adozona.hu
BH 2003.2.83
BH 2003.2.83
A felszámolási eljárás alatt a felszámoló megrendelésére elkészített környezeti állapotvizsgálatból eredő költség felszámolási költségnek minősül, és azt olyan követelésként kell nyilvántartani, amelyet az esedékességkor kell kielégíteni [Ptk. 296. §, 305. §, 1993. évi LXXXI. tv-nyel és az 1997. évi XXVII. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv (többször mód. Cstv.) 38. § (3) bek., 46. § (6) bek., 48. § (4) bek., 57. § (1) bek. a) pont, (2) bek., 58. § (1) bek., 106/1995. (IX. 8.) Korm. r. 4. § (2) bek., 7. §,
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság az 52-5. sorszámú végzésével az R. Korlátolt Felelősségű Társaság kifogásának helyt adott, és kötelezte a B. Korlátolt Felelősségű Társaság felszámolót, hogy fizesse meg az 1999. október 28-án kelt vállalkozási szerződésben kikötött vállalkozói díjat a hitelező részére. Végzésének indokolásában utalt arra: az adós elleni felszámolási eljárásban az R. Korlátolt Felelősségű Társaság kifogásolta, hogy a felszámoló a vállalkozó teljesítése ellenére nem fizette meg a vállalkozó...
BH 2003.2.83 A felszámolási eljárás alatt a felszámoló megrendelésére elkészített környezeti állapotvizsgálatból eredő költség felszámolási költségnek minősül, és azt olyan követelésként kell nyilvántartani, amelyet az esedékességkor kell kielégíteni [Ptk. 296. §, 305. §, 1993. évi LXXXI. tv-nyel és az 1997. évi XXVII. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv (többször mód. Cstv.) 38. § (3) bek., 46. § (6) bek., 48. § (4) bek., 57. § (1) bek. a) pont, (2) bek., 58. § (1) bek., 106/1995. (IX. 8.) Korm. r. 4. § (2) bek., 7. §, 2. sz. melléklet].
Az elsőfokú bíróság az 52-5. sorszámú végzésével az R. Korlátolt Felelősségű Társaság kifogásának helyt adott, és kötelezte a B. Korlátolt Felelősségű Társaság felszámolót, hogy fizesse meg az 1999. október 28-án kelt vállalkozási szerződésben kikötött vállalkozói díjat a hitelező részére. Végzésének indokolásában utalt arra: az adós elleni felszámolási eljárásban az R. Korlátolt Felelősségű Társaság kifogásolta, hogy a felszámoló a vállalkozó teljesítése ellenére nem fizette meg a vállalkozói szerződésben meghatározott díjat. Az elsőfokú bíróság az iratokhoz csatolt vállalkozási szerződés alapján, amelyet a felek 1999. október 28-án kötöttek, megállapította, hogy a vállalkozói díj kifizetése a dokumentáció benyújtását követően egy összegben, 1999. december 15-én banki átutalással történik. A szerződés nem tartalmaz semmilyen kikötést arra vonatkozóan, amely alapján a felszámoló jogosan tarthatná vissza a vállalkozói díjat. Erre tekintettel a bíróság a kifogást előterjesztő kérelmének helyt adott, és kötelezte a felszámolót a díj kifizetésére.Az elsőfokú bíróság végzése ellen a felszámoló nyújtott be fellebbezést. Kérte a végzés megváltoztatásával a kifogás elutasítását. Másodlagosan kérte a határozat hatályon kívül helyezését, és az első fokon eljárt bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat meghozatalára való kötelezését. Előadta, hogy - véleménye szerint - tévedett az elsőfokú bíróság, amikor nem vette figyelembe: a szerződés 3. pontja értelmében a vállalkozói díj megfizetése számlakibocsátás ellenében a szerződésben foglaltak teljesítését követően esedékes. A szerződés tehát tartalmaz kikötést arra vonatkozóan, hogy a vállalkozói díj megfizetésének feltétele a szerződésben foglaltak teljesítése. A felszámoló mindaddig, ameddig a Környezetvédelmi Hatóság határozatát nem ismeri meg, nincs abban a helyzetben, hogy megállapítsa: az R. Kft. szerződésszerűen teljesített-e. Csak a határozat kézhezvételét követően tud állást foglalni a vállalkozói díj kifizethetősége kérdésében. Ezen túlmenően a jelen esetben nincs szó kifogással támadható felszámolói intézkedésről. A vállalkozói szerződéssel olyan kétoldalú ügylet jött létre, amellyel kapcsolatos jogvita csak polgári peres eljárásban bírálható el, az általános hatáskörű bíróság előtt. A felszámoló intézkedésének jogszerűsége nem ítélhető meg csupán a csődtörvény rendelkezéseinek figyelembevételével, hiszen a megrendelőnek a Ptk. 305. §-ának (5) bekezdése folytán a vállalkozói díj arányos részét illetően visszatartási joga van, vagy a Ptk. 296. §-ának (1) bekezdése alapján beszámítási kifogással élhet. A vállalkozói díj megfizetésének kérdése kizárólag peres bizonyítási eljárás lefolytatása után bírálható el.
A fellebbezésre a kifogásoló észrevételt tett. Kérte az elsőfokú bíróság végzésének a helybenhagyását. Sérelmezte: a felszámoló annak ellenére vitatja a kifogásoló szerződésszerű teljesítését, hogy 2000. február 23-án, április 4-én és június 22-én leveleket írt, amelyekben a teljesítést elismerte, azonban arra hivatkozott, hogy nem áll rendelkezésre készpénz a követelés kiegyenlítésére. A teljesítés megtörtént, azt a felszámoló elfogadta, és elismerte: a vonatkozó számlát befogadta, arra részteljesítést eszközölt, így a teljesítés meg nem történtére hivatkozása csak kizárólag rosszhiszemű időhúzásnak tekinthető. Előadta a kifogásoló, hogy megkísérelte a céggel szemben fizetési meghagyás útján érvényesíteni a követelést, a megyei bíróság azonban elutasította azt azzal, hogy a követelés csak és kizárólag a felszámolási eljárás keretében érvényesíthető. Beadványához csatolta a Környezetvédelmi Főfelügyelőség levelét, amely tartalmazza, hogy a környezetvédelmi állapotfelmérés megfelelő módon készült el.
A felszámoló fellebbezése nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésére állt adatok alapján megalapozott végzést hozott az ügyben. A felszámoló a fellebbezésében nem hozott fel olyan új tényt vagy bizonyítékot, amely alkalmas lenne az elsőfokú bíróság érdemben helyes végzésének a megváltoztatására.
A nem vitás tényállás szerint az adós környezeti állapotvizsgálata a felszámolási eljárás és a végelszámolás környezet- és természetvédelmi követelményeiről szóló 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdése alapján történt meg. A környezetvédelmi állapotvizsgálat elvégzésére az R. Korlátolt Felelősségű Társaság vállalkozott a megrendelő felkérésére. Ennek eredményeként 1999. október 28-án vállalkozási szerződés jött létre az adós mint megrendelő, valamint az R. Korlátolt Felelősségű Társaság mint vállalkozó között. A szerződés 1.1 pontja szerint a dokumentáció a Környezetvédelmi Felügyelőséggel előzetesen egyeztetett "TEMATIKA" alapján a szerződésben foglaltaknak megfelelően készül el, a megadott határidőre. A teljesítési határidő 1999. december 1-jében került megállapításra. A 3.l pont alapján a vállalkozói díj megfizetése számlakibocsátás ellenében, a szerződésben foglaltak teljesítését követően esedékes. A vállalkozó a munkát elvégezte, ennek ellenértékét, 21 560 000 Ft-ot kiszámlázta, a számlát az adós kifogás nélkül átvette. A számla ellenértékét azonban többszöri felhívás ellenére sem fizette meg a vállalkozó részére. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a határozatában: a szerződés nem tartalmaz olyan kikötést, amely alapján a felszámoló jogosan tarthatná vissza a vállalkozói díj kifizetését.
A jelen ügyben alkalmazandó, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, lényegesen az 1997. évi XXVII. törvénnyel is módosított 1991. évi IL. törvény (többször mód. Cstv.) 38. §-ának (3) bekezdése szerint a felszámolás kezdő időpontja után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. A többször mód. Cstv. 48. §-ának (4) bekezdése értelmében a felszámolási eljárás alatt betartandó környezet-, természet- és műemlékvédelmi követelményeket, a környezeti károk, illetve terhek rendezésének követelményeit és módját, továbbá az ebből eredő, az 57. § (2) bekezdése szerint felszámolási költségnek minősülő kiadások körét kormányrendelet szabályozza. A 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet 13. §-ának b) pontja úgy rendelkezik, hogy a többször mód. Cstv. 57. §-ának (2) bekezdése szerinti, a környezeti károsodások és terhek rendezését szolgáló felszámolási költségnek minősül a felszámolási eljárás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos kiadások közé tartozó, a b) pont szerinti környezeti állapot-vizsgálat elvégeztetéséhez szükséges kiadás. Erre tekintettel, a többszőr mód. Cstv. 57. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint felszámolási költségnek minősül a jelen esetben felmerült, az állapotfelméréssel kapcsolatos kiadás. Helyesen hivatkozott arra a vállalkozó, hogy a többször mód. Cstv. 58. §-ának (1) bekezdése szerint az 57. § (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt követeléseket az esedékességükkor kell kielégíteni. Amennyiben a felszámoló a követelést vitatja, arról a bíróság a többször mód. Cstv. 46. §-ának (6) bekezdése alapján dönt. A felszámoló tehát alaptalanul hivatkozott arra a fellebbezésében, hogy jelen esetben az igény elbírálására csak peres eljárás keretében lenne jogszabályi lehetőség.
A 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet 7. §-a szerint a felügyelőség az állapotvizsgálat eredményének elbírálásáról 45 napon belül dönt. A vállalkozó csatolta a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség mint elsőfokú környezetvédelmi hatóság levelét, amelyben a hatóság közölte, hogy az általa benyújtott dokumentáció megfelelt a 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletében felsorolt, a környezeti állapotvizsgálat formai és tartalmi követelményeinek, a felügyelőség erre alapozta a környezeti teherrendezésre vonatkozó határozatát. Erre tekintettel az adósnak elhárult az az aggálya is, hogy a vállalkozói díj alapját képező állapotfelmérés megfelelt-e a felügyelőség által előírt követelményeknek.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a többször mód. Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 259. §-ára utalással, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Legf. Bír. Fpk.VIII.31.133/2001. sz.)