adozona.hu
BH 2002.10.409
BH 2002.10.409
A kérelmezett felszámolás alá kerülése a törvényességi felügyeleti eljárás megszüntetésére nem szolgálhat okul [1991. évi IL. tv (Cstv.) 34. § (1) és (2) bek., 1997. évi CXLV. tv (Ctv.) 4. § (1) bek., Pp. 157. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A megyei bíróság mint cégbíróság 1999. december 21-én kelt jogerős végzésében figyelmeztette a kérelmezettet a törvényes működés helyreállítására, és ebben a körben arra, hogy 90 napon belül a társaság taggyűlését hívja össze, és azon valamennyi taggyűlési döntést igénylő kérdésben döntsön. A kérelmezett kérelmére a határidőt 2000. április 5-ig meghosszabbította.
2000. március 10-én a kérelmező bejelentette: iratbetekintési jogát változatlanul nem tudja gyakorolni, felvilágosítást nem kapott...
BH 2002.10.409 A kérelmezett felszámolás alá kerülése a törvényességi felügyeleti eljárás megszüntetésére nem szolgálhat okul [1991. évi IL. tv (Cstv.) 34. § (1) és (2) bek., 1997. évi CXLV. tv (Ctv.) 4. § (1) bek., Pp. 157. §].
A megyei bíróság mint cégbíróság 1999. december 21-én kelt jogerős végzésében figyelmeztette a kérelmezettet a törvényes működés helyreállítására, és ebben a körben arra, hogy 90 napon belül a társaság taggyűlését hívja össze, és azon valamennyi taggyűlési döntést igénylő kérdésben döntsön. A kérelmezett kérelmére a határidőt 2000. április 5-ig meghosszabbította.2000. március 10-én a kérelmező bejelentette: iratbetekintési jogát változatlanul nem tudja gyakorolni, felvilágosítást nem kapott, a 2000. február 7-ére összehívott taggyűlés a kérelmező által kért napirendi pontokat nem tárgyalta meg, a taggyűlés összehívására nem is szabályszerűen került sor, a kft. által végrehajtott apportálás jogszerűségét is hangsúlyozottan vitatta.
A kérelmezett 2000. március 20-án taggyűlést tartott, amit 2000. április 10-én folytatott. A taggyűlés előtt 2000. március 3-án a kérelmező hat pontban sorolta fel, milyen napirendi pontok megtárgyalását kéri. A kérelmező 2000. május 5-i beadványában sérelmezte, hogy a 2000. április 10-i taggyűlés csak két általa megjelölt napirendi pontot tárgyalt meg.
A megyei bíróság mint cégbíróság 2000. május 9-én kelt végzésével a törvényességi felügyeleti eljárást a kérelmezettel szemben 2000. április 3-án elrendelt felszámolási eljárásra tekintettel megszüntette. Végzése indokolásában az elsőfokú bíróság hivatkozott az 1991. évi IL. tv 34. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltakra, vagyis arra, hogy a felszámolás kezdő időpontjában megszűnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos külön jogszabályban meghatározott jogai, a felszámolás kezdő időpontjától kezdődően gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet.
A kérelmező fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára történő utasítását kérte. Kifejtette, a Legfelsőbb Bíróság kialakult gyakorlata szerint a taggyűlés - a felszámoló jogait nem érintve - a cég törléséig működhet, a felszámolás nem érinti a tag iratbetekintési, tájékozódási jogát stb.
A kérelmezett felszámolója útján a végzésben foglaltakra nem tett észrevételt.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A kérelmezett felszámolás alá kerülésének ténye a törvényességi felügyeleti eljárás megszüntetésének nem oka, ilyen megszüntetési okot sem az 1997. évi CXLV. tv (Ctv.), sem annak 49. §-a (1) bekezdése folytán megfelelően irányadó Pp. 157. §-a nem tartalmaz, így az elsőfokú bíróság végzése jogszabálysértő és megalapozatlan.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 49. §-ának (1) bekezdése folytán megfelelően irányadó Pp. 259. §-a és 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
Az új eljárásban először is fel kell hívni a kérelmezőt, hogy (pontokba szedve) jelölje meg pontosan, milyen okokból kéri a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását a kérelmezettel szemben. Ezt követően a kérelmezettnek ismételten meg kell küldeni a kérelmet észrevétel végett, majd érdemben a törvényességi felügyeleti kérelemben megjelölt okonként, tényenként kell vizsgálni, hogy a törvényességi felügyeleti kérelem érdemben vizsgálható-e az adott tényállás mellett; ha nem, a kérelmet el kell utasítani, ezt követően hozható az ügyben megalapozott érdemi döntés.
(Legf. Bír. Cgf.II.31.461/2000. sz.)