adozona.hu
BH 2003.1.30
BH 2003.1.30
A cég hivatalbóli törlésére irányuló eljárás megindítása előtt a cégbíróság köteles meggyőződni arról, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett képviselő (volt képviselő) útján a cég elérhető-e [1997. évi CXLV. tv (Ctv.) 56. § (1) bek., 57. § (2) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégbíróság 1999. április 14-én kelt végzésével a cég törlésére irányuló eljárást hivatalból megindította. Az iratokból megállapítható, hogy a cégbíróság végzésének tértivevénye a cég székhelyéről "elköltözött" jelzéssel érkezett vissza. A cégbíróság a cég cégjegyzékbe bejegyzett ügyvezetőjének a végzést nem kézbesítette, figyelemmel arra, hogy megbízásának határideje már lejárt.
A végzéssel szemben a G. M. Kft. nyújtott be kifogást, mely kifogást az 1997. évi CXLV. tv (Ctv.) 57. §-ának (2)...
A végzéssel szemben a G. M. Kft. nyújtott be kifogást, mely kifogást az 1997. évi CXLV. tv (Ctv.) 57. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra hivatkozással a cégbíróság 2000. április 25-én kelt végzésével elutasította.
Ugyanaznap kelt végzésével a C. T. Kft. hivatalbóli törlését a cégbíróság elrendelte.
E végzést a G. M. Kft. megfellebbezte arra hivatkozással, hogy a kft. felszámolója a cég javára jogerősen megítélt összeget nem tudná a C. T. Kft. törlése esetén végrehajtási eljárásban behajtani.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel alapos.
A fellebbezés a cég elérhetősége vonatkozásában új, a cégjegyzékben nem szereplő adatot nem tartalmaz, így az abban foglaltak alapján a fellebbezésnek nem lehetne helyt adni. A cégek hivatalbóli törlését elrendelő végzéssel szembeni fellebbezési eljárásban a Legfelsőbb Bíróságnak azt is vizsgálnia kell, hogy a hivatalbóli törlés feltételei az adott tényállás mellett ténylegesen fennállnak-e. A Ctv. 56. §-ának (1) bekezdése szerint a cég hivatalbóli törlésének egyik feltétele, hogy a cég képviselője útján is elérhetetlen legyen. Ez a körülmény jelen tényállás mellett nem tisztázott, mert a cégbíróság nem győződött meg arról, hogy a cég képviseletére jogosult személy cégjegyzékbe bejegyzett címén elérhető-e. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint önmagában az, hogy a kft. ügyvezetőjének megbízása lejárt, nem teszi szükségtelenné azt, hogy a cégbíróság meggyőződjön arról, hogya cégjegyzékbe bejegyzett címén a képviselő ténylegesen elérhetetlen-e. E szigorú jogértelmezést az teszi indokolttá és szükségessé, hogy a cég hivatalbóli törlése mind a cég, mind a cég hitelezőjének érdekeit alapvetően érinti, ezért a hivatalbóli törlésre ténylegesen csak akkor kerüljön sor, ha a cég kétséget kizáróan elérhetetlen. Nem vitásan az adott tényállás mellett a cég ügyvezetőjének megbízása a cégiratok szerint lejárt, így lehetséges, hogy a cégnek nincs ügyvezetője, de az is lehetséges, az ügyvezető újra megválasztásra került, csak ezt a tényt nem jelentette be. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy a cégbíróság kötelessége a cég hivatalbóli törlési eljárásának megindítása előtt, hogy meggyőződjön arról, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett képviselő (volt képviselő) útján a cég elérhető-e.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 49. §-ának (1) bekezdése folytán megfelelően irányadó Pp. 259. §-a és a 252. § (3) bekezdése alapján a hivatalbóli törlési eljárást megindító végzésre is kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
Az új eljárásban gondoskodni kell a végzés cégközlönybeli közzétételéről, továbbá a fent kifejtetteknek megfelelően kell meggyőződni arról, hogy a cég hivatalbóli törlésének feltételei fennállnak-e.
(Legf. Bír. Cgf.II.32.354/2000. sz.)