adozona.hu
BH 2003.6.268
BH 2003.6.268
A vámkezes nem tagadhatja meg a fizetési kötelezettség teljesítését azon a címen, hogy nem ismertették vele részletesen a vámérték-kimunkálás módszerét [1995. évi C. tv. 7. §, 125. §, 131. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A B. B. G. Kft. 1998. április 17-én egy Maserati Shamal típusú személygépkocsi belföldi forgalom számára történő vámkezelését kérte a 7. számú Vámhivatalnál. A vámkezeléshez benyújtotta a számlát, amely 1998. március 17-én kelt és 12 600 USD értékről szólt. A vámhatóság e számla figyelembevételével a vámkezelést elvégezte, de vámértékvizsgálatot rendelt el, és megállapította, hogy a bevallott vámérték a nyilvántartásában szereplő összehasonlító értéknél 20%-ot meghaladó mértékben alacsonyabb ...
BH 2003.6.268 A vámkezes nem tagadhatja meg a fizetési kötelezettség teljesítését azon a címen, hogy nem ismertették vele részletesen a vámérték-kimunkálás módszerét [1995. évi C. tv. 7. §, 125. §, 131. §].
A B. B. G. Kft. 1998. április 17-én egy Maserati Shamal típusú személygépkocsi belföldi forgalom számára történő vámkezelését kérte a 7. számú Vámhivatalnál. A vámkezeléshez benyújtotta a számlát, amely 1998. március 17-én kelt és 12 600 USD értékről szólt. A vámhatóság e számla figyelembevételével a vámkezelést elvégezte, de vámértékvizsgálatot rendelt el, és megállapította, hogy a bevallott vámérték a nyilvántartásában szereplő összehasonlító értéknél 20%-ot meghaladó mértékben alacsonyabb volt. A vámkezelést kérőt a vámhatóság vámbiztosíték nyújtására hívta fel. A felperes 1998. április 17-én kelt nyilatkozatával 5 027 880 Ft erejéig vámbiztosítékot nyújtott készfizető kezesség formájában; vállalta, hogy amennyiben a vámfizetésre elsődlegesen kötelezett, a vámérték-vizsgálat során kiszabásra kerülő vámterhet bármely okból nem fizeti meg, helyette teljesíteni fog. A vámhatóság a számlán feltüntetett ügyleti értéket nem fogadta el és határozatával 5 022 857 Ft vámteher-különbözetet szabott ki a kft. terhére. A kft. a határozatot átvette, a kiszabott vámterhet azonban határidőre nem fizette meg. Ezt követően az elsőfokú vámhatóság 1999. január 26-án kelt határozatával a felperest mint kezest kötelezte a különbözeti vámbiztosíték megfizetésére. A fellebbezés folytán eljáró alperes 1999. március 27-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.A felperes keresete alapján a Fővárosi Bíróság ítéletével a vámhatározatokat hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú vámhatóságot új eljárásra kötelezte. Az ítélet indokolása azt írta elő, hogy az új eljárás során a vámérték meghatározására irányuló eljárási cselekményeket a felperessel határozati formában kell ismertetni.
A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Legfelsőbb Bíróságnál.
Az elsőfokú vámhatóság a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletében foglaltaknak megfelelően lefolytatta az új eljárást, melynek eredményeképpen a 2000. március 22-én kelt határozatával ismételten kötelezte a felperest a vámteher-különbözet megfizetésére arra tekintettel, hogy az eredeti vámfizetésre kötelezett B. B. G. Kft. továbbra sem tett eleget vámfizetési kötelezettségének.
A fellebbezés folytán eljáró alperes 2000. május 11-én kelt határozatával az elsőfokú határozat rendelkező részét helybenhagyta, annak indokolását megváltoztatta. A jogerős közigazgatási határozat indokolása azt tartalmazta, hogy a felperes 5 027 880 Ft erejéig vállalt kezességet, mely összeget az elsőfokú fizetésre kötelező határozatban megjelölt 5 022 857 Ft nem haladja meg. A felperes által kért vámérték-kimunkálás levezetését az alperesi határozat részletesen tartalmazta, mégpedig akként, hogy a vámértéket becsléssel az Eurotax értékelő programnak az érintett gépkocsi svájci piaci átlag eladási árának - amely nettó 53 810 CHF - figyelembevételével, illetve az érvényes devizaárfolyam alkalmazásával történt meg.
A felperes keresetében az alperesi határozat hatályon kívül helyezését kérte. A felperesnek továbbra is az volt az álláspontja, hogy az alperes nem tett eleget indokolási kötelezettségének és nem hajtotta végre maradéktalanul a megelőző eljárásban hozott jogerős ítéletben előírtakat. A vámértéket nem a jogszabályi rendelkezésnek megfelelően állapította meg.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Hangsúlyozta, hogy eleget tettek tájékoztatási kötelezettségüknek, ugyanakkor a B. B. G. Kft.-vel szemben jogerős ítélet született, a vámérték-kimunkálás jogszerű.
A Fővárosi Bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a felperes írásbeli nyilatkozatával a B. B. G. Kft. vámteher fizetésének bármilyen okból történő elmulasztásáért készfizető kezességet vállalt. Az elsődlegesen fizetésre kötelezett kft. mulasztásával a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (Vtv.) 125. §-ának (7) bekezdésében foglalt kezesi felelősség jogszabályi feltétele a felperes esetében bekövetkezett. A jogszabály ez esetre viszont nem írta elő a főkötelezett részéről megnyilvánuló mulasztás okának, sem a követelés jogalapjának a vizsgálatát. A vámkezelést kérő az elsőfokú hatóság által lefolytatott vámértékvizsgálatot követően kimunkált vámértéket az előzően lefolytatott peres eljárásban nem vitatta. E perben hozott jogerős ítélet azt is kimondta, hogy a B. B. G. Kft. által becsatolt számlák nem felelnek meg a jogszabályi követelményeknek, ezért azokat a vámkezeléskor nem lehetett figyelembe venni, az alperes jogszerűen folytatta le a külön eljárást a vámérték meghatározására. Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy az alperes eleget tett a korábbi jogerős ítéletben előírt kötelezésnek. A határozatban közölt adatok pedig a felperes kezesi pozíciójához mérten elegendőek, a felperes kezességvállalása a vámteher-különbözet megfizetésére vonatozott. A becsléssel történő vámérték-megállapítást a Vtv. 27. §-ának (1) bekezdése teszi lehetővé. Az alkalmazott Eurotax katalógus az érintettek számára publikus volt, az abban szereplő adatok ellenőrizhetők voltak. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a vámértékkel kapcsolatos felperesi kifogások jelen perben nem voltak figyelembe vehetők.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének megfelelő ítélet meghozatalát. A felperesnek továbbra is az volt az álláspontja, hogy miután a Vtv. 125. § (2) bekezdésének b) pontja, 3. pontja szerint vámfizetésre kötelezettnek minősül, ezért a Vtv. 131. §-ának (1) bekezdése szerint közölni kell vele a vámterhet, illetőleg a Vtv. 21-29. §-a alapján a vámérték meghatározásának módját. A felperes hangsúlyozta, hogy a jogszabály nem tesz különbséget a vámfizetésre kötelezettség főkötelezettje és a kezesi kötelezett között. A felperes kifogásolta a vámérték meghatározásának módját, főleg azt nem találta bizonyítottnak, hogy miért nem alkalmazta a vámhatóság a Vtv. 21-26. §-ában foglaltakat, és hogyan jutott el a Vtv. 27. §-ával kifejtett módszerhez. A felperes álláspontja szerint az alperes nem tett eleget bizonyítási és indokolási kötelezettségének határozata meghozatalakor.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítélet felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni.
A jelen eljárásban felülvizsgálandó közigazgatási határozat a felperest mint vámkezest kötelezte fizetésre. A felperes kezesi felelősségét elismerte, vitatta azonban a fizetési kötelezettsége mértékét tekintettel arra, hogy álláspontja szerint a fizetendő összeg kimunkálásának módszerét nem ismerte.
Az alapeljárásban a vámkezelést kérő által kimunkált vámértéket a vámhatóság nem fogadta el, ezért további vizsgálatot rendelt el, és a vámkezelést kérőt vámbiztosíték nyújtására kötelezte a Vtv. 7. §-a (1) bekezdésének d) pontjára hivatkozással 5 027 880 Ft erejéig.
A vámbiztosíték vámkezesség formájában került elfogadásra a felperes részéről. A vámkezesség vállalása az 1998. április 17-én kelt határozattal történt. A készfizető kezességi nyilatkozat, amelyet felperes mint kiállító adott, tartalmazta részleteiben a vámteher adatait, a vámértéket, vámtarifaszámot, devizaárfolyamot, vámtételt, a vámösszegét, a fizetendő összeg vámteher-mértékét, valamint a kezes azon nyilatkozatát, hogy a kezességvállalás a vámteher-különbözet megfizetésére vonatkozik a vámteher megfizetésének bármely okból történő elmaradása esetére.
A vámfizetésre kötelezett az utóbb megállapított és jogerős ítélettel befejeződött eljárásban kiszabott vámterhet nem fizette meg.
Jelen - megismételt - eljárásban a felperes fizetési kötelezettségét kezességi felelőssége alapján állapították meg. A vámhatóság határozata hozatalakor megvizsgálta a kezességi felelősség fennállásának feltételeit, időbeli hatályát, mértékét és ennek alapján kötelezte a felperest fizetésre. Az alperesi határozat jogszerű volt.
Nem vitás, hogy a Vtv. 125. §-a (2) bekezdésének b/3. pontja szerint a felperes mint kezes vámfizetésre kötelezett, ezért a Vtv. 131. §-ának (1) bekezdése szerint vele a kiszabott vámterhet közölni kell.
A kezes a vámfizetésre kötelezettek egyike, akire - bár éppen az intézmény speciális "biztosíték jellege miatt" mint fizetésre kötelezettre az alapkötelezettel egyidejű, ún. egyetemleges kötelezettség vonatkozik - nyilvánvalóan és értelemszerűen más jogok és kötelezettségek vonatkoznak.
A kezesnek - függetlenül attól, hogy a vámkötelezettel egyetemleges fizetési kötelezettsége van - nincs árubemutatási, árunyilatkozat-adási, elszámolási stb. kötelezettsége.
Viszont jogosultsága van arra, hogy döntsön: vállalja-e a kezességet. A Vtv. 7. §-ának (4) bekezdése szerint a vámhatóság kezességvállalási engedélyt annak a kérelem benyújtását megelőzően igazoltan legalább 12 hónapja szállítmányozási tevékenységgel foglalkozó, vagy a kérelem benyújtását megelőzően legalább 12 hónapja vámügynöki engedéllyel rendelkező szervezetnek, illetve ezek szakmai szövetségének, gazdasági érdekképviseleti szervének ad, amely vámszempontból megbízható, és amelynek a kezességvállalásból eredő vámteher-fizetési kötelezettségéért belföldi székhelyű hitelintézet, vagy belföldi székhelyű hitelintézet által felülgarantált külföldi bank vagy hitelintézet garanciát vállalt.
E törvényi rendelkezésből is következik tehát, hogy a jogszabály pontosan körülírja, hogy eleve ki az, aki kezességvállalási nyilatkozatot adhat. A jogszabályi feltételeknek megfelelő kezességi nyilatkozatot nyújtó szervezet az adott eset körülményeit megvizsgálva dönthet arról, hogy elvállalja-e a kezességet.
A kezes a kötelezettségvállalásakor tisztában van a várható fizetési kötelezettségekkel, perbeli esetben a fent előzőekben ismertetettek szerint is tudomással bírt a vámfizetési kötelezettség mértékéről.
Ezek után a kezes nem hivatkozhat arra, hogy a fizetési kötelezettségének azért nem kíván eleget tenni, mivel nem ismerhette meg, hogy a vámérték a Vtv. 21-26. §-ai valamelyikének alkalmazásával miért nem volt meghatározható, illetve hogyan jutott el a vámhatóság a Vtv. 27. §-ának módszeréhez.
A Legfelsőbb Bíróság számos esetben rámutatott már a vámkezesség és a polgárjogi kezesség eltérő jellegére, éppen a közigazgatási és a polgári jogviszony eltérő sajátosságai miatt.
Mindezekre figyelemmel az alperes jogszerűen kötelezte a felperest - kezességi kötelezettségvállalására tekintettel - vámfizetésre. A jogerős ítélet a keresetet törvénysértés nélkül utasította el. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás során nem észlelt olyan jogszabálysértést, amely az ítélet hatályon kívül helyezését indokolta volna.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése szerint hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv.I.35.791/2001. sz.)