adozona.hu
BH 2003.7.301
BH 2003.7.301
A közigazgatási határozat (fizetési meghagyás) bírósági felülvizsgálata iránt indított perben a bíróság azt vizsgálja, hogy az érdemben megfelel-e a jogszabályoknak. Eljárási jogszabálysértés miatt csak akkor van helye a közigazgatási határozat (fizetési meghagyás) hatályon kívül helyezésének, ha az eljárási jogszabálysértés jelentős, a döntés érdemére is kihat, és a bírósági eljárásban nem orvosolható [1957. évi IV. tv. (Áe.) 72. § (1) bek., KK. 31. sz. állásfoglalás].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperest az alperes 1999. május 5-én kelt fizetési meghagyásával 63 673 forint megfizetésére kötelezte Ó. F. 1997. január 9-én történt balesetével összefüggésben felmerült társadalombiztosítási és egészségügyi ellátások megtérítése címén. A határozat indokolása szerint a felperes nem gondoskodott a közlekedési utak csúszásmentesítéséről.
A városi bíróság az ítéletével az alperes fizetési meghagyását hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra és új határozat hozatalára utasította...
A városi bíróság az ítéletével az alperes fizetési meghagyását hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra és új határozat hozatalára utasította, mivel nem látta bizonyítottnak a perbeli üzemi balesettel kapcsolatban a felperes megtérítési felelősségét. Rámutatott, hogy az alperes a szükséges bizonyítási eljárás lefolytatása, a tényállás teljes körű megállapítása nélkül hozta meg a határozatát.
Az alperes 2000. december 21-én ismét kibocsátotta - a korábbival azonos ügyszám, azonos évszám megjelöléssel - a fizetési meghagyást, és a felperest továbbra is kötelezte az Ó. F. balesetével felmerült ellátások megtérítésére.
A felperes keresetében a fizetési meghagyás bírósági felülvizsgálatát kérte. Változatlanul vitatta a baleset tényét, körülményeit, arra is tekintettel, hogy a kezelésébe tartozó utakat gondosan tisztította, takarította.
A munkaügyi bíróság az ítéletével az alperes újabb fizetési meghagyását hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
Megállapította, hogy az alperes a városi bíróság korábbi hatályon kívül helyező ítélete, az abban foglalt iránymutatás ellenére ismét megalapozatlan, törvénysértő határozatot hozott, az ügy lényeges pontjai tisztázatlanok, az alperes elmulasztotta az Áe. 26. §-ában előírt, a tényállás teljes felderítésére vonatkozó kötelezettségét.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását, és a felperes keresetét elutasító, a fizetési meghagyást hatályában fenntartó ítélet hozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy a megismételt eljárásban a sérült nyilatkozata alapján az alperes pontosította a baleset helyszínét, és ezzel, valamint más bizonyítékokkal kétségkívül bizonyította a baleset tényét és körülményeit. A bíróság megalapozatlan következtetést vont le arra, hogy az ügy nincs felderítve. A jogerős ítélet ezért sérti a Pp. 206. §-ának (1) bekezdésében előírtakat, a bíróság megsértette továbbá az indokolási kötelezettségre vonatkozó Pp. 221. §-ának (1) bekezdését is abban a tekintetben, hogy a fizetési meghagyásban megjelölt bizonyítékokat nem vizsgálta.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az alperes a megismételt eljárás eredményeként hozott határozatában a felperes kötelezése körében tényállásként azt jelölte meg, hogy a biztosított a perbeli napon a V. gyár területén az egyik épülethez vezető jeges, síkos úton elesett, és kezét a földhöz ütötte. A baleset azért következett be, mert nem gondoskodtak a közlekedési utak csúszásmentesítéséről. Az alperes a határozatában tételesen felsorolta, hogy a tényállás alapjául a megismételt eljárásban mely iratokat szerzett be, tehát mely bizonyítékok alapozták meg a felperes megtérítési kötelezettségét.
A felperes keresete alapján a bíróságnak a fizetési meghagyás megalapozottságát a kifejtett tényállás és a megjelölt bizonyítékok értékelésével kellett vizsgálnia.
A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perben a bíróság a közigazgatási határozat tekintetében azt vizsgálja, hogy az érdemben megfelel-e a jogszabályoknak. Eljárási jogszabálysértés miatt ezért csak akkor van helye a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezésének, ha az eljárási jogszabálysértés jelentős, a döntés érdemére is kihat, és a bírósági eljárásban nem orvosolható [Áe. 72. § (1) bekezdés, KK. 31. számú állásfoglalás].
A munkaügyi bíróság a perben ezért az új eljárásban hozott fizetési meghagyás érdemi vizsgálatát alaptalanul mellőzte.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot az eljárás lefolytatására, és új határozat hozatalára utasította.
A felek felülvizsgálati eljárási költségét csupán megállapította azzal, hogy annak viselése felől az új határozatot hozó bíróság dönt [Pp. 275/A. § (3) bekezdés].
(Legf. Bír. Mfv.I.10.69/2001. sz.)