adozona.hu
BH 2003.7.303
BH 2003.7.303
Az illetékkiszabás alapját képező forgalmi érték részét képezi a vagyon-átruházási szerződésben feltüntetett üzleti érték és jó hírnév ellenértéke is [1990. évi XCIII. tv. 102. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az 1996. február 16-án kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta a Fővárosi Önkormányzat eladótól a Budapest, ... alatti ingatlanban működő gyógyszertárat a leltár szerinti berendezési tárgyakkal és ingóságokkal 62 560 000 Ft vételárért. Az adásvételi szerződés 2. pontjában a felek rögzítették, hogy a vagyonértékelésben foglaltaknak megfelelően az ingatlan vételárából az ingatlan értéke 14 366 000 Ft + általános forgalmi adó, a berendezési és felszerelési tárgyak értéke 1 414 000 F...
BH 2003.7.303 Az illetékkiszabás alapját képező forgalmi érték részét képezi a vagyon-átruházási szerződésben feltüntetett üzleti érték és jó hírnév ellenértéke is [1990. évi XCIII. tv. 102. §]
A felperes az 1996. február 16-án kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta a Fővárosi Önkormányzat eladótól a Budapest, ... alatti ingatlanban működő gyógyszertárat a leltár szerinti berendezési tárgyakkal és ingóságokkal 62 560 000 Ft vételárért. Az adásvételi szerződés 2. pontjában a felek rögzítették, hogy a vagyonértékelésben foglaltaknak megfelelően az ingatlan vételárából az ingatlan értéke 14 366 000 Ft + általános forgalmi adó, a berendezési és felszerelési tárgyak értéke 1 414 000 Ft + általános forgalmi adó, 34 268 000 Ft pedig a gyógyszertár goodwilljének ellenértéke.A Fővárosi Illetékhivatal az 1996. december 16-án kelt fizetési meghagyásával a felperest 64 737 500 Ft vételár 10%-ának megfelelő 6 473 750 Ft vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezte. A felperes fellebbezése folytán az illetékhivatal az 1997. február 24-én kelt határozatával az előírt illetéket helyesbítette, és azt 2 994 900 Ft-ra leszállította. A különbözetként mutatkozó összeg törlését helyesbítés címén elrendelte.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az 1998. június 10-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta, és az illeték összegét 4 923 700 Ft-ra felemelte. A határozat indokolásában kitért arra is, hogy az ingatlan forgalmi értékének körébe tartozik az ingatlan üzleti értéke is, amely az ingatlanhoz kötődik, ezért az illeték alapjához a 34 268 000 Ft üzleti értéket is hozzászámította.
Az alperes határozatának felülvizsgálata iránt benyújtott keresetében a felperes azt sérelmezte, hogy a gyógyszertár üzleti értékét az alperes az ingatlan forgalmi értékéhez hozzászámította.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a perbeli esetben az eljárt hatóságok az adásvételi szerződésben közölt ingatlanértéket elfogadták, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 102. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerinti forgalmi értékhez hozzátartozik az ingatlan forgalmát növelő, illetve csökkentő tényezőket megjelenítő üzleti érték is. Utalt arra az elsőfokú bíróság, hogy az adásvételi szerződés a gyógyszertár goodwilljéről szól, amely meghatározás alatt - az adásvételi szerződés alapját képező értékbecslésre tekintettel - a jelen esetben az ingatlan üzleti értéke értendő.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a keresetében foglaltaknak megfelelő döntés meghozatalát kérte. Álláspontja az volt, hogy a nem vitatott tényállás alapján az alperes az Itv. 102. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján meghatározandó forgalmi érték megállapításánál tévesen vette figyelembe az üzleti értéket, vagy a szerződésben meghatározott goodwill értékét, a forgalmi érték ugyanis állítása szerint nem függhet a vállalkozás jövedelmezőségétől.
A fellebbezés nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 254. §-ának (3) bekezdése alapján helyes indokaira utalással hagyta helyben.
Az elsőfokú bíróság ítéletében helyesen utalt arra, hogy az Itv. 102. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján a forgalmi érték körébe tartozik, arra kihat a vállalkozás jó hírneve és az ingatlan üzleti értéke, amely utóbbi egyben az ingatlan forgalmát növelő, illetve csökkentő tényezőket jeleníti meg. Egyébként a felperes nem vitatta, hogy a perbeli esetben a forgalmi érték meghatározására az Itv. 70. §-ának (1) bekezdése alapján az illetékhivatal jogosult volt.
A felek szerződésének 2.1. pontja szerint a perbeli ingatlan vételára 62 560 000 Ft + általános forgalmi adó volt, amelynek részét képezte a gyógyszertár goodwillje. A szerződésben kikötött vételárat az azt megelőzően elkészített vagyonértékelés támasztotta alá. A felperes nem a vagyonértékelésben feltüntetett ingatlant, hanem gyógyszertárként funkcionáló és berendezett ingatlant vásárolta meg, így a forgalmi értéken belül nem volt figyelmen kívül hagyható a patika üzleti értéke és jó hírneve. Az adásvételi szerződés is a 2.2 és 2.3 pontjában az eladott ingatlan vételárának részeként rögzíti az üzlet goodwilljét. Helytállóan állapította meg tehát az elsőfokú bíróság, hogy a gyógyszertár vételára a perbeli esetben a vagyonátruházási illeték kiszabása szempontjából jelentős forgalmi értékén alapult. A szerződésben goodwillként feltüntetett üzleti érték pedig része a gyógyszertárként megvásárolt ingatlanhoz kapcsolódó forgalmi értéknek, mivel az a gyógyszertár forgalmát növelő, illetve csökkentő tényező figyelembevételével lett kialakítva.
Rámutat a Legfelsőbb Bíróság, hogy a forgalmi érték megállapítására vonatkozó Itv. 70. §-a (3) bekezdésének a) pontja az összehasonlító adatok és értékhatározó tényezők között külön kiemeli az azonos rendeltetésű ingatlanok adatait. Ebből is következik, hogy a forgalmi értéket meghatározó tényezők között kiemelt jelentősége van az ingatlan rendeltetésének és az ahhoz kapcsolódó üzleti értéknek is. (Legf. Bír. Kf.II.29.554/1999. sz.)