adozona.hu
BH 2002.8.316
BH 2002.8.316
Az alakulás alatt álló betéti társaságban az alapító kültag jogutódja nem a cégbejegyzéstől függően utóbb esetleg létrejövő tagsági jogviszonyt szerzi meg az átalakulás jogkövetkezményeként, hanem azt a lehetőséget, hogy - ha a többi tag elfogadja - a megszűnt tag helyett annak jogutódjaként a társaság alapítására irányuló társaságiszerződés-módosítást aláírja [1988. évi VI. tv. (régi Gt.) 77. § e) pont, 82. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság az 1999. július 20. napján kelt végzésével az elsőfokú bíróság 1998. szeptember 30-án kelt végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
Az elsőfokú bíróság előtti újabb eljárásban a társaság alapító beltagja, D.-né Ú. E. bejelentette, hogy az alapító kültag, az S. Rt. jogutódjával, az S. Kft.-vel nem kíván közös gazdasági tevékenységet folytatni, ezért vele az érvényes létesítő...
BH 2002.8.316 Az alakulás alatt álló betéti társaságban az alapító kültag jogutódja nem a cégbejegyzéstől függően utóbb esetleg létrejövő tagsági jogviszonyt szerzi meg az átalakulás jogkövetkezményeként, hanem azt a lehetőséget, hogy - ha a többi tag elfogadja - a megszűnt tag helyett annak jogutódjaként a társaság alapítására irányuló társaságiszerződés-módosítást aláírja [1988. évi VI. tv. (régi Gt.) 77. § e) pont, 82. §].
A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság az 1999. július 20. napján kelt végzésével az elsőfokú bíróság 1998. szeptember 30-án kelt végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.Az elsőfokú bíróság előtti újabb eljárásban a társaság alapító beltagja, D.-né Ú. E. bejelentette, hogy az alapító kültag, az S. Rt. jogutódjával, az S. Kft.-vel nem kíván közös gazdasági tevékenységet folytatni, ezért vele az érvényes létesítő okirat benyújtásához szükséges társasági szerződésmódosítást nem kívánja létrehozni. Előadta, hogy az S. Kft. által vele szemben joggal való visszaélés megállapítása iránt indított keresetet a városi bíróság elutasította, amely ítéletet a megyei bíróság helybenhagyott. Az ítélet utalt arra, hogy a polgári jogviszony tekintetében érvényesülő szerződéskötési szabadság kiterjed a szerződésmódosítás lehetőségére és körére, így az eljárás nem tekinthető jogellenesnek, e körben rendeltetésellenes joggyakorlás nem állapítható meg. Kijelentette, hogy a szerződésmódosítás aláírását továbbra sem kívánja. Kérte, hogy a cégbíróság mielőbb hozzon határozatot.
A cégbíróság 2000. január 27-én kelt, 27. sorszámú végzésével a kültagot felszólította a peres eljárással kapcsolatos nyilatkozattételre, továbbá annak bejelentésére, hogy a bejegyzési eljárás felfüggesztése iránti kérelmét fenntartja-e. Ugyanezen a napon a 28. sorszámú végzésével hiánypótlásra hívta fel a társaság jogi képviselőjét, amely érvényes létesítő okirat és további okiratok benyújtására irányult.
Az S. Kft. 2000. február 21-én bejelentette, hogy a beltagnál kezdeményezte a társasági szerződés módosítását a tagok vagyoni betétjeinek jogszabály szerinti meghatározása érdekében. Kérte a hiánypótlás teljesítésére megfelelő határidő biztosítását.
A társaság jogi képviselője útján 2000. február 23-án bejelentette, hogy társasági szerződésmódosító okirat aláírása a szerződéskötési szabadságra tekintettel tőle nem várható el.
Az elsőfokú bíróság a 2000. február 23. napján kelt végzésével a cégbejegyzési eljárás felfüggesztése iránti kérelmet és a cégbejegyzésre irányuló kérelmet elutasította. Határozatát azzal indokolta, hogy az eljárás felfüggesztésének jogszabályban meghatározott feltételei nem állnak fenn. A beltag a társasági szerződés módosítását megtagadta, és ezen az álláspontján az eljárás időtartama alatt sem változtatott, hanem azt az újabb eljárás során is többször megismételte. A társasági szerződésmódosítás benyújtására póthatáridő engedélyezése azért indokolatlan, mert attól nem várható eredmény. A kérelmező a cégbejegyzés akadályait csak részben szüntette meg, ezért a cégbejegyzés nem foganatosítható.
A végzés ellen az alapító kültag jogutódja, az S. Kft. fellebbezett, kérte annak hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára történő utasítását. Előadta, hogy a jelen eljárásban alkalmazandó a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendelet (Ctvr.), amely lehetővé teszi a fellebbezési eljárásban is a hiánypótlás teljesítését. A beltag a fellebbezés benyújtásának időpontjában is tárgyalásokat folytat a jogszabályoknak megfelelő tartalmú társasági szerződés aláírása tárgyában. A cégbíróságnak a társaságiszerződésmódosítás benyújtására megfelelő határidőt kellett volna biztosítania.
A fellebbezésre vonatkozóan a társaság alapító beltagja (és képviselője) kérte a fellebbezés hivatalbóli elutasítását arra hivatkozva, hogy a fellebbező felet nem illeti meg fellebbezési jog, mert reá vonatkozóan a határozat rendelkezést nem tartalmaz. A társaság alapításáról az S. Rt.-vel állapodott meg, amely cég szétválással megszűnt, és az S. Kft. nem lehet a tagsági viszony tekintetében jogutód. A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (régi Gt.) 77. §-ának e) pontja alapján a tagsági viszony megszűnik a tag halálával vagy megszűnésével. Kijelentette azt is, hogy az S. Kft.-vel nem folytat tárgyalásokat a jogszabályoknak megfelelő tartalmú társasági szerződés aláírásáról. A fellebbező eljárása kimeríti a rosszhiszemű pervitel fogalmát is. A fellebbező által kért határidő sem vezetett volna a hiánypótlás teljesítéséhez. A fellebbező beadványa kifejezetten ellentétes a jóhiszemű joggyakorlás követelményével, az kizárólag az eljárás elhúzására irányul.
Az alapító kültag jogutódja a cégbejegyzési eljárás alatt előterjesztett törvényességi felügyeleti kérelme folytán az eljárás alanyává vált, ezért az eljárásban hozott határozattal szemben a fellebbezési jog megilleti. Erre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság a fellebbezést érdemben elbírálta.
A fellebbezés megalapozatlan.
A betéti társaság alapító kültagja, az S. Rt. szétválással megszűnt, ezért az érvényes létesítő okirat benyújtásához szükséges társaságiszerződés-módosító okirat aláírására a jogutódja jogosulttá válhat. A jogutód azonban nem az alakulás alatt álló betéti társaságban utóbb - a cégbejegyzéstől függően - esetlegesen létrejövő tagsági viszonyt szerzi meg az átalakulás jogkövetkezményeként, hanem azt a lehetőséget, hogy ha a többi tag elfogadja, a társaság alapítására irányuló társaságiszerződés-módosítást a megszűnt tag helyett annak jogutódjaként aláírja. Semmi nem indokolja több jog biztosítását az alapítás szakaszában álló társaság tagja jogutódjának a már bejegyzett társaság tagja jogutódjához képest (régi Gt. 82. §-a).
Az alapító beltag nem kíván érvényes társasági szerződést készíteni a megszűnt alapító kültag jogutódjával. Az érvényes társasági szerződés hiánya a cégbejegyzés akadálya. A társasági szerződésmódosítás megkötésének hiánya miatt az alapító beltaggal szemben joggal való visszaélés megállapítása iránt indult peres eljárás folyamatban léte nem alapozza meg a cégbejegyzési eljárás felfüggesztését.
Helytálló az elsőfokú bíróság fellebbezéssel kifogásolt végzése, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság a Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése, a Pp. 259. §-a és 259. §-ának (3) bekezdése alapján lényegében az elsőfokú bíróság végzésének indokai alapján helybenhagyta.
(Legf. Bír. Cgf.VII.31.067/2000. sz.)