BH 2002.6.239

Egyszerűsített felszámolás esetén a felszámoló díjának 100 000 Ft-ra történő kiegészítésére csak olyan ügyben kerülhet sor, amelyben a felszámolást elrendelő végzést 2001. szeptember 1. napja után hozták meg [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 59. § (3) és (5) bek., 63/A. §, 2000. évi CXXXVII. tv. 4. § (8) bek., 2/2000. PJE].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az elsőfokú bíróság a 13. sorszámú végzésével az adós elleni felszámolási eljárást az egyszerűsített szabályok szerint befejezte, a gazdálkodó szervezetet megszüntette. A hitelezői követelések kiegyenlítésére vonatkozó rendelkezéseket mellőzte, a kijelölt felszámoló díját 300 000 Ft-ban állapította meg. Felhívta a megyei bíróság Gazdasági Hivatalát, hogy a díjfedezeti számláról a felszámolói díj részbeni kiegyenlítéseként a hitelezők által befizetett 12 868 Ft-ot utalja ki a felszámolónak. Me...

BH 2002.6.239 Egyszerűsített felszámolás esetén a felszámoló díjának 100 000 Ft-ra történő kiegészítésére csak olyan ügyben kerülhet sor, amelyben a felszámolást elrendelő végzést 2001. szeptember 1. napja után hozták meg [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 59. § (3) és (5) bek., 63/A. §, 2000. évi CXXXVII. tv. 4. § (8) bek., 2/2000. PJE].
Az elsőfokú bíróság a 13. sorszámú végzésével az adós elleni felszámolási eljárást az egyszerűsített szabályok szerint befejezte, a gazdálkodó szervezetet megszüntette. A hitelezői követelések kiegyenlítésére vonatkozó rendelkezéseket mellőzte, a kijelölt felszámoló díját 300 000 Ft-ban állapította meg. Felhívta a megyei bíróság Gazdasági Hivatalát, hogy a díjfedezeti számláról a felszámolói díj részbeni kiegyenlítéseként a hitelezők által befizetett 12 868 Ft-ot utalja ki a felszámolónak. Megállapította továbbá, hogy 40 000 Ft eljárási illeték az államot terheli. A kiegyenlítetlen felszámolási költség 327 132 Ft. Felhívta ezen túlmenően a felszámolót a megszüntetéssel kapcsolatos szükséges intézkedések megtételére. Végzésének indokolásában utalt arra, hogy a felszámolási eljárás közzététele a Cégközlöny 1998. május 14-én megjelent 20. számában történt meg. A felszámolási eljárás során a felszámoló kérte az adós egyszerűsített módon történő megszüntetését, bejelentette, hogy a vagyon a felszámolási költségeket sem fedezi. Az elsőfokú bíróság a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, az 1997. évi XXVII. törvénnyel is módosított 1991. évi IL. törvény (többször mód. Cstv.) 63/A. §-a alapján rendelkezett az eljárás befejezéséről és az adós megszüntetéséről.
Az elsőfokú bíróság felszámolói díjat megállapító rendelkezése ellen nyújtott be fellebbezést a felszámoló. Kérte a felszámoló díjának 100 000 Ft-ra történő kiegészítését és ennek az összegnek a díjkiegészítési számláról a felszámoló részére történő kiutalásáról való rendelkezést. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság nem rendelkezett a megállapított és a jogszabály szerint járó felszámolói díj különbözetének a kiutalásáról. A többször mód. Cstv. 59. §-ának (3) bekezdése egyértelműen tartalmazza, hogy ha az (1) bekezdésben meghatározott díj. a 100 000 Ft-ot nem éri el, a Gazdasági Hivatal a felszámoló ténylegesen befolyt díját 100 000 Ft-ra egészíti ki. Ez a bekezdés nem tesz különbséget egyszerűsített felszámolási eljárás és nem egyszerűsített eljárás között.
A felszámoló fellebbezése nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésére álló adatok alapján megalapozott végzést hozott az ügyben. A felszámoló a fellebbezésében nem hozott fel olyan új tényt, amely alkalmas lenne az elsőfokú bíróság érdemben helyes végzésének a megváltoztatására.
Az elsőfokú bíróság határozatának indokolása szerint a többször mód. Cstv. 59. §-a az egyszerűsített felszámolásért járó 300 000 Ft díjkiegészítésről rendelkezést nem tartalmaz, ezért a felszámolói díj 12 868 Ft-ot meghaladó részét a bíróság Gazdasági Hivatala által vezetett díjkiegészítési számláról nem lehet kiutalni. Emiatt a bíróság az erre vonatkozó rendelkezést mellőzte. Alaptalanul hivatkozott a fellebbezés arra, hogy a többször mód. Cstv. 59. §-ának (3) bekezdése nem tett különbséget egyszerűsített felszámolás és nem egyszerűsített felszámolási eljárás között. A rendelkezés egyértelműen az általános szabályok szerint folyt felszámolási eljárásra vonatkozik. Ebben a tárgyban került meghozatalra a Legfelsőbb Bíróság 2/2000. PJE számú jogegységi határozata, amely rögzíti: a fenti törvényi szabályokból egyértelműén adódik az a következtetés, hogy mivel a díjkiegészítési számla kizárólag az általános szabályok szerint lefolytatott felszámolási eljárásban eljáró felszámolók díjának egy részéből került létrehozásra, a díjkiegészítési számla terhére is csak az ilyen felszámolási eljárás alapján és csakis e felszámolók javára lehet kifizetéseket teljesíteni. Emiatt egyszerűsített felszámolás esetében, amennyiben a hitelezők befizetéseiből, továbbá az adós a felszámolás körébe tartozó vagyonából a felszámolót megillető díj nem vagy csak részben egyenlíthető ki, a díj kifizetése, illetve a különbözet kiegészítése a díjkiegészítési számla terhére nem rendelhető el.
Ezt a problémát oldotta meg a zálogjoggal kapcsolatos törvényi szabályozás módosításáról szóló 2000. évi CXXXVII. törvény 4. §-ának (8) bekezdése, amely kiegészítette a többször mód. Cstv. 59. §-át (5) bekezdéssel. Ez az (5) bekezdés rendelkezik a felszámoló díjának egyszerűsített felszámolás esetén 100 000 Ft-ra történő kiegészítéséről. A 6. § (1) bekezdése szerint a törvény a kihirdetést követő kilencedik hónap első napján lép hatályba, tehát 2001. szeptember 1-jén. A 6. § (4) bekezdése értelmében az egyszerűsített felszámolásra vonatkozó rendelkezést a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban akkor kell alkalmazni, ha a felszámolást elrendelő végzést még nem hozták meg. Erre tekintettel tehát helyesen foglalt állást az elsőfokú bíróság a vonatkozásban, hogy a fenti rendelkezéseket nem lehet alkalmazni.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzése nem fellebbezett részét nem érintve, fellebbezett rendelkezését a többször mód. Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése folytán megfelelően alkalmazandó Pp. 259. §-ára figyelemmel, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Legf. Bír. Fpk.VIII.31.515/2000. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.