adozona.hu
BH 2002.11.442
BH 2002.11.442
Szövetkezet átalakulása esetén önmagában az, hogy az első (előkészítő) közgyűlés a fordulónapot e közgyűlésnél korábbi időpontban határozza meg, az átalakulást nem teszi jogszabálysértővé. A fordulónaptól a második közgyűlés megtartásának időpontjáig azonban nem telhet el hosszabb idő, mint három hónap. Ez alól csak abban az esetben van kivétel, ha az előkészítő közgyűlés határozata szerint nem készül külön vagyonmérleg-tervezet, hanem az átalakulás alapjául a számviteli törvény szerinti beszámoló szolgál.
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A ... cégjegyzékszám alatt nyilvántartott T. Szövetkezet átalakulásával létrehozni kívánt I. Korlátolt Felelősségű Társaság cégbejegyzése iránti kérelmét 1999. augusztus 26-án terjesztették elő a megyei bíróságon mint cégbíróságon (a továbbiakban: elsőfokú bíróság).
Az okiratok szerint a szövetkezet az 1999. április 30-án tartott előkészítő közgyűlésen döntést hozott a szövetkezet korlátolt felelősségű társasággá történő átalakulásáról. Az átalakulás alapjául szolgáló vagyonleltár- és vagyon...
Az okiratok szerint a szövetkezet az 1999. április 30-án tartott előkészítő közgyűlésen döntést hozott a szövetkezet korlátolt felelősségű társasággá történő átalakulásáról. Az átalakulás alapjául szolgáló vagyonleltár- és vagyonmérleg-tervezetek fordulónapjaként 1999. március 31-ét határozták meg. A közgyűlési határozatban felhívták a szövetkezet elnökét az említett okirattervezetek elkészítésére. A szövetkezet az átalakulás tárgyában a második (átalakulási) közgyűlést 1999. július 5-én tartotta meg. A közgyűlés határozatot hozott a szövetkezet korlátolt felelősségű társasággá történő átalakulásáról, és elfogadta az 1999. március 31-i fordulónappal készült vagyonleltár- és vagyonmérleg-tervezeteket.
Az elsőfokú bíróság az 1999. október 27-én kelt végzésével a bejegyzési kérelmet elutasította. A határozat indokolása szerint az 1999. március 31-i fordulónappal készült vagyonleltár- és vagyonmérleg-tervezetek az 1999. július
5-i közgyűlési határozat alapjául nem szolgálhattak, figyelemmel a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény (Szvt.) 88. §-a szerint alkalmazandó, a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 64. §-ának (1) bekezdésében írtakra, amely szerint a vagyonmérleg-tervezetek fordulónapjától a döntés időpontjáig nem telhet el hosszabb idő, mint három hónap. Szintén jogsértőnek tekintette az elsőfokú bíróság azt, hogy az előkészítő közgyűlési határozatban a vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezet fordulónapjaként a közgyűlésnél korábbi időpontot határoztak meg. Utalt arra is az elsőfokú bíróság: jogsértően járt el a szövetkezet akkor is, amikor az átalakulási hirdetményt a második (átalakulási) közgyűlés megtartása előtt tették közzé. A vagyonleltár- és vagyonmérleg-tervezet fordulónapjára tekintettel az elsőfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett: az átalakulás folyamatában orvosolhatatlan jogsértés következett be, ezért utalva arra, hogy az okiratok között egyéb hiányosságot is észlelt, a kérelmet hiánypótló végzés kibocsátása nélkül elutasította.
A végzéssel szemben a jogi képviselő fellebbezett. Arra hivatkozott: az átalakulásra a szövetkezeti taglétszám törvényi minimum alá csökkenése folytán kényszerűségből került sor, az elsőfokú bíróság által észlelt jogsértések pedig a kis taglétszámra figyelemmel hiánypótlással orvosolhatóak lettek volna.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel alaptalan.
Helytállóan rögzítette az elsőfokú bíróság határozata indokolásában, hogy a szövetkezet átalakulására az Szvt. 88. §-a (3) bekezdésének utaló szabálya folytán az Szvt.-ben nem szabályozott kérdésekben a Gt. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A Gt. 62. §-ának (1) bekezdése értelmében az átalakulásról két közgyűlést kell tartani. A (3) bekezdés szerint ha a közgyűlés az átalakulással egyetért, a vezető tisztségviselők a közgyűlés által meghatározott fordulónapra elkészítik az átalakuló szervezet vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, valamint az átalakulással létrejövő gazdasági társaság (nyitó) vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét. A 63. § (1) bekezdése akként rendelkezik: a vagyonmérleg-tervezeteket a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegére vonatkozó módszerekkel és azzal azonos bontásban kell elkészíteni. Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezeteként a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlege is elfogadható abban az esetben, ha annak fordulónapja az átalakulástól való második döntés időpontját legfeljebb 6 hónappal előzte meg. A 64. § (1) bekezdése továbbá kimondja: a 62. § (3) bekezdésében meghatározott tervezetek elfogadásáról azok elkészítését követően a legfőbb szerv határoz. A vagyonmérleg-tervezetek fordulónapjától a döntés időpontjáig - a Gt. 63. §-ának (1) bekezdésének esetét kivéve - nem telhet el hosszabb idő, mint három hónap.
Mindezen rendelkezésekből leszűrhető: önmagában az átalakulást nem teszi jogszabálysértővé, ha az első (előkészítő) közgyűlés a fordulónapot a közgyűlésnél korábbi időpontban határozza meg. Ugyanakkor azonban ,a fordulónaptól a második közgyűlés megtartásának időpontjáig nem telhet el hosszabb idő, mint három hónap. Ez alól csak abban az esetben van kivétel, ha az előkészítő közgyűlés határozata szerint nem készül külön vagyonmérleg-tervezet, hanem az átalakulás alapjául a számviteli törvény szerinti beszámoló szolgál, mely esetben a 6 hónapos határidő az irányadó.
A szövetkezet az előkészítő közgyűlését 1999. április 30-án tartotta meg. A fenti jogszabályi rendelkezésekre tekintettel csupán az a körülmény, hogy a közgyűlés az átalakulási dokumentumok fordulónapjaként 1999. március 31- ét határozta meg, az átalakulást nem tette jogsértővé. Ugyanakkor azonban az okiratokból egyértelműen megállapítható, hogy az átalakulás alapjául nem a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlege szolgált, ezért a fordulónaphoz képest a második közgyűlés megtartására a Gt. 64. §-ának (1) bekezdésében írt három hónapos határidőt jóval túllépve, tehát jogszabálysértően került sor, amint arra az elsőfokú bíróság helytállóan rámutatott. Ugyancsak helytálló az elsőfokú bíróság álláspontja a tekintetben is, hogy az említett jogszabálysértés nem küszöbölhető ki, és az az átalakulás teljes folyamatát érvénytelenné teszi.
Megalapozottan utasította el tehát az elsőfokú bíróság a bejegyzési kérelmet hiánypótlási eljárás mellőzésével.
(Legf. Bír. Cgf.VII.33.451/1999. sz.)