adozona.hu
BH 2002.8.328
BH 2002.8.328
A szakszervezet a munkáltatóval kötött megállapodás alapján nem tarthat igényt a tagdíj levonására, mivel arra csak az érintett munkavállaló megbízásából kerülhet sor, ha azt a munkáltató elfogadja [1991. évi XXIX. tv 1. §, 2. § (1) bek., 3. § c) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmezett a nála működő szakszervezetekkel - így a kérelmezővel - az 1991-93. években megállapodásokat kötött, hogy az 1991. évi XXIX. tv alapján kiállított és megküldött dolgozói nyilatkozatok alapján a tagdíjat havonta levonja, és az érintett érdekképviselet számlájára átutalja. A megállapodások egyező tartalma szerint ezért az érdekképviselet havonta személyenként 4 Ft-ot fizet, amit a kérelmezett a havi tagdíjakból levon. Az érdekképviselet a tevékenységért a kérelmezett bérszámfejtés...
BH 2002.8.328 A szakszervezet a munkáltatóval kötött megállapodás alapján nem tarthat igényt a tagdíj levonására, mivel arra csak az érintett munkavállaló megbízásából kerülhet sor, ha azt a munkáltató elfogadja [1991. évi XXIX. tv 1. §, 2. § (1) bek., 3. § c) pont].
A kérelmezett a nála működő szakszervezetekkel - így a kérelmezővel - az 1991-93. években megállapodásokat kötött, hogy az 1991. évi XXIX. tv alapján kiállított és megküldött dolgozói nyilatkozatok alapján a tagdíjat havonta levonja, és az érintett érdekképviselet számlájára átutalja. A megállapodások egyező tartalma szerint ezért az érdekképviselet havonta személyenként 4 Ft-ot fizet, amit a kérelmezett a havi tagdíjakból levon. Az érdekképviselet a tevékenységért a kérelmezett bérszámfejtést és átutalást végző dolgozóinak - velük kötendő szerződés alapján - megbízási díjat fizet. A megállapodásokat határozatlan időre kötötték, amit bármelyik fél három hónapos felmondási idővel indokolás nélkül felmondhat.A kérelmezett 2000. január 12. napján a megállapodásokat valamennyi érdekképviselet tekintetében április 15. napjára felmondta.
A kérelmező a megállapodás felmondása miatt kifogást nyújtott be, majd annak eredménytelensége miatt a kérelmezettnek az intézkedés visszavonására kötelezését kérte a Ptk. 5. §-ában és az Mt. 4. §-ában foglaltak megsértése miatt.
A munkaügyi bíróság nem peres eljárásban a végzésével a kérelmet elutasította, mert a kérelmezett a megállapodásban biztosított jogával élve mondta fel a megállapodást, ez pedig rendeltetésellenes joggyakorlásnak nem minősül. A munkáltató az Mt. 161. §-ának (1) és (3) bekezdése alapján nem köteles a tagdíj levonására. Az 1991. évi XXIX. tv 3. §-ának c) pontja szerint a levonásra adott megbízás megszűnik, ha a munkáltató írásbeli nyilatkozattal a további levonást megtagadja.
A kérelmező fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú végzést helytálló indokainál fogva helybenhagyta.
A jogerős végzés hatályon kívül helyezése és a kérelmezettnek az intézkedés visszavonására kötelezése iránt a kérelmező felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A kérelmezett eljárása a szakszervezetek tagdíjbevételének csökkentését célozta, ezáltal érdekérvényesítő képességüket és működőképességüket hátrányosan befolyásolja. Ennek következtében sérülnek a munkavállalóknak az Alkotmány 70/C. §-ában foglalt érdekei. A kérelmezett eljárása sérti a szakszervezetekkel kötött hároméves megállapodást, amelyben vállalta az érdekképviseleti tevékenység támogatását. A kérelmezett intézkedése a munkavállalókra is hátrányos a személyi jövedelemadó-előleg levonásával kapcsolatban, mert az ezzel kapcsolatos kedvezményt csak az adóbevalláskor tudják érvényesíteni.
A kérelmezett ellenkérelme a jogerős végzés hatályban tartására irányult, mert a megállapodás felmondása a kérelmező működését nem lehetetlenítette el, a taglétszáma ennek ellenére növekedett. A kérelmezőnek a megállapodás megkötésekor számolnia kellett azzal, hogy azt a másik fél esetleg felmondja.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. tv 1. §-a szerint a munkavállalók munkabéréből szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat (a továbbiakban: tagdíjat) csak akkor vonhat le a munkáltató, ha ezzel a munkavállaló a munkáltatóhoz intézett írásbeli nyilatkozat útján a megjelölt szakszervezet vagy egyéb munkavállalói érdekképviselet (a továbbiakban: érdekképviselet) javára, a tagdíj összegének megjelölésével megbízza.
A 2. § (1) bekezdése szerint a megbízás akkor jön létre, ha a munkáltató annak teljesítését vállalja. Ezt nem tagadhatja meg, ha már bármelyik munkavállalójának ilyen megbízását teljesíti.
A 3. § c) pontja szerint a megbízás megszűnik, ha a munkáltató a munkavállalókhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a levonás további teljesítését valamennyiükkel szemben megtagadja.
Az előbbi rendelkezésekből következően a szakszervezet a munkáltatóval kötött megállapodás alapján nem tarthat igényt a tagdíj levonására, mivel arra csak az érintett munkavállaló megbízásából kerülhet sor, amennyiben azt a munkáltató elfogadja. A tagdíj levonásáról és a kérelmező részére történő átutalásról kötött megállapodás ennek folytán nem értékelhető a kérelmező érdekérvényesítési képességével összefüggésben, illetőleg a megállapodás felmondása a kérelmező jogait nem csorbíthatta. A felülvizsgálati kérelem ezzel ellentétes álláspontja téves.
Az előbbiektől függetlenül a kérelmezettet egyébként is megillette a felmondás joga, mint ahogy valamennyi munkavállaló tekintetében a hivatkozott törvény alapján a megbízást megszüntethette.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős végzést hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Mfv.II.10.536/2000. sz.)