adozona.hu
BH 2002.8.333
BH 2002.8.333
Az egyesület és az egyesülés elhatárolásának szempontjai a bírósági nyilvántartásba vételi eljárásban [1989. évi II. tv 2. § (2)-(3) bek., 3. § (1) bek., 5. §, 1997. évi CXLV. tv 272. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság végzésével nyilvántartásba vette az M. T. Szövetséget, és megállapította, hogy működési köre foglalkozási csoportokat tömörítő szervezet.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a Fővárosi Főügyészség fellebbezett, a végzés hatályon kívül helyezését és a kérelem elutasítását indítványozta. Fellebbezésében kifejtette, hogy a szövetség célja és tevékenysége elsődlegesen tagjai vállalkozási-gazdasági tevékenysége eredményességének előmozdítását szolgálja, amelyre nem a társadalmi ...
BH 2002.8.333 Az egyesület és az egyesülés elhatárolásának szempontjai a bírósági nyilvántartásba vételi eljárásban [1989. évi II. tv 2. § (2)-(3) bek., 3. § (1) bek., 5. §, 1997. évi CXLV. tv 272. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság végzésével nyilvántartásba vette az M. T. Szövetséget, és megállapította, hogy működési köre foglalkozási csoportokat tömörítő szervezet.Az elsőfokú bíróság végzése ellen a Fővárosi Főügyészség fellebbezett, a végzés hatályon kívül helyezését és a kérelem elutasítását indítványozta. Fellebbezésében kifejtette, hogy a szövetség célja és tevékenysége elsődlegesen tagjai vállalkozási-gazdasági tevékenysége eredményességének előmozdítását szolgálja, amelyre nem a társadalmi szervezet, hanem a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 272. §-ában meghatározott egyesülési forma szolgál. Kifogásolta továbbá, hogy a nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez a tagok létrejöttét bizonyító cégbírósági bejegyzések nem kerültek csatolásra.
A kérelmező a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte, kifejtve, hogy az ügyészségnek nem feladata a legcélszerűbb szervezeti forma vizsgálata. Az alapszabályban megjelölt oktatás, képességfejlesztés, nevelés olyan célok, amelyek egyesületi formában folytathatóak. Előadta, hogy a 130 tagot tömörítő szervezet cégkivonatainak csatolására azok terjedelme miatt nem került sor, szükség esetén azonban azokat a bíróság felhívására az iratokhoz mellékeli.
A Legfőbb Ügyészség a Fővárosi Főügyészség fellebbezésében foglaltakat fenntartotta.
A fellebbezés alapos.
A kérelmező alapszabályában rögzített érdekképviseleti, érdekérvényesítési cél önmagában nem akadálya a társadalmi szervezet létrehozásának, annak korlátait az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) 2. §-ának (2)-(3) bekezdései és 5. §-a tartalmazza. Az Etv. 2. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy társadalmi szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható. Az Etv. 3. §-ának (1) bekezdése értelmében a társadalmi szervezet olyan - önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező - szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. A kérelmező alapszabályának 1.2.1 pontjában deklarált célja a tagok egészét vagy egy-egy csoportját érintő, általános - a gazdálkodás feltételeit befolyásoló - kérdésekben a tagok véleményének összefogása és harmadik személyekkel szemben történő képviselete, a tagság érdekképviselete a szállítók, vevők és más kereskedelmi kapcsolataik irányában, a tagság piacainak hatékony védelméről való gondoskodás, az általuk forgalmazott termékek és szolgáltatások kereskedelmi etikájának kialakítása, fejlesztése és megtartásának elősegítése; a mindenkori környezetvédelmi szabályok betartásának képviselete. Emellett az alapszabály idézett rendelkezése megemlíti az épített kulturális örökség megóvását, a tagság nevelését, oktatását, képességfejlesztését, ismereteinek bővítését is.
Az alapszabály 1.2.2 pontjában - a cél szerinti tevékenységek felsorolásában - is döntően a tagok gazdálkodásának eredményességét előmozdító tevékenységeket sorol fel, így pl. a tagok képviselete gazdasági kérdésekben, szakmai és gazdasági információkkal történő ellátás, üzleti gazdálkodási tevékenységük fejlesztése. Az alapszabály idézett rendelkezéseiből kitűnik, hogy mind a célok, mind a feladatok döntően a tagság gazdasági eredményességének előmozdítását szolgálják.
A Gt. 272. §-ának (1) bekezdése szerint az egyesülés a tagok által gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására és gazdasági tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére alapított jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaság. Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik; vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Az egyesülés tehát elsődlegesen koordinatív érdekképviseleti jellegű, nonprofit szervezet, amely társasági formában végzi feladatát, és célja tagjai gazdálkodásának megkönnyítése, előmozdítása, ennek érdekében elsősorban szakmai koordinációt és érdekképviseletet lát el.
Az egyesülés és a szövetség - mint társadalmi szervezet - elhatárolásának fő szempontja tehát a szakmai érdekképviselet célja. Ha az elsődlegesen a gazdálkodás eredményességének előmozdítása, úgy az nem gyakorolható a társadalmi szervezetekre irányadó keretek között.
Mindezekre figyelemmel megállapítható, hogy tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a kérelmező társadalmi szervezetként történő nyilvántartásba vételére lehetőséget látott, ehhez képest nincs ügydöntő jelentősége annak az ügyészi fellebbezésben felhozott hiányosságnak, miszerint a tagszervezetek létrejöttét igazoló dokumentáció nem állt rendelkezésre. (Legf. Bír. Kny.VI.38.456/2000. sz.)