adozona.hu
BH 2003.5.206
BH 2003.5.206
Iratbetekintés korlátozásának szempontjai [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 27. § (2) és (3) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 54. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmező főtevékenységként folytatja a mezőgazdasági termékek tekintetében az ügynöki nagykereskedelmi tevékenységet, és tevékenységi körei között az élőállat-nagykereskedelem is szerepelt. Az élőállat-nagykereskedelem a kérelmezett cég főtevékenysége a cégjegyzék szerint.
A kérelmező 2000. szeptember 27-én benyújtott kérelmében egyebek mellett azért kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárást a kérelmezettel szemben, mert a kérelmezett figyelmen kívül hagyta 2000. szeptember elseje...
BH 2003.5.206 Iratbetekintés korlátozásának szempontjai [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 27. § (2) és (3) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 54. § (1) bek.].
A kérelmező főtevékenységként folytatja a mezőgazdasági termékek tekintetében az ügynöki nagykereskedelmi tevékenységet, és tevékenységi körei között az élőállat-nagykereskedelem is szerepelt. Az élőállat-nagykereskedelem a kérelmezett cég főtevékenysége a cégjegyzék szerint.A kérelmező 2000. szeptember 27-én benyújtott kérelmében egyebek mellett azért kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárást a kérelmezettel szemben, mert a kérelmezett figyelmen kívül hagyta 2000. szeptember elsejei keltezésű tagi kérelmét, és részére iratbetekintése jogot nem biztosított.
A kérelmezett arra hivatkozott, hogy a kérelmező nem csupán tagja, hanem piaci vetélytársa is, így az iratbetekintés jogának biztosítása az 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 27. §-ának (3) bekezdésébe ütközött volna.
Ezt követően a kérelmező kérelmét módosította és az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 54. §-ának (1) bekezdése alapján azzal a pontosítással kérte kötelezni a kérelmezett céget ügyvezetője útján az iratbetekintés biztosítására, hogy az ne terjedjen ki a gyapjúvásárlással és gyapjúértékesítéssel kapcsolatos szerződések és számlák megtekintésére. Hangsúlyozta, hogy a kérelmezettel korábban együttműködő partnerek voltak, és piaci működésüket nem a konkurenciaharc jellemezte. Mint tagnak joga van megismerni, hogy a kérelmezett cég milyen jogcímeken eszközöl költségeket, feléli-e vagyonát, ügyvezetője milyen jövedelmet vesz fel, és milyen költségeket számol el, mit tesz a cég bérleményét képező nagy értékű irodával, milyen üzleteket kötött cégekkel.
A kérelmezett a módosított törvényességi felügyeleti kérelemre nem nyilatkozott.
Az elsőfokú bíróság 11. sorszámú végzésében kötelezte a kérelmezett céget, hogy a kérelmező részére biztosítsa az iratbetekintést a kérelmezett cég üzleti könyveibe és irataiba - a gyapjúvásárlási és gyapjúértékesítés körébe tartozó szerződések és számlák kivételével -, az ezt meghaladó törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmet pedig elutasította. A végzés indoklásában írtak szerint a kérelmezett arra hivatkozással gátolta meg az iratbetekintés biztosítását, hogy a kérelmező üzleti vetélytársa, és az iratbetekintéssel üzleti titkokhoz jutna. Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint azonban csak a gyapjúvásárlással és gyapjúértékesítéssel kapcsolatos iratok megtekintése sérthetné a kérelmezett cég üzleti érdekét, ezért a módosított kérelemnek megfelelően kötelezte a Gt. 27. §-ának (2) bekezdése alapján a kérelmezett céget az iratbetekintés biztosítására.
A kérelmezett fellebbezésében a 11. sorszámú végzés részbeni megváltoztatását, és a törvényességi felügyeleti kérelem teljes terjedelmű elutasítását kérte. Álláspontja szerint a mérleg jóváhagyásáról döntő éves rendes közgyűlésen a kérelmező megismerheti a gazdálkodás fő számadatait, de ezen túlmenő bármilyen adatszolgáltatás sértené a kérelmezett üzleti érdekeit. Hangsúlyozta, hogy a kérelmező és a kérelmezett üzleti vetélytársak, közöttük a viszony megromlott, a két cég között nemcsak peres eljárás van folyamatban, de a kérelmezett kezdeményezte a kérelmező felszámolási eljárásának megindítását is. Ebben a megromlott viszonyban kíván a kérelmező visszaélni tagi jogaival. Amennyiben a kérelmező betekinthetne a kérelmezett dokumentumaiba, az így megismert adatokat a kérelmezett működésének megnehezítésére használhatná fel, és megsérthetné a kérelmezett üzleti érdekeit.
A kérelmező a fellebbezésre nem tett észrevételt. A fellebbezés nem alapos.
A Gt. 27. §-ának (2) bekezdése szerint a vezető tisztségviselők kötelesek a tagok kérésére a társaság ügyeiről felvilágosítást adni, a társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintést lehetővé tenni. A Gt. 27. §-ának (3) bekezdése ugyanakkor kimondja, hogy a tagok (2) bekezdés szerinti joggyakorlása nem sértheti a gazdasági társaság üzleti érdekeit, illetve üzleti titkait. Ezen rendelkezésekből kitűnően az iratbetekintés joga alapvető tagi jog, annak biztosítása pedig az ügyvezetés alapvető kötelezettsége, de e tagi jog gyakorlását korlátozhatja az ügyvezetés a gazdasági társaság üzleti érdekére hivatkozással.
Jelen esetben a módosított kérelem szerint a gyapjúvásárlással és gyapjúértékesítéssel kapcsolatos iratok tekintetében indokolt a kérelmezett cég érdekeire tekintettel az iratbetekintés korlátozása, az egyéb iratok megtekintése nem sértheti a kérelmezett cég érdekeit. A kérelmezett cégnek e módosított kérelem kézhezvétele után jogában állt volna meghatároznia, hogy a kérelemben megjelölteken túl mely további iratok megtekintése jelenthet még érdeksérelmet számára, tehát, hogy az iratbetekintés korlátozása milyen terjedelemben indokolt. A kérelmezett cég azonban a módosított kérelemre egyáltalán nem nyilatkozott, csak a fellebbezésben fejtette ki azon álláspontját, hogy a cég valamennyi iratának megtekintése számára érdeksérelmet jelentene.
A kérelmezett cég álláspontja azt jelenti, hogy nem korlátozni kívánja a kérelmező számára az iratbetekintés jogának gyakorlását, hanem abból teljes mértékben kívánja kizárni a kérelmezőt. Ez az álláspont nem fogadható e1, és nem felel meg a Gt. 27. §-ának (2) és (3) bekezdésében írtaknak. A tagi jogok rendeltetésszerű gyakorlásához minden tagnak szüksége van információra, ezért tekinti a Gt. az iratbetekintési jogot alapvető tagi jognak. Amennyiben a kérelmezőnek a kérelmezett cégben való maradása a kérelmezett céljainak elérését nagymértékben veszélyezteti, a kérelmezett cég taggyűlése határozhat a tag kizárása iránti per megindításáról. Mindaddig azonban, amíg a tag tagi jogok gyakorlására jogosult, ugyanilyen okból nem zárható el teljes mértékben az iratbetekintés jogának gyakorlásától önmagában olyan feltételezés alapján, hogy birtokába jutott információkkal visszaélhet. Az ilyen álláspont érvényesülése a tagi jogok oly mértékű csorbítását jelentené, aminek alapján a cég működését is törvénysértőnek kellene tekinteni.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 49. §-ának (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 259. §-a és a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta (Legf. Bír. Cgf.II.31.684/2001. sz.).