adozona.hu
BH 2003.6.265
BH 2003.6.265
A tehergépjárműként vámkezelt jármű átalakítása után - személygépkocsiként való használat esetén - pótlólagos vámfizetési kötelezettséget kell előírni [1995. évi C. tv. 126. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az első fokon eljárt vámhivatal vámteher-különbözet jogcímén kötelezte a felperest 1 241 739 Ft vám, 224 084 Ft fogyasztási adó és 538 331 Ft általános forgalmi adó megfizetésére. Az alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését az 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 125. §-a (2) bekezdésének e) pontjára, 126. §-a b) pontjára alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy a felperes az 1996. június 12-én a rendelkezési jog korlátozásával vámkezelt gépjárművet 1998. február 18...
BH 2003.6.265 A tehergépjárműként vámkezelt jármű átalakítása után - személygépkocsiként való használat esetén - pótlólagos vámfizetési kötelezettséget kell előírni [1995. évi C. tv. 126. §].
Az első fokon eljárt vámhivatal vámteher-különbözet jogcímén kötelezte a felperest 1 241 739 Ft vám, 224 084 Ft fogyasztási adó és 538 331 Ft általános forgalmi adó megfizetésére. Az alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését az 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 125. §-a (2) bekezdésének e) pontjára, 126. §-a b) pontjára alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy a felperes az 1996. június 12-én a rendelkezési jog korlátozásával vámkezelt gépjárművet 1998. február 18-án közúti forgalomban átalakítását követően személyszállító járműként üzemeltette.A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését, és a közigazgatási szervek új eljárásra kötelezését kérte. Azzal érvelt, hogy a járművet nem alakította át, azt személygépkocsiként nem használta.
Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte.
Az első fokon eljárt bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. Azt állapította meg, hogy a felülvizsgálni kért határozatok jogszerűek, megfelelnek a Vtv. 126. §-a b) pontjában foglaltaknak. A bizonyítási eljárás adatai alapján ugyanis a felperes a gépjárművet teherautóként vásárolta meg, a forgalmi engedélybe való bejegyzés alapján tudomással bírt arról, hogy az 5 éven belüli átalakítás pótlólagos vámfizetési kötelezettséggel jár. Ennek ellenére 1997. december 11-e és 1998. február 18-a között a járművet személyautónak megfelelő felszereltséggel használta átalakítását követően. Ezért pótlólag jogszerűen kötelezték a személyautóra vonatkozó közterhek megfizetésére. Utalt egyben arra is, hogy az adóhatóság előtt folyamatban volt eljárás a perbeli jogvita eldöntése szempontjából nem releváns.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát. Azzal érvelt, hogy a jogerős ítélet nem felel meg a Pp. 206. §-ának (1) bekezdésében, az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (továbbiakban: KPM-BM rendelet) II. a közúti járművekkel kapcsolatos fogalmakról szóló d) és i) pontjában foglaltaknak, sérti továbbá a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (továbbiakban: KöHÉM rendelet) 113. §-ában foglaltakat, az Alkotmány 57. §-ának (1) bekezdése szerinti rendelkezést, APEH iránymutatásokat, illetve APEH határozatot.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el a Pp. 275. §-ának (2) bekezdésében meghatározott keretek között.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény szabályai értelmében az adóhatóság által kiadott iránymutatás, irányelv, konkrét ügyben hozott határozat nem jogszabály, ennélfogva a perbeli jogvita elbírálására vonatkozóan irányadó rendelkezést nem is tartalmazhat. A vámjogi jogviszonyt a Vtv. szabályozza, és nem a felperes által hivatkozott KPM-BM együttes rendelet, illetve KöHÉM rendelet. A Vtv. 1. §-ának 21. pontja értelmében az általános forgalmi adó és fogyasztási adó vámtehernek minősül, a Vtv. hatálya a 2. § (4) bekezdése értelmében kiterjed a vámteher előírására, amely a vámhatóság hatáskörébe tartozik. A vámteher-különbözet kiszabása tárgyában hozott határozatok elbírálása tekintetében az adóigazgatási eljárásban hozott döntés annak eltérő tárgya, jellege folytán csak nem releváns adatként értékelhető.
A jogerős ítélet megfelel a Pp. 206. §-ának (1) bekezdésében és a Pp. 221. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak. Az ítéletben megállapított tényállással kapcsolatban jogszabálysértés nem állapítható meg, mivel a megállapított tényállás nem iratellenes, és nem tartalmaz okszerűtlen, logikai ellentmondást. A Vtv. 126. §-ának b) pontja értelmében vámárut jogellenesen belföldi forgalomba hozónak kell tekinteni azt, aki a rendelkezési jog korlátozásával vagy feltételtől függően vámkezelt vámárut a korlátozástól, illetőleg a feltételtől vagy jogszabály rendelkezésétől eltérően használ. A vámkezelési és egyéb okmányok a perbeli esetben rögzítették a jogszabály által előírt záradékot, illetőleg a pótlólagos vámteher megfizetése után lehetséges bármiféle átalakítást. A közúti ellenőrzés során felvett jegyzőkönyv, továbbá a perben beszerzett műszaki szakértői vélemény pedig egyértelműen azt rögzíti, hogy az ellenőrzéskor a jármű a személygépkocsi használati mód állapotában volt. Ezért a feltételtől függő vámkezelésre vonatkozó hatósági előírások megszegésre kerültek a felperes által, így a bíróság helyesen állapította meg, hogy az alperes határozata megfelelt a Vtv. 125. §-a (2) bekezdésének e) pontjába és a 126. § b) pontjába foglalt jogszabályi rendelkezéseknek.
A felperes az Alkotmány 57. §-ának (1) bekezdésébe foglalt alkotmányos alapjognak a sérelmét azzal látta megvalósulni, hogy az általános forgalmi adó levonásával, illetve fizetésével kapcsolatos kötelezettség sérül, ez az érvelés azonban téves, mivel e törvényhely a bíróság előtti egyenlőségről, független és pártatlan bíróság által igazságos és nyilvános tárgyaláson történő jogvita elbírálásról szól, tehát semmilyen módon nem hozható összefüggésbe a perbeli jogvita tárgyával és a kereset alapján lefolytatott bírósági eljárással, illetve annak módjával.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a perben felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, ezért azt a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv.IV.35.430/2000. sz.)