adozona.hu
BH 2003.6.251
BH 2003.6.251
A gazdasági társaságokról szóló törvény a tagkizárási perben kereshetőségi joggal a gazdasági társaságot ruházza fel. Az esetleges korlátozó, kizáró rendelkezések fennállásának vizsgálata nem vonható a kereshetőségi jog körébe, így permegszüntetési okul nem szolgálhat [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 49. § (2) bek., Pp. 130. § (1) bek. g) pont, 157. § a) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2001. március 27-én keresetet nyújtott be az alperes társaságból történő kizárása iránt a 2001. március 12-én hozott taggyűlési határozatra hivatkozással. A kereseti előadás szerint 2001. február 23-áig a társaságnak két tagja volt: az alperes és S. B. 2001. február 23-án üzletrészfelosztás-átruházás (-ajándékozás) folytán a társaság tagjává vált K. B. is. A 2001. március 12-i taggyűlés az alperes távollétében S. B. és K. B. tagok egyhangú határozatával döntött az alperes kizárása ...
BH 2003.6.251 A gazdasági társaságokról szóló törvény a tagkizárási perben kereshetőségi joggal a gazdasági társaságot ruházza fel. Az esetleges korlátozó, kizáró rendelkezések fennállásának vizsgálata nem vonható a kereshetőségi jog körébe, így permegszüntetési okul nem szolgálhat [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 49. § (2) bek., Pp. 130. § (1) bek. g) pont, 157. § a) pont].
A felperes 2001. március 27-én keresetet nyújtott be az alperes társaságból történő kizárása iránt a 2001. március 12-én hozott taggyűlési határozatra hivatkozással. A kereseti előadás szerint 2001. február 23-áig a társaságnak két tagja volt: az alperes és S. B. 2001. február 23-án üzletrészfelosztás-átruházás (-ajándékozás) folytán a társaság tagjává vált K. B. is. A 2001. március 12-i taggyűlés az alperes távollétében S. B. és K. B. tagok egyhangú határozatával döntött az alperes kizárása iránti per kezdeményezéséről. A kizárás okaként a felperes egyebek mellett arra hivatkozott, hogy az alperes a társaság vagyonának működtetéséhez nem járul hozzá.Az alperes a cégbíróság 33. sorszámú - egyebek mellett a kereseti előadásban hivatkozott ajándékozási szerződésre alapított - tagváltozás bejegyzését elutasító végzésére hivatkozással a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság a 2001. június 29-én megtartott tárgyaláson kihirdetett 9. sorszámú végzésével a pert megszüntette. A határozat indokolásában rögzítette, hogy a cégbíróság 33. sorszámú végzése és a hatályos cégjegyzéki adatok szerint az alperes társaság kéttagú. Az 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 49. §-ának (2) bekezdése értelmében tag nem zárható ki a gazdasági társaságból, ha a társaságnak csak két tagja van. Mindebből következően a kizárási perben felperesként csak a legalább három tagú gazdasági társaság szerepelhet. Miután az említett követelmény nem teljesült, a Pp. 157. §-ának a) pontja, illetve 130. §-a (1) bekezdésének g) pontja alkalmazásával a per megszüntetésének volt helye.
A végzéssel szemben a felperes jogi képviselője fellebbezett. A végzés megváltoztatását, és az érdemi eljárás lefolytatását kérte. Hangsúlyozta, hogy a társaság a kizárási per tárgyában hozott határozat meghozatalakor már három tagú volt, figyelemmel arra, hogy az üzletrész-átruházással a tagsági jogviszonyból eredő jogok és kötelezettségek az üzletrész megszerzőjére szálltak át.
Az alperes a fellebbezésre nem tett észrevételt.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozott.
A Gt. 49. §-ának (1) bekezdése kimondja: a gazdasági társaság tagját a bíróság a gazdasági társaságnak a tag ellen indított keresete alapján kizárja a társaságból, ha a tagnak a társaságban maradása a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyeztetné. Az említett rendelkezés szerint tehát kereshetőségi joggal a társasági törvény a gazdasági társaságot mint önállóan perképes jogalanyt ruházta fel. Kétségtelen, hogy a (2) bekezdés korlátozó rendelkezéseket tartalmaz, így egyebek mellett kimondja, hogy nem zárható ki a tag a társaságból, ha a társaságnak csak két tagja van.
A Pp. 130. §-a (1) bekezdésének b) pontja és a 157. §-ának a) pontja alkalmazásával a per megszüntetésének akkor van helye, ha a pert nem a jogszabályban arra feljogosított személy indítja, vagy a per csak jogszabályban meghatározott személy ellen indítható, illetve meghatározott személyek perben állása kötelező, s a felperes e személyt (személyeket) - felhívás ellenére - nem vonta perbe.
Az adott eljárásban a felperes a Gt. 49. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, perindításra feljogosított gazdasági társaság. Annak vizsgálata, hogy a kizárás további feltételei, illetve valamely korlátozó rendelkezés fennáll-e, már az eljárás érdemére tartozó kérdés, nem vonható a kereshetőségi jog körébe. Téves és megalapozatlan tehát a permegszüntető határozat.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és felhívta az elsőfokú bíróságot az érdemi eljárás lefolytatására.
(Legf. Bír. Gf.VII.32.380/2001. sz.)