BH 2002.8.324

Az adós felszámolására irányuló eljárásban az elsőfokú bíróság az adós kérelmére legfeljebb 30 nap határidőt engedélyezhet. Ennél hosszabb határidő engedélyezésére nincs törvényi lehetőség. A fizetési haladék engedélyezése az elsőfokú bíróság részére csak lehetőség, de nem kötelező [1993. évi LXXXI. tv-nyel és az 1997. évi XXVII. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv (többször mód. Cstv.) 26. § (3) bek., 27. § (2) bek. a) pont].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az adós gazdálkodó szervezet ellen 1996. november 12-én indult felszámolási eljárásban az elsőfokú bíróság a B. AG. hitelező kérelme alapján az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségét megállapította, felszámolását elrendelte, a felszámolót kijelölte. Egyidejűleg az adós fizetési haladék engedélyezése iránti kérelmét elutasította. Végzésének indokolásában tényként állapította meg, hogy az adós felszámolását elsőként a K. Kft. kérte 5 136 000 Ft lejárt tartozás miatt. Utóbb az 1998. nove...

BH 2002.8.324 Az adós felszámolására irányuló eljárásban az elsőfokú bíróság az adós kérelmére legfeljebb 30 nap határidőt engedélyezhet. Ennél hosszabb határidő engedélyezésére nincs törvényi lehetőség. A fizetési haladék engedélyezése az elsőfokú bíróság részére csak lehetőség, de nem kötelező [1993. évi LXXXI. tv-nyel és az 1997. évi XXVII. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv (többször mód. Cstv.) 26. § (3) bek., 27. § (2) bek. a) pont].
Az adós gazdálkodó szervezet ellen 1996. november 12-én indult felszámolási eljárásban az elsőfokú bíróság a B. AG. hitelező kérelme alapján az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségét megállapította, felszámolását elrendelte, a felszámolót kijelölte. Egyidejűleg az adós fizetési haladék engedélyezése iránti kérelmét elutasította. Végzésének indokolásában tényként állapította meg, hogy az adós felszámolását elsőként a K. Kft. kérte 5 136 000 Ft lejárt tartozás miatt. Utóbb az 1998. november 16-án tartott meghallgatáson azonban e hitelező a kérelmétől elállt.
A B. AG. hitelező 1997. december 19-én nyújtotta be a felszámolás iránti kérelmét. Ezt arra alapította, hogy az adós az 1995. május 3. és 1996. december 29. között esedékessé vált, összesen 3 309 692 Ft tőke és járulékai tartozását nem fizette meg. Az adós az 1999. május 5-én és május 14-én érkezett 19. és 20. sorszám alatti beadványaiban a tartozását elismerte, de fizetési haladék engedélyezését kérte.
A bíróság a fizetési haladék engedélyezéséről alakszerű határozatot nem hozott, azonban a határozatának meghozataláig - 1999. november 1-jéig - eltelt idő alatt az adós nem igazolta a teljesítését. Mindezek figyelembevételével az elsőfokú bíróság a B. AG. hitelező kérelme alapján, a módosított Cstv. 27. §-a (2) bekezdésének a) pontja alkalmazásával hozta meg határozatát.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen az adós gazdálkodó szervezet fellebbezéssel élt. Tartalmilag kérte az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését arra hivatkozva, hogy a végzés megalapozatlan. Az elsőfokú bíróság ugyanis nem bírálta el a 60 napos fizetési haladék engedélyezése iránti kérelmét. Álláspontja szerint erről az elsőfokú bíróságnak alakszerű határozatot kellett volna hoznia. E határozat kézhezvételétől számította volna a részletfizetésre vonatkozó határidőt.
A hitelező a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte. Hivatkozott arra, hogy a Cstv. 26. §-ának (3) bekezdése szerint a bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 30 napos határidőt engedélyezhet. E törvényi rendelkezés azonban a bíróság számára nem írja elő, hogy külön végzés formájában döntsön a fizetési haladékról.
A fellebbezés alaptalan.
Az elsőfokú bíróság a jogvita elbírálásához szükséges tényállást helyesen állapította meg, és érdemben helytálló az arra alapított jogi döntése is. Ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta a jelen felszámolási eljárásra alkalmazandó, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, többször - lényegesen az 1993. évi LXXXI. és az 1997. évi XXVII. törvénnyel - módosított 1991. évi IL. törvény (többször módosított Cstv.) 6. §-ának (2) bekezdése folytán megfelelően alkalmazott Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján.
A fellebbezésben foglaltakra tekintettel rámutat arra, hogy a többször módosított Cstv. 26. §-ának (3) bekezdése értelmében a bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 30 napos határidőt engedélyezhet. A törvény megfogalmazásából egyértelmű, hogy a fizetési haladék engedélyezése a bíróság számára csak lehetőség, de nem kötelező azt engedélyeznie. Ebből következően téves az adósnak az a jogi álláspontja, hogy a bíróságnak a fizetési haladék engedélyezéséről alakszerű határozatot kellett volna hoznia. Ez a kötelezettség - a Cstv. hivatkozott rendelkezése értelmében - nem terheli az elsőfokú bíróságot. Másrészt a bíróság egyébként is a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 30 napos határidőt engedélyezhet, és nincs lehetősége arra, hogy a tartozás megfizetésére részletfizetést engedélyezzen. Az adós ezzel ellentétes fellebbezési álláspontja téves.
Végül megjegyezi a másodfokú bíróság, hogy az adós a fizetési haladék iránti kérelmét 1999. május 14-én nyújtotta be, az elsőfokú bíróság pedig csak 1999. november 1-jén hozta meg az adós fizetésképtelenségét megállapító és felszámolását elrendelő végzését. Ha az adósnak valóban teljesítési szándéka és lehetősége lett volna, a kért fizetési haladék időtartamát többszörösen meghaladó időtartam alatt módjában állt volna teljesíteni a hitelező részére. Ez azonban nem történt meg. Teljesítést a másodfokú eljárásban sem igazolt. Mindezekre tekintettel nyilvánvaló, hogy fellebbezését csak időhúzás céljából nyújtotta be.
(Legf. Bír. Fpk.VI.30.405/2000. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.