adozona.hu
BH 2003.7.294
BH 2003.7.294
A felszámolási eljárásban az adós résztulajdonosa által ebben a minőségben benyújtott kifogást alanyi jogosultság hiányában el kell utasítani. Ez esetben a további feltételek fennállását - kifogásolási határidő stb. - szükségtelen vizsgálni [1993. évi LXXXI. tv-nyel és az 1997. évi XXVII. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek. c) pont, 6. § (2) és (4) bek., 8. § (1) bek., 51. § (1) bek., Pp. 3. § (2) bek., 51. § a) pont, 130. § (1) bek. b), g) és j) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós gazdálkodó szervezet felszámolása iránti eljárás 1999. szeptember 20. kezdőnappal indult meg. Az eljárásra a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolási eljárásról szóló többször, lényegesen az 1993. évi LXXXI. és 1997. évi XXVII. törvényekkel módosított 1991. évi IL. törvényt (a továbbiakban: többször módosított Cstv.) kell alkalmazni.
Az M. F. Rt. elnök-igazgatója 2000. március 7-én bejelentéssel élt az elsőfokú bírósághoz, amelyben azt közölte, hogy megtámadja az...
BH 2003.7.294 A felszámolási eljárásban az adós résztulajdonosa által ebben a minőségben benyújtott kifogást alanyi jogosultság hiányában el kell utasítani. Ez esetben a további feltételek fennállását - kifogásolási határidő stb. - szükségtelen vizsgálni [1993. évi LXXXI. tv-nyel és az 1997. évi XXVII. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek. c) pont, 6. § (2) és (4) bek., 8. § (1) bek., 51. § (1) bek., Pp. 3. § (2) bek., 51. § a) pont, 130. § (1) bek. b), g) és j) pont].
Az adós gazdálkodó szervezet felszámolása iránti eljárás 1999. szeptember 20. kezdőnappal indult meg. Az eljárásra a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolási eljárásról szóló többször, lényegesen az 1993. évi LXXXI. és 1997. évi XXVII. törvényekkel módosított 1991. évi IL. törvényt (a továbbiakban: többször módosított Cstv.) kell alkalmazni.Az M. F. Rt. elnök-igazgatója 2000. március 7-én bejelentéssel élt az elsőfokú bírósághoz, amelyben azt közölte, hogy megtámadja az adós felszámolójának az adós vagyona értékesítésének körében a P. Rt.-vel megkötött szerződését, "mert az intézkedés súlyosan sérti a tulajdonosok és a hitelezők érdekeit és a követelésük megtérülését". A felszámoló általa törvénysértőnek tartott intézkedése miatt a bíróságtól a felszámolói kirendelés visszavonását és más felszámoló kijelölését is kérte.
Az elsőfokú bíróság a 69-I. sorszámú végzésében az M. F. Rt.-t beadványa hiányainak pótlására hívta fel azzal, hogy 8 napon belül, elutasítás terhe mellett csatolja a hitelezői igénybejelentését, vagy igazolja, hogy egyéb sérelmet szenvedett félnek minősül, továbbá azt, hogy a kifogását a sérelmezett felszámolói intézkedésről való tudomásszerzéstől számított 8 napon belül terjesztette elő.
A kérelmező a felhívásra a következőket közölte: A beadványát mint a felszámolás alatt álló társaság 50%-os tulajdonosa terjesztette elő. Ebben a minőségében a felszámoló vagyonértékesítésével összefüggésben keletkezett sérelme az, hogy a vagyon áron alul történt értékesítése megakadályozta az adós tulajdonosait a hitelezőkkel történő egyezségkötésben.
Az elsőfokú bíróság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Megállapította, hogy a kérelmező beadványának a bíróság által megjelölt hiányait nem pótolta, "így nem bizonyította a módosított 1991. évi IL. törvény 51. §-ának (1) bekezdésében foglalt törvényi feltételek fennállását sem". Ebből az okból a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasítása a többször módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése folytán alkalmazott Pp. 130. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján történt.
A végzés ellen az M. F. Rt. kérelmező nyújtott be fellebbezést, amelyben - a fellebbezés tartalma szerint - az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését, az eljárás folytatásának elrendelését kérte. Állította, hogy az elsőfokú bíróság által kifogásnak tekintett kérelmét a sérelmezett felszámolói intézkedésről, az adós vagyonának értékesítéséről való tudomásszerzésétől számított 8 napon belül benyújtotta. A fellebbezésében is megismételte azt az elsőfokú eljárás során tett nyilatkozatát, miszerint a felszámoló sérelmezett intézkedését az adós tulajdonosaként támadta meg. Arra hivatkozott, hogy "a tulajdonosnak mint érdekelt személynek joga van a felszámolás menetében észlelt törvénysértésekre a figyelmet felhívni". A megtámadott felszámolói intézkedéssel összefüggésben érdemben arra hivatkozott, hogy a felszámoló az adós vagyonát jogszabálysértő, semmis szerződéssel értékesítette, mert a vételi jog már a felszámolási eljárás megindítása előtt megszűnt, az egyébként sem a vevőt illette meg, továbbá a felszámoló megsértette az értékesítés nyilvánosságának követelményét, és értékaránytalan szerződést kötött.
Az adós felszámolója a fellebbezésre nem tett észrevételt.
A fellebbezés alaptalan.
A többször módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény külön nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezései - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadóak.
A Pp. 3. §-ának (2) bekezdése szerint a bíróság a felek által előterjesztett kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe.
Az elsőfokú bíróság az M. F. Rt. beadványát az adós felszámolójának intézkedése ellen, a többször módosított Cstv. 51. §-ában foglaltak szerint előterjesztett kifogásnak tekintette, amelyet a kérelmező sem az első, sem a másodfokú eljárás során nem sérelmezett.
A többször módosított Cstv. 3. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint e törvény alkalmazásában a felszámolási eljárásban a felszámolás kezdő időpontja után hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben pénz vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és azt a felszámoló nyilvántartásba vette. A többször módosított Cstv. 6. §-ának (4) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a felszámolási eljárásban az adóst, a hitelezőt és a felszámolót kell félnek tekinteni, továbbá ha a felszámoló tevékenysége vagy mulasztása miatt benyújtott kifogás elbírálása harmadik személy jogát is érinti, ő is félnek minősül. A többször módosított Cstv. 51. §-ának (1) bekezdése alapján a felszámoló jogszabálysértő intézkedése, vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a sérelmet szenvedett fél a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással élhet. Az adós nevében kifogást a 8. § (1) bekezdésében meghatározott szervek képviselője nyújthat be. A többször módosított Cstv. 8. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint a korlátolt felelősségű társaság cégformában létrejött adós képviselője az (1) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint a Kft. taggyűlése.
Az eljárás során az M. F. Rt. maga sem állította, hogy az adósnak hitelezője. A hivatkozott jogszabály alapján az is megállapítható, hogy az adós résztulajdonosaként nem minősül az adós kifogás előterjesztésére jogosult képviselőjének, továbbá egyéb okból sem tekinthető a felszámolási eljárásban részt vevő félnek.
Mindezekre figyelemmel, - a kérelmező nyilatkozatai alapján - az a következtetés vonható le, hogy a kérelmező mint az adós résztulajdonosa a felszámoló intézkedésével kapcsolatos kifogás előterjesztésére alanyi jogosultsággal nem rendelkezik. Ezért a kifogásnak tekintett kérelmét az elsőfokú bíróság helytállóan utasította el érdemi vizsgálat nélkül. Az elutasítás jogszabályi indokát illetően azonban az elsőfokú bíróság végzése annyiban szorul kijavításra, hogy az elutasítás helyesen nem a többször módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint alkalmazott Pp. 130. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján, hanem a kérelmező aktív legitimációjának hiányában a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján vált szükségessé.
A kifogás előterjesztője alanyi jogosultságának hiányában értelemszerűen szükségtelen volt annak a további kérdésnek a vizsgálata, hogy a kérelmező a kifogást a többször módosított Cstv. 51. §-ának (1) bekezdésében megállapított határidőn belül, illetőleg a kérelem érdemi elbírálásához szükséges bizonyítékok megjelölésével nyújtotta-e be. Rámutat azonban a Legfelsőbb Bíróság arra is, hogy a felszámoló által az adós vagyonának értékesítése során megkötött szerződés megtámadásával kapcsolatos kérelem kifogásként, a következetes bírósági gyakorlat szerint akkor sem lett volna elbírálható, ha a kifogást az M. F. Rt. alanyi jogosultként, határidőben terjesztette volna elő. A kérelmet ugyanis az elsőfokú bíróságnak ez esetben is érdemi vizsgálat nélkül kellett volna elutasítania a többször módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint alkalmazott Pp. 51. §-ának a) pontja és a 130. § (1) bekezdésének b) pontja alapján. (Lásd: a Bírósági Határozatok című folyóiratban 2002. évben 27. sorszámon közzétett jogeset.)
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése folytán alkalmazott Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján - indokolásának a fentiek szerint történt kiegészítésével és módosításával - helybenhagyta.
(Legf. Bír. Fpk.VI.32.376/2000. sz.)
Bírósági jogesetek
BH+ 2008.11.512 Felszámolási eljárásban kifogás előterjesztésére az adós tagja az adós nevében csak akkor jogosult, ha az adós legfőbb döntést hozó szerve erre határozatában - mint képviselőt - feljogosította [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 6. § (4) bek., 8. § (1) bek., 51. § (1) bek.].
BH+ 2009.2.83 Az adós kft. alapítója nem jogosult arra, hogy a kft. nevében a bíróság előtt keresettel támadja meg a felszámoló által - a vagyontárgy értékesítési formáira és közjegyző igénybevételére vonatkozó rendelkezések megsértésével - kötött adásvételi szerződést [1991. évi XLIX. tv. 8. §, 49. § (5) bek.].
