adozona.hu
BH 2002.1.38
BH 2002.1.38
Társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozás tagja helyett kifizetett életbiztosítási díj után kell fizetni [1975. évi II. tv. 10. § (2) bek., 103/E. § (2)-(4) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesi jogelőd Gmk. és az M. Hitelbank Rt. között 1991. évi november hó 28. napján a bank által a gmk. részére nyújtandó 3 millió forint kölcsön erejéig megkötött szerződés 13. pontja szerint az adós (Gmk.) vállalta fedezetül szolgáló vagyontárgyainak a Bank javára szóló biztosítását, továbbá hitelfedezeti életbiztosítás kötését a hitel összegére. A felperesi jogelőd Gmk. két főfoglalkozású, a tagi jogviszony alapján személyesen közreműködő tagja 1992. évi április 3. napján kötött a G. B...
BH 2002.1.38 Társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozás tagja helyett kifizetett életbiztosítási díj után kell fizetni [1975. évi II. tv. 10. § (2) bek., 103/E. § (2)-(4) bek.].
A felperesi jogelőd Gmk. és az M. Hitelbank Rt. között 1991. évi november hó 28. napján a bank által a gmk. részére nyújtandó 3 millió forint kölcsön erejéig megkötött szerződés 13. pontja szerint az adós (Gmk.) vállalta fedezetül szolgáló vagyontárgyainak a Bank javára szóló biztosítását, továbbá hitelfedezeti életbiztosítás kötését a hitel összegére. A felperesi jogelőd Gmk. két főfoglalkozású, a tagi jogviszony alapján személyesen közreműködő tagja 1992. évi április 3. napján kötött a G. Biztosító Rt.-vel ún. hitelfedezeti életbiztosítást; az életbiztosítási kötvény szerint a szerződő fél mindkét esetben a biztosított (a két főfoglalkozású tag) volt azzal, hogy a szerződés tartama öt év, melynek leteltét követően a szerződés megszűnik, míg a kedvezményezett a biztosított szerződéskötő törvényes örököse volt. A hitelfedezeti biztosítás havi összegét mindkét tag esetében a felperesi jogelőd gmk., illetve felperes fizette, azután társadalombiztosítási járulékot nem vallott és fizetett.A felperesnél a Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság által folytatott ellenőrzés jegyzőkönyvbe foglalt megállapítása szerint a felperes társadalombiztosítási kötelezettségeit túlnyomórészt jogszerűen teljesítette, azonban hibaként észlelte, hogy a tagok életbiztosítási díjának kifizetése után járulékbevallás és fizetés nem történt. Ezért a társadalombiztosítási szerv (az 1996. évi szeptember hó 24. napján kelt ellenőrzési jegyzőkönyvbe foglalt) fizetési meghagyásával - betudva a túlfizetést - 124 376 Ft járulék, 134 120 Ft késedelmi pótlék és 40 228 Ft bírság, összesen 298 724 Ft megfizetésére kötelezte a felperest.
A felperes a fizetési meghagyás felülvizsgálata iránt előterjesztett keresetében a tagok helyett kifizetett életbiztosítási díj utáni társadalombiztosítási köztartozások megfizetésére kötelezését sérelmezte, a társadalombiztosítási szerv határozatában foglalt egyéb megállapításokat nem támadta. Összegszerűségében nem vitatva a tagok helyett kifizetett életbiztosítási díjra eső köztartozások mértékét, arra hivatkozott, hogy a hitelfedezeti életbiztosítások megkötésére a gmk. érdekében került sor, a szerződéseket a gmk. (felperesi jogelőd társaság) kötötte az általa felvett hitel fedezetéül, és a biztosítási díjak megfizetésével a tagok többletjövedelemhez sem jutottak; a futamidő elteltével pedig a biztosítási szerződések meg is szűntek.
Az alperesi jogelőd a kereset elutasítását az 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 10. §-ának (2) bekezdésében és a T. 103/E. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján kérte, mert álláspontja szerint a felperesi társaság által a tagok helyett kifizetett életbiztosítási díj mint jövedelem társadalombiztosítási terhek megfizetését vonta maga után.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperesi fizetési meghagyást hatályon kívül helyezte. Döntése indokolása szerint a felperesi jogelőd társaság (Gmk.) által kölcsön fedezetéül kötött hitelfedezeti életbiztosítások folytán fizetett biztosítási díjak mellett az életbiztosítási szerződések a futamidő lejártával megszűntek - biztosítási díj kifizetése nélkül. Mivel a biztosítási díjak fizetésére nem a tagok biztosítás alá eső tevékenysége miatt került sor, mert az nem munkájukhoz kapcsolódott, és nem személyes közreműködésük eredménye volt, ezért a T. 103/E. §-ának (2) bekezdése alapján járulékfizetési kötelezettség nem keletkezett.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta helyes indokainál fogva. Kiemelte, hogy a tagok részére személyes közreműködésükkel kapcsolatban kifizetett juttatás eredményez biztosítási jogviszonyt a T. 10. §-a (2) bekezdésének b) pontjában foglaltak értelmében, az ilyen kifizetést, juttatást terheli társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség. A perbeli esetben azonban a felperesi társasági kölcsön fedezetére köttettek az életbiztosítások, amelyek havi díját azok fedezeti jellege miatt vállalta át a felperes, ezért azok nem kapcsolódtak a tagok személyes közreműködéséhez; az életbiztosítás független volt a tagok társadalombiztosítási jogviszonyától, és a tagok részére jövedelmet sem keletkeztetett.
A jogerős ítélet ellen 17. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperesi jogelőd korábbi álláspontját és nyilatkozatait fenntartva az első- és másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Az alperesi jogutód által fenntartott alperesi álláspont szerint a T. 10. §-a (2) bekezdésének b) és d) pontja, valamint a T. 103/A. §-ának (2) és (4) bekezdése alapján a felperes által nem vitatottan a tagok társadalombiztosítási jogviszonya fennállott, a felperesi társaság által átvállalt és kifizetett biztosítási díjak után jövedelmük nőtt, és minderre tagi viszonyukkal összefüggésben került sor. A felülvizsgálati kérelemben foglaltak szerint jogsértő volt a fizetési meghagyásnak a felperesi keresettel nem támadott rendelkezéseire kiterjedő hatályon kívül helyezése is.
A felperes a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte korábbi álláspontját fenntartva.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. A T. 10. §-ának (2) bekezdése szerint a társadalombiztosítás kiterjed a gazdasági társaság (gmk., kft.) tagjára, ha a társaság tevékenységében nem munkaviszony, nem megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, munkát végez. A T. 103/E. §-ának (2) bekezdése szerint a társas vállalkozás a T. 10. §-ának (2) bekezdésében említett tagjának a személyes közreműködése alapján kiosztott jövedelem után társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni, míg a (3) bekezdés szerint a társas vállalkozás tagja a (2) bekezdésben említett társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló jövedelem után köteles egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni. A (4) bekezdés szerint a (2) és (3) bekezdés rendelkezéseitől eltérően nem kell társadalombiztosítási, illetőleg egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni a társas vállalkozás adózás utáni eredményéből a vállalkozás tagja részére nyújtott jövedelem után.
A perbeli esetben a felperesi társaság a személyesen közreműködő főfoglalkozású tagjai által kötött hitelfedezeti életbiztosítások díját nem az adózott eredményéből és nem a tagok, hanem a biztosítói társaság részére fizette ki.
Nem vitatva azt a körülményt, hogy a társaság és tagok szándéka a felperesi társaság által felvett hitel fedezetének biztosítására szolgáló életbiztosítási szerződések megkötésére irányult, ténylegesen azonban a tagok mint magánszemély biztosítottak által megkötött életbiztosítási szerződések megkötésére került sor. Ezt támasztja alá, hogy mind a biztosított, mind a szerződést kötő a két - személyesen közreműködő - tag volt, és nem a társaság, továbbá az, hogy kedvezményezettként nem a kölcsönt biztosító pénzintézet, hanem a természetes személy tagok törvényes örököse került megnevezésre.
Ebből következően a felperes által sem vitatottan személyesen közreműködő főfoglalkozású tagok esetében a társadalombiztosítási jogviszony folytán a társadalombiztosítási köztartozás-fizetési kötelezettség fennállott, ebből következően az alperes fizetési kötelezettséget megállapító döntése jogszerű volt.
Tévedett a másodfokú bíróság, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy a biztosítási díjak átvállalása nem a személyesen közreműködő tagok tevékenységéhez, tagi jogviszonyához kapcsolódott, és a díjak átvállalása részükre jövedelmet nem eredményezett, mert a helyettük kifizetett díjakkal kiadásaik csökkentek (jövedelmük nőtt).
Tévedett akkor is a másodfokú bíróság, amikor nem észlelte, hogy az elsőfokú bíróság a kereseti kérelmen túlterjeszkedve az alperesi határozatot teljes terjedelmében hatályon kívül helyezte, a felperes által nem vitatott rendelkezései tekintetében is.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a másodfokú ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva a felperes keresetét elutasította.
(Legf. Bír. Kfv.II.27.116/1999. sz.)