adozona.hu
BH 2002.3.110
BH 2002.3.110
I. A módosított Cstv. 25. §-a (1) bekezdésének c) pontja kizárólag az adós felszámolása iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását szabályozza, s nem alkalmazható a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításának jogalapjaként [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: mód. Cstv.) 25. § (1) bek. c) pont]. II. A felszámolónak az adós képviselőjeként kell gondoskodnia az adós gazdálkodó szervezet iratanyagának selejtezéséről, rendezéséről, meghatározott ideig történő őr
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós gazdálkodó szervezet ellen 1995. november 10- én benyújtott kérelemre indult felszámolási eljárás, melynek kezdő időpontja 1996. április 1-je.
1999. március 2-án a G. M. Szolgáltató Kft. kifogást nyújtott be. Ebben sérelmezte, hogy a felszámoló a szóbeli megbízási szerződésen alapuló 6 520 073 Ft + áfa összegű megbízási díjat nem fizette ki részére. A megbízás tárgya az adós iratainak rendezése, selejtezése, dobozolása, 8 évig tartó iratmegőrzés és folyamatos adatszolgáltatás volt. E...
BH 2002.3.110 I. A módosított Cstv. 25. §-a (1) bekezdésének c) pontja kizárólag az adós felszámolása iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását szabályozza, s nem alkalmazható a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításának jogalapjaként [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: mód. Cstv.) 25. § (1) bek. c) pont].
II. A felszámolónak az adós képviselőjeként kell gondoskodnia az adós gazdálkodó szervezet iratanyagának selejtezéséről, rendezéséről, meghatározott ideig történő őrzéséről. Az ezzel kapcsolatos kiadások pedig felszámolási költségnek minősülnek [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: mód. Cstv.) 3. § (1) bek. c) pont, 38. § (3) bek., 52. § (1) bek., 53. §, Pp. 3. § (1) bek.].
Az adós gazdálkodó szervezet ellen 1995. november 10- én benyújtott kérelemre indult felszámolási eljárás, melynek kezdő időpontja 1996. április 1-je.1999. március 2-án a G. M. Szolgáltató Kft. kifogást nyújtott be. Ebben sérelmezte, hogy a felszámoló a szóbeli megbízási szerződésen alapuló 6 520 073 Ft + áfa összegű megbízási díjat nem fizette ki részére. A megbízás tárgya az adós iratainak rendezése, selejtezése, dobozolása, 8 évig tartó iratmegőrzés és folyamatos adatszolgáltatás volt. Előadása szerint G. M. ügyvezető 1997. december 2-án elhunyt. Az új ügyvezető kinevezése és az elhunyt hagyatéki iratainak átvizsgálása során derült fény arra, hogy - többek között - a jelen eljárásban követelt megbízási díj nem került kifizetésre.
A felszámoló érdemi ellenkérelme a kifogás elutasítására irányult. Arra hivatkozott, hogy az adós felszámolási eljárásában az irattározást nem a G. M. Kft. végezte, hanem erre a szolgáltatásra más gazdálkodó szervezettel kötött szerződést. Hivatkozott arra, hogy a kifogást tevő által becsatolt, 1996. július 31. napján kelt jegyzőkönyvből az állapítható meg, hogy G. M. azt mint iratrendező magánszemélyként írta alá, nem pedig mint a G. M. Kft. képviselője. Tudomása szerint G. M. egyéni vállalkozóként is végzett ilyen tevékenységet, továbbá más iratrendező cégekben is érdekelt volt, illetve szerződéses jogviszony keretében közreműködött azok tevékenységében.
Az elsőfokú bíróság a kifogást elutasította. Végzésének indokolásában kifejtette, hogy az 1991. évi IL. törvény 51. §-ának (1) bekezdése értelmében a felszámoló jogszabálysértő, valamint a felek vagy más személy jogos érdekét sértő intézkedése vagy mulasztása ellen van helye kifogásnak, az ott írt határidőn belül. A kifogást tevő kérelme azonban nem tekinthető ilyen kifogásnak. A kifogást tevő tényállítása szerint a felszámoló és a kifogást tevő között jött létre megbízási szerződés, az ebből eredő jogvita pedig nem a felszámolási eljárásban érvényesíthető, hanem az erre az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt előterjesztett keresettel. Erre hivatkozva a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Jogalapként a módosított és kiegészített 1991. évi IL. törvény 25. §-a (1) bekezdésének c) pontjára hivatkozott.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a kifogást előterjesztő élt fellebbezéssel. Kérte a végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság utasítását kérelme érdemi vizsgálatára. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság hiánypótlásra felhívó végzésében foglaltaknak maradéktalanul eleget tett. Az elutasítás indokaként, a Cstv. 25. §-a (1) bekezdésének c) pontjára történő hivatkozás ezért sem helytálló.
Érdemben arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság álláspontja téves. A G. M. Kft.-nek ugyanis hitelezői igénye áll fenn a felszámolás alatt lévő adóssal szemben. Ténykérdés, hogy az adós selejtezett és őrzés alatt álló iratanyagát jelenleg is birtokában tartja a G. M. Szolgáltató Kft. Az ezért felszámított megbízási díj a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének a) pontjába sorolandó felszámolási költség, figyelemmel a Cstv. 57. §-a (2) bekezdésének f) pontjában foglaltakra.
A felszámoló a fellebbezésre nem tett észrevételt.
A fellebbezés az alábbi indokok miatt alapos:
A jelen felszámolási eljárásra alkalmazandó, lényegesen az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: módosított Cstv.) 25. §-a (1) bekezdésének c) pontja kizárólag az adós felszámolása iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását szabályozza, s nem alkalmazható a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításának jogalapjaként. Az elsőfokú bíróság végzése már ez okból jogszabálysértő.
A módosított Cstv. 52. §-ának (1) bekezdése értelmében a felszámoló a felszámolás befejezésekor - többek között - intézkedik a gazdálkodó szervezet iratanyagának elhelyezéséről.
A módosított Cstv. 53. §-a rendelkezik arról, hogy a felszámoló a gazdálkodó szervezet iratait kinek köteles átadni, illetve mely iratok selejtezéséről, meghatározott ideig történő őrzéséről köteles gondoskodni. A módosított Cstv. 57. §-a (2) bekezdésének f) pontja értelmében pedig az adós felszámolási költségének minősül az iratanyagának rendezésével, elhelyezésével és őrzésével kapcsolatos költség. A hivatkozott szabályozás értelmében a felszámolónak az adós képviselőjeként gondoskodnia kell e feladatok elvégzéséről és az azzal kapcsolatos költséget az adós vagyonából, felszámolási költségként kell kielégítenie. Amennyiben a felszámolást végző cég saját nevében - nem az adós képviselőjeként - kötne szerződést az előbb részletezett feladatok elvégzésére, az azzal kapcsolatos megbízási díj a megbízott részéről valóban csak a felszámolást végző céggel szemben lenne érvényesíthető. A kifogást benyújtó azonban, tartalmilag [Pp. 3. § (1) bekezdése] az adós gazdálkodó szervezet nevében a felszámoló által kötött megbízási szerződésen alapuló vagyoni igényt érvényesít az adós gazdálkodó szervezettel szemben.
A módosított Cstv. 3. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében a felszámolási eljárásban hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben vagyoni követelése van. A módosított Cstv. 38. §-ának (3) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy a felszámolás kezdő időpontja után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos követelést - ideértve a végrehajtás elrendelése iránti kérelmet is - csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. Ezért a G. M. Kft. mint hitelező az adós vagyonából kielégíteni kért megbízási díj iránti igényét csak a jelen felszámolási eljárásban érvényesítheti.
Az előbb kifejtettekre tekintettel jogszabálysértő elsőfokú végzést a másodfokú bíróság a módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint megfelelően alkalmazott Pp. 258. §-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a hitelező kifogásnak nevezett beadványát, annak tartalma alapján, a felszámoló által vitatott hitelezői igényként kell érdemben elbírálnia.
(Legf. Bír. Fpk.VI.32.122/1999. sz.)
* Az 1979. évi 18. törvényerejű rendeletet az 1994. évi LIII. törvény hatályon kívül helyezte, de a hivatkozott rendelkezések az új jogszabályban is azonosak.