adozona.hu
BH 2002.12.500
BH 2002.12.500
A felszámolási eljárásban kifogás előterjesztésére jogosultak köre [1949. évi XX. tv (Alkotmány) 57. § (5) bek., 1993. évi LXXXI. tv-nyel és az 1997. évi XXVII. tv- nyel módosított 1991. évi IL. tv (többször mód. Cstv.) 6. § (4) bek., 8. § (1) bek., 51. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv (Ctv.) 52. § (1) bek., 54. § (1) bek. b) és d) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós gazdálkodó szervezet ellen 1998. szeptember 14-i kezdő időponttal elrendelt felszámolási eljárásban a 2000. december 19-én benyújtott kifogást az első fokon eljárt bíróság végzésével érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A határozat indokolása szerint a kifogásoló az adósnak nem hitelezője, az adós közgyűlésének nem képviselője, ezért az 1991. évi IL. törvény 51. §-ának (1) bekezdésében és a 6. § (4) bekezdésében foglaltak alapján nincs kifogás-előterjesztési jogosultsága. Megállapít...
BH 2002.12.500 A felszámolási eljárásban kifogás előterjesztésére jogosultak köre [1949. évi XX. tv (Alkotmány) 57. § (5) bek., 1993. évi LXXXI. tv-nyel és az 1997. évi XXVII. tv- nyel módosított 1991. évi IL. tv (többször mód. Cstv.) 6. § (4) bek., 8. § (1) bek., 51. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv (Ctv.) 52. § (1) bek., 54. § (1) bek. b) és d) pont].
Az adós gazdálkodó szervezet ellen 1998. szeptember 14-i kezdő időponttal elrendelt felszámolási eljárásban a 2000. december 19-én benyújtott kifogást az első fokon eljárt bíróság végzésével érdemi vizsgálat nélkül elutasította.A határozat indokolása szerint a kifogásoló az adósnak nem hitelezője, az adós közgyűlésének nem képviselője, ezért az 1991. évi IL. törvény 51. §-ának (1) bekezdésében és a 6. § (4) bekezdésében foglaltak alapján nincs kifogás-előterjesztési jogosultsága. Megállapította, hogy a többször módosított 1991. évi IL. törvény 6. §-a (4) bekezdésének utolsó fordulata nem azt jelenti, hogy a hitelezőn és az adóson kívül harmadik személyek is nyújthatnak be kifogást, hanem azt, hogy az egyébként arra jogosult hitelező vagy adós által benyújtott kifogás elbírálása során illetik meg az érintett harmadik személyeket a fél részére biztosított jogosultságok.
A kifogásoló fellebbezése folytán másodfokon eljárt Legfelsőbb Bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
A végzés indokolása szerint a kifogásoló a felszámoló tevékenységével kapcsolatban azt sérelmezte, hogy a felszámoló a cégbíróság jogerős, a felszámolót kötelező végzése ellenére nem hívta össze az adós szövetkezet közgyűlését. Sérelmezte továbbá, hogy a felszámoló diszkriminációt alkalmaz a szövetkezeti tagsággal szemben azzal a magatartásával, hogy nem számoltatja el az adós csődjéért felelős tisztségviselőket. Ezeken túlmenően a felszámoló a jogellenesen meghozott döntések és az ezekről készített - hamisított aláírásokat tartalmazó - jegyzőkönyv-másolatok alapján kívánja behajtani a közösköltség-tartozást. Megállapította, hogy a kifogásoló az elsőfokú bíróság felhívására a kifogás előterjesztésére való jogát akként jelölte meg, hogy a többször módosított 1991. évi IL. törvény 6. §-ának (9) bekezdésében megjelöltek szerint ő érdekelt harmadik személynek minősül, mivel a kifogás tárgya az ő jogát is érinti. Hivatkozott arra, hogy a törvény szerint a sérelmet szenvedett "más személy" részéről is lehetséges a kifogás beterjesztése.
A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság határozatában kifejtette; helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság, hogy a kifogásoló az adósnak nem hitelezője, és az adós képviseletére sem jogosult. Helytálló az a jogi okfejtése is, hogy a többször módosított 1991. évi IL. törvény 6. §-a (4) bekezdésének alkalmazásában az érdekelt harmadik személyeket csak a más által benyújtott kifogások elbírálása során illethetik meg a fél részére biztosított jogosultságok. Vizsgálta még, hogy a kifogásoló nem jogosult-e kifogás előterjesztésére a többször módosított 1991. évi IL. törvény 51. §-a alapján. Megállapította, hogy a kifogásoló a felszámolónak egyetlen konkrét mulasztását jelölte meg, amely szerint a felszámoló a cégbíróság jogerős, őt kötelező végzése ellenére sem hívta össze az adós közgyűlését. A felszámoló e mulasztása esetén azonban a közgyűlés elmaradását sérelmező tag a cégbíróságtól kérheti a közgyűlés összehívását, ez nem a felszámolási eljárást lefolytató bíróság hatáskörébe tartozik, figyelemmel az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 54. §-a (1) bekezdésének d) pontjára. A közösköltség-tartozás jogalapját és összegszerűségét az érintett szövetkezeti tag abban a perben vitathatja, amelyet a felszámoló az adós nevében indított ellene az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt. Téves a kifogásoló hivatkozása a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság által hozott Fpk.VI.
31.793/1999/5. számú döntésre, ugyanis ebben az ügyben a bíróság a kérelmezők elállása folytán hozott megszüntető végzés kapcsán fejtette ki azt, hogy a Pp. 229. §-ának (1) bekezdése értelmében az eljárást megszüntető végzéshez anyagi jogerő nem fűződik. Nincs akadálya ezért annak, hogy a fellebbező a megszüntetett eljárás tárgyát adó kifogását illetve hitelezői igényét ismét előterjessze. E határozatban azonban a másodfokú bíróság nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy a fellebbező egyébként kifogás előterjesztésére jogosult-e vagy sem.
A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság végzésének az elsőfokú határozatot helybenhagyó rendelkezése ellen - jogszabálysértésre hivatkozva - a kifogásoló felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Kérte a másodfokon eljárt bíróság végzésének a hatályon kívül helyezését, egyúttal az elsőfokú bíróság új érdemi eljárás lefolytatására történő kötelezését azzal, hogy az 1991. évi IL. törvény 51. §-a (1) bekezdése vonatkozásában harmadik személyként sérelmet szenvedett fél kifogás benyújtására jogosult.
Felülvizsgálati kérelme indokolásául előadta: a másodfokú határozat ellentmondó, mert először kimondta, hogy a kérelmet előterjesztő nem rendelkezik kifogásolási jogosultsággal, majd ezután elismerte, hogy kifogást benyújthat a kérelmező, de a konkrét ügyben nem a megfelelő helyre fordult. E megállapítás nemcsak önmagának, de más törvényi rendelkezésnek és az ítélkezési gyakorlatnak is ellentmond.
A Legfelsőbb Bíróság az Fpk.VI.30.220/2000/5. számú határozatában kimondta: ha a felszámoló az egyes tag érdekét sértő magatartást tanúsítana, úgy a tag mint sérelmet szenvedett fél kizárólag az őt személy szerint sértő, konkrét felszámolói intézkedés vagy mulasztás miatt élhet kifogással a Cstv. 51. §-ának (1) bekezdése alapján. Ebből következően a szövetkezet tagjai egyénenként is kifogást nyújthatnak be a felszámoló intézkedése, illetve mulasztása miatt. Ugyanez következik a Legfelsőbb Bíróság Fpk.VI.31.793/1999/5. számú döntéséből, ahol az első felszámoló leváltása és új felszámoló kijelölése ügyében született döntés. A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma a 23. Fpk. O1-96-001756/65. számú végzésében a szövetkezeti tagok kifogása alapján utasította a felszámolót arra, hogy tegye lehetővé a tagságnak a szövetkezeti iratokba való betekintést és másolatok kiadását.
Ellentmond a végzés a cégek törvényességi felügyeletének is. A lakásszövetkezet törvényességi felügyeletét a szövetkezeti törvény 12. §-a értelmében a cégbíróság látja el a felszámolást elrendelő végzés keltéig. 1998. szeptember 14-étől azonban a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma gyakorolja a törvényességi felügyeletet. Ennek során alkalmazni kell az 1991. évi IL. törvény 6. §-ának (1) bekezdése értelmében a Pp. nemperes eljárásra vonatkozó rendelkezéseit, valamint a Ctv. vonatkozó rendelkezéseit. A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumának törvényességi felügyelete a cég törléséig fennáll. Törvényességi felügyeleti eljárást pedig az kezdeményezhet a Ctv. 52. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint, aki az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekét valószínűsíti. A szövetkezeti tag jogi érdeke a felszámolási eljárás megkezdése után nem szűnik meg. Törvényességi felügyeleti eljárás csak beadvány, kifogás benyújtásával indulhat. A felszámolási eljárás alatt ezt az 1991. évi IL. törvény 51. §-ának (1) bekezdése, a felszámoló jogszabálysértő intézkedésének vagy mulasztásának esetére és 8 napon belüli határidőre korlátozza. A felszámoló az adóson és a hitelezőn kívül más személyek jogait is sértheti jogszabálysértő intézkedésével. Véleménye az, hogy a jogalkotó megnyitotta a kifogás benyújtásának lehetőségét a sérelmet szenvedett harmadik személyek esetében is, ezen belül azoknál, akik jogi érdekkel rendelkeznek. Az ezzel ellentétes szűkítő értelmezés sértené az Alkotmány 57. §-ának (5) bekezdését is. Egyben azt is jelentené, hogy felszámolási eljárás alatt a cég törvényességi felügyelet nélkül működne. Előadta még, hogy ismételt kifogást nyújtott be a Fővárosi Bíróságon a felszámoló ellen 2001. június 19-én, mert a felszámoló nem teljesítette a törvényben és a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma 23. Fpk. O1-96-001756/65. számú végzésében foglalt iratbetekintési kötelezettségét.
A felszámoló a felülvizsgálati kérelemre nem tett észrevételt.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el, miután a felek tárgyalás tartását nem kérték.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos, mert a jogerős döntés - az alábbiak szerint - nem jogszabálysértő.
A felülvizsgálati kérelem tárgya: rendelkezik-e kifogásbenyújtási jogosultsággal az adós szövetkezet hitelezőnek nem minősülő tagja.
A jelen felszámolási eljárásban alkalmazandó, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és végelszámolásról szóló, lényegesen az 1993. évi LXXXI. törvénnyel, valamint az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (többször mód. Cstv.) 6. §-ának (4) bekezdése értelmében a felszámolási eljárásban az adóst, a hitelezőt és a felszámolót kell félnek tekinteni. Ha a felszámoló tevékenysége vagy mulasztása miatt benyújtott kifogás elbírálása harmadik személy jogát is érinti, ő is félnek minősül. Az 51. § (1) bekezdése kimondja, hogy a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a sérelmet szenvedett fél a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással élhet. Az adós nevében kifogást a 8. § (1) bekezdésében meghatározott szervek képviselője nyújthat be .
E törvényi rendelkezések összevetéséből következik, hogy a többször mód. Cstv. szabályai alapján folyó felszámolási eljárásban nem élhet bárki kifogással, hanem csak a sérelmet szenvedett fél. Félnek viszont a felszámoló intézkedése, illetve mulasztása esetén az adós és a hitelező minősül, továbbá a 6. § (4) bekezdésének második mondata szerint az a harmadik személy is, akinek jogát a kifogás elbírálása érinti. E harmadik személy azonban csupán az erre jogosult fél (adós és hitelező) által előterjesztett kifogás elbírálása során és akkor minősül félnek, ha a felszámoló tevékenysége illetve mulasztása az ő jogát is érinti. A harmadik személynek önálló kifogásolási jogosultsága nincs. Ez következik a törvény szó szerinti értelmezéséből.
E szabályt az 1997. augusztus 6-án hatályba lépett 1997. évi XXVII. törvény vezette be. A korábbi, 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény az adóson és a hitelezőn kívül harmadik személy részére is lehetővé tette a kifogásolás jogát, amikor kimondta, hogy a felek vagy más személy jogos érdekét sértő felszámolói intézkedés vagy mulasztás ellen valamennyi sérelmet szenvedett kifogással élhet, azaz nem szűkítette le a jogosultságot a sérelmet szenvedett 6. § (4) bekezdése szerinti felekre. Az ezt megelőzően hatályos 1991. évi IL. törvény viszont szintén behatárolta a kifogás előterjesztésének lehetőségét, amikor kimondta: a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen az adós gazdálkodó szervezet, a választmány vagy bármelyik hitelező a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással élhet [51. § (1) bekezdés].
A jelen ügyben a felszámolás kezdő időpontja 1998. szeptember 14-e, így arra a többször mód. Cstv. idézett rendelkezései az irányadóak. Ebben az ügyben a kifogásoló nem vitatottan az adósnak nem képviselője és nem is hitelező, hanem a szövetkezetnek a tagja. Helytállóan állapította meg határozatában a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság, hogy a szövetkezeti tag kérelmezőnek a többször mód. Cstv. szabályai alapján nincs kifogásolási jogosultsága.
E megállapítás - szemben a felülvizsgálati kérelemben írtakkal - nem mond ellent az ítélkezési gyakorlatnak sem. A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság Fpk.VI.30.220/2000/5. számú határozatával helybenhagyta az elsőfokú bíróságnak azt a végzését, mely a lakásszövetkezeti tagok kifogását elutasította. Megállapította, hogy csupán az adós gazdálkodó szervezetet illeti meg a kifogásolás joga, képviselője útján. A tagok viszont nem tekinthetőek az adós képviselőjének. A felülvizsgálati kérelemben idézett, a határozat 3. oldalának utolsó bekezdése viszont a 4. oldal első bekezdésével egységesen értelmezendő, azaz a hitelezői igényt bejelentett tag kifogásolási jogosultságára utal. A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság Fpk.VI.31.793/1999/5. számú határozatában - ahogyan arra a jelen ügyben hozott másodfokú határozat indokolása is utal - nem történt állásfoglalás abban a kérdésben, hogy a fellebbező kifogás előterjesztésére jogosult-e vagy sem, azt ugyanis az elállás folytán megszüntetett eljárásban a másodfokú bíróság már nem is vizsgálhatta. Ennek elbírálása az elsőfokú bíróságnak lesz majd a feladata. A felülvizsgálati kérelemben megjelölt elsőfokú határozatok pedig fellebbezés hiányában nem kerültek a Legfelsőbb Bíróságon mint másodfokú bíróságon elbírálásra.
Téves a kérelmezőnek az az előadása is, hogy a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat ellentmond a cégek törvényességi felügyeletének is. A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) rendelkezései szerint a cégek törvényességi felügyeletét a cégbíróság látja el, ezen belül a szövetkezeti közgyűlés összehívásának elmulasztása esetén is a cégbíróságtól lehet kérni jogvédelmet a törvény 54. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján. A cégbíróság törvényességi felügyeleti jogát nem érinti, ha a cég felszámolás alá kerül. A többször módosított Cstv. ugyanis nem jogosítja fel sem a bíróságot, sem pedig a felszámolót törvényességi felügyeleti joggal.
A fentiek miatt a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság jogerős végzését a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Gfv.X.30.227/2002. sz.)