adozona.hu
BH 2002.4.159
BH 2002.4.159
A sztrájkban részt vevő szakszervezeti tisztségviselőnek nem jár a sztrájk miatt kiesett munkaidejére díjazás (Mt. 25. §, 2/1999. MJE határozat).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresete folytán eljárt munkaügyi bíróság az ítéletével az alperest 32 788 forint bruttó illetmény, késedelmi kamat és eljárási illeték megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy az Állomásfőnökség alkalmazásában álló felperest, aki a Szakszervezet tisztségviselője, folyamatos munkaidő-kedvezmény illeti meg, amelyre az alperes a kollektív szerződés alapján átlagkeresetet fizet. 1999. január hónapra a szakszervezet a felperesnek 160 óra munkaidő-kedvezményt jelentett, az alperes ...
BH 2002.4.159 A sztrájkban részt vevő szakszervezeti tisztségviselőnek nem jár a sztrájk miatt kiesett munkaidejére díjazás (Mt. 25. §, 2/1999. MJE határozat).
A felperes keresete folytán eljárt munkaügyi bíróság az ítéletével az alperest 32 788 forint bruttó illetmény, késedelmi kamat és eljárási illeték megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy az Állomásfőnökség alkalmazásában álló felperest, aki a Szakszervezet tisztségviselője, folyamatos munkaidő-kedvezmény illeti meg, amelyre az alperes a kollektív szerződés alapján átlagkeresetet fizet. 1999. január hónapra a szakszervezet a felperesnek 160 óra munkaidő-kedvezményt jelentett, az alperes azonban az 1999. január 4-étől kezdődő sztrájk 5 napjára az átlagkeresetet a megítélt összegben nem számfejtette. A bíróság álláspontja szerint ez az összeg a felperest azért illette meg, mert a munkarend szerinti munkavégzési kötelezettség alól a kedvezmény teljes tartamára mentesült, függetlenül attól, hogy az alatt az idő alatt volt-e sztrájk.Az alperes fellebbezését a megyei bíróság megalapozottnak találta, és az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást kiegészítette azzal, hogy a felperes az 1999 januárjában zajlott sztrájkban aktívan részt vett, és az alperes a sztrájkkal érintett munkanapokra eső átlagkereset kifizetését tagadta meg. A kiegészített tényállás alapján a munkaügyi bíróság álláspontjától eltérően arra az álláspontra helyezkedett, hogy sztrájk esetén a szakszervezeti tisztségviselő nem kerülhet kedvezőbb helyzetbe, mint a munkakörének ellátása esetén, ezért a sztrájk ideje alatt díjazás nem jár.
A jogerős ítélet ellen, annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság ítéletének hatályban tartása iránt a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Továbbra is fenntartotta azt az álláspontját, hogy az átlagkereset az Mt. 25. §-a alapján járó munkaidő kedvezmény teljes tartamára megilleti.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A perben azt a kérdést kellett eldönteni, hogy munkavégzés esetén az az alól mentesülő és díjazásra jogosult szakszervezeti tisztségviselőt a sztrájk idejére megilleti-e díjazás. A Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsának 2/1999. MJE. számú határozata szerint a sztrájkban résztvevő szakszervezeti tisztségviselőnek sem jár a sztrájk miatt kiesett munkaidejére díjazás. A határozat indokolása szerint a szakszervezeti tisztségviselő munkaidő-kedvezményének indoka az, hogy ha a tisztsége folytán nem munkát, hanem szakszervezeti tevékenységet lát el, ugyanúgy részesüljön díjazásban, mintha munkát végezne. Ha azonban a szakszervezeti tisztségviselő sztrájkban vesz részt, díjazás nem jár a részére, minthogy szakszervezeti választott tisztségviselői tevékenység hiányában sem járna neki díjazás.
Az előzőekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A költségviselésről nem rendelkezett, mert a felek ennek mellőzését kérték.
(Legf. Bír. Mfv.II.10.827/1999. sz.)