adozona.hu
BH 2001.12.582
BH 2001.12.582
Az 1998. június 16-án hatályba lépett Gt. rendelkezéseit a hatálybalépést megelőzően alakult társságok működésük során azt követően kötelesek alkalmazni, ha a társasági szerződésüket a Gt. szabályainak megfelelően módosították, és annak cégbejegyzése megtörtént. Ebből következően a tag kizárására vonatkozó kereseti kérelem a Gt. rendelkezéseire való áttérés hiányában nem terjeszthető elő [1988. évi VI. tv. (a továbbiakban: régi Gt.) 182. § (1)-(4) bek., 1997. évi CXLIV. tv. (a továbbiakban: Gt.) 16. § (2) b
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az 1997. május 5-én kelt társasági szerződéssel jött létre a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: régi Gt.) alapján. A cégjegyzék adatai szerint a tagok a társasági szerződést 1999. június 22-én és 2000. július 1-jén módosították. A felperes 2000. július 1-jétől végelszámolási eljárás alatt áll.
A felperes 1999. április 17-én tartott taggyűlésén az alperes nem jelent meg. A taggyűlés a 4/1999. (április 17.) számú határozatával döntött arról, hogy az...
A felperes 1999. április 17-én tartott taggyűlésén az alperes nem jelent meg. A taggyűlés a 4/1999. (április 17.) számú határozatával döntött arról, hogy az alperes kizárására irányuló pert indít a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 49. §-a alapján. A kizárás ténybeli alapjait a taggyűlési jegyzőkönyv rögzíti.
A felperes 1999. április 29-én az alperes kizárása iránt keresetet nyújtott be a bíróságnál. Arra hivatkozott, hogy az alperesnek az a magatartása, amellyel a vadászterület megosztását, és ezzel a felperes vadászterületének csökkentését kezdeményezte, veszélyezteti a felperes céljának az elérését.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság az 1999. szeptember 29-én kelt ítéletével az alperest kizárta a felperesi társaság tagjainak köréből, és az alperest marasztalta a perköltség viselésében. Határozatát azzal indokolta, hogy a kizárás felperes által meghatározott okai valóban veszélyeztetik a felperes társaság céljának az elérését.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, kérte annak megváltoztatását. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást nem teljes körűen tisztázta.
A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott.
A Legfelsőbb Bíróság már több eseti döntésében kifejtette, hogy az 1998. június 16-án hatályba lépett Gt. rendelkezéseit a hatályba lépést megelőzően alakult társaságok a működésük során azt követően kötelesek alkalmazni, ha a Gt. 299. §-ának (2) bekezdésében foglalt kötelezettségűket teljesítették, a társasági szerződésüket a Gt. szabályainak megfelelően módosították, és annak cégbejegyzése megtörtént. A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 30. §-ának (1) bekezdése és a Gt. 16. §-ának (2) bekezdése értelmében a Gt. rendelkezéseinek megfelelő okirat-módosításban meghatározott változások a cégbejegyzéssel válnak hatályossá. A régi Gt. 182. §-ának (1)-(4) bekezdése, és a Gt. 49. §-50. §-ai eltérő rendelkezéseket tartalmaznak a tag kizárására vonatkozóan. A régi Gt. a tag kizárását taggyűlés hatáskörébe utalja, míg a Gt. szerint a tag kizárásáról a bíróság jogosult dönteni.
A felperes az 1999. április 17. napján tartott taggyűlésének időpontjában a régi Gt. szerint működött. A felperes olyan kereseti kérelmet nyújtott be a bíróságnál, amely igény a Gt. rendelkezéseire való áttérés hiányában bírói úton nem érvényesíthető. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 251. §-ának (1) bekezdése, a 157. § a) pontja, és a 130. § (1) bekezdésének f) pontja alapján a pert megszüntette, és az elsőfokú bíróság ítéletét teljes egészében hatályon kívül helyezte.
(Legf. Bír. Gf.VII.30.007/2000. sz.)