adozona.hu
BH 2002.12.496
BH 2002.12.496
Bírósági ítéletben elrendelt cégnév-változás bejegyzése körében irányadó szempontok [1997. évi CXLV. tv (Ctv.) 15. § (8) bek., 23. § (1) bek., 44. § (1) bek., 52. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A bejegyzést kérő cégjegyzékben szereplő bejegyzett cégneve C. Részvénytársaság. A részvénytársaság 2001. május 23-án megtartott közgyűlése egyebek mellett a cég cégnevét egy betű változásával - megváltoztatta, figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság részítéletében foglaltakra. A névváltoztatással kapcsolatos és egyéb változások bejegyzése iránti kérelmet a cég 2001. június 5- én terjesztette elő.
A cégbíróság hiánypótlási eljárás lefolytatása után 2001. augusztus 14-én...
BH 2002.12.496 Bírósági ítéletben elrendelt cégnév-változás bejegyzése körében irányadó szempontok [1997. évi CXLV. tv (Ctv.) 15. § (8) bek., 23. § (1) bek., 44. § (1) bek., 52. § (1) bek.].
A bejegyzést kérő cégjegyzékben szereplő bejegyzett cégneve C. Részvénytársaság. A részvénytársaság 2001. május 23-án megtartott közgyűlése egyebek mellett a cég cégnevét egy betű változásával - megváltoztatta, figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság részítéletében foglaltakra. A névváltoztatással kapcsolatos és egyéb változások bejegyzése iránti kérelmet a cég 2001. június 5- én terjesztette elő.A cégbíróság hiánypótlási eljárás lefolytatása után 2001. augusztus 14-én kelt végzésével a változás bejegyzése iránti kérelemnek a névváltoztatásra vonatkozó részét elutasította, az egyéb változásokat külön végzésben a cégjegyzékbe bejegyezni rendelte. A végzés indokolásában szerepel: a Legfelsőbb Bíróság hivatkozott részítéletéből megállapítható, hogy az L. Kft. felperes keresete alapján a bíróság megállapította, hogy a bejegyzést kérő jogsértést követ el az N. szó cégnévbe való felvételével, és kötelezte a további jogsértés abbahagyására. A cégbíróság álláspontja szerint a jogerős ítéletben foglaltaknak a bejegyzést kérő nem tett eleget azzal, hogy a cégnév vezérszavában egy betűt megváltoztatott.
A bejegyzést kérő fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, az új cégnév bejegyzését kérte. Fellebbezésében előadta, a peres eljárás során az került megállapításra, hogy az N. szó megtévesztőleg hat a felek vevőkörére, ezért C. N. szóra módosította a cég vezérszavát, mely egyébként hálózatot jelent. Vitatta a hiánypótló végzés jogszerűségét, mert abban a cégbíróság nem jelölte meg: miért, milyen következmények terhe mellett kéri csatolni a névhasználatra vonatkozó bírósági ítéleteket, ezért a bejegyzést kérő csak a felülvizsgálati határozatot csatolta. Álláspontja szerint az 1997. évi CXLV. tv (Ctv.) 44. §-ának (1) bekezdése, de más jogszabályhely sem ad felhatalmazást más jogterületeken hozott határozatok végrehajtási módja megfelelőségének vizsgálatára. A cégbíróság csak a reá irányadó jogszabályok szerint vizsgálja, vizsgálhatja a névhasználat jogszerűségét.
A fellebbezés nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást, amikor az adott tényállás mellett az egy betűvel módosított vezérszót nem találta olyannak, mint ami megfelel a cégkizárólagosság 1997. évi CXLV. tv (Ctv.) 15. §-ának (8) bekezdésében megfogalmazott követelményeknek, illetve a Legfelsőbb Bíróság hivatkozott felülvizsgálati határozatában foglaltaknak. Ez az egy betű eltérés egyébként is - a Legfelsőbb Bíróság kialakult és következetes gyakorlata szerint jellemzően - általában nem elégséges a két cégnév megkülönböztethetőségére.
A Legfelsőbb Bíróság nem fogadta el a bejegyzést kérőnek azt az érvelését, hogy a per iratanyagából megállapítható: a bejegyezni kért módosított cégnév már nem sérti az L. Kft. jogi érdekeit. A bejegyzést kérő az ezt igazoló iratokat nem csatolta, holott a 2001. július 12-i hiánypótló végzésből megállapítható volt, hogy a cégbíróság a névhasználattal kapcsolatos ítéletek csatolását kérte, nyilvánvalóan a névválasztás jogszerűségének elbírálásához. Ez a végzés azt is tartalmazta, hogy a hiánypótlás nem teljesítése esetén a cégbíróság a kérelmet el fogja utasítani. Így a cég álláspontja igazolására a felülvizsgálati határozaton túl más bírósági iratokat is csatolhatott volna, ha úgy ítéli meg, hogy az álláspontját alátámasztja. Az elutasító végzésben a cégbíróság álláspontját egyértelműen, kifejezetten kifejtette, ennek ellenére a bejegyzést kérő a fellebbezéséhez sem csatolt állítását igazoló okiratokat, így állítását okirati bizonyítékok hiányában a Legfelsőbb Bíróság nem fogadta el. A cégbíróság a Ctv. 23. §-ának (1) bekezdésében biztosított jogi eszközzel élt, amikor a bejegyzést kérőt a hiánypótló végzésében részletezett hiánypótlásra hívta fel, így hatáskörét nem lépte túl.
Egyébként, ha a hivatkozott jogerős polgári ítéletet a bíróság a cégbíróságnak megküldi, akkor hivatalból [Ctv. 52. § (2) bekezdés], a peres eljárás felperese kérelmére pedig törvényességi felügyeleti eljárásban kellett volna a cégbíróságnak vizsgálnia, hogy a cég eleget tett-e névváltoztatási kötelezettségének, és a választott cégnév jogszerű-e, ahogy azt most tennie kellett a változás bejegyzési eljárásban. Ezért az elsőfokú bíróság nem hogy hatáskörét nem lépte túl, hanem törvényben szabályozott hatáskörében járt el, amikor a változásbejegyzési eljárásban vizsgálta: a módosított cégnév bejegyezhető-e, többek között a rendelkezésre álló felülvizsgálati határozatban foglaltakra tekintettel.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 20. §-ának (1) bekezdése folytán megfelelően irányadó Pp. 259. §-a és a 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Legf. Bír. Cgf.II.32.404/2001. sz.)