adozona.hu
BH 2001.11.543
BH 2001.11.543
Az óvadék és a zálogszerződés elhatárolása. Kézizálog-szerződés érvényességi feltételei [Ptk. 259. § (2) bek., 261. § (1) bek., 270. § (1) és (2) bek., 272. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság 49. sorszámú végzésével a G. Kft. részéről benyújtott kifogást elutasította. Végzésének indokolásában utalt arra, hogy az adós gazdálkodó szervezettel szemben 1997. szeptember 30-án indult a felszámolási eljárás, amelynek kezdő időpontja 1998. április 23-a volt. A hitelező kifogást terjesztett elő a felszámolási eljárás során. Hivatkozott arra, hogy az adós és közötte 1997. szeptember 24-én letéti szerződés jött létre, amely tartalmazta a készfizető kezesség vállalásának a...
BH 2001.11.543 Az óvadék és a zálogszerződés elhatárolása. Kézizálog-szerződés érvényességi feltételei [Ptk. 259. § (2) bek., 261. § (1) bek., 270. § (1) és (2) bek., 272. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság 49. sorszámú végzésével a G. Kft. részéről benyújtott kifogást elutasította. Végzésének indokolásában utalt arra, hogy az adós gazdálkodó szervezettel szemben 1997. szeptember 30-án indult a felszámolási eljárás, amelynek kezdő időpontja 1998. április 23-a volt. A hitelező kifogást terjesztett elő a felszámolási eljárás során. Hivatkozott arra, hogy az adós és közötte 1997. szeptember 24-én letéti szerződés jött létre, amely tartalmazta a készfizető kezesség vállalásának a biztosítékára vonatkozó rendelkezéseiket. Egyrészt biztosítékként szerepelt a Cs. M. Részvénytársaságban tulajdonát képező 3 millió forint névértékű részvénycsomag, valamint a szerződés 7. pontja tartalmazta: hozzájárul ahhoz, hogy a Chevrolet Camaro típusú autó forgalmi engedélyébe az adós elidegenítési tilalmat jegyeztessen be. A gépkocsit az adós akkori vezérigazgatója elrejtette, majd az időközben előkerült, ezért a hitelező álláspontja szerint a felszámoló köteles kiadni részére a gépkocsit, mivel annak a tulajdonjoga megilleti.Az elsőfokú bíróság a kifogást alaptalannak találta. Megállapította: a csatolt iratok szerint a felek szándéka valóban arra irányult, hogy a személygépkocsi a kifogást tevő kezességvállalásából eredő követelése biztosítékául szolgáljon, érvényes zálogszerződés, illetőleg a tényleges átadás hiányában, továbbá az időközben elrendelt felszámolás folytán a hitelező igényének a kielégítésére csak a sorrend szerint kerülhet sor. Így nem sértett jogszabályt a felszámoló, amikor nem adta ki a személygépkocsit a hitelező részére. Ezért a "kifogást" a jelen ügyben alkalmazandó, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, lényegesen az 1997. évi XXVII. törvénnyel is módosított 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: többször mód. Cstv.) 51. §-ának (3) bekezdése alapján elutasította.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a hitelező nyújtott be fellebbezést. Kérte a végzés megváltoztatásával részére az eljárás tárgyát képező gépkocsi kiadását. Csatolta a két gazdálkodó szervezet vezetője között létrejött, 1998. február 2-án kelt megállapodást, amely a gépkocsi átadására vonatkozott. Álláspontja szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a Ptk. 117. §-a (2) bekezdése alapján úgy döntött, hogy a hitelező nem szerezte meg a gépkocsi tulajdonjogát. A fenti megállapodás azt támasztja alá, hogy a hitelező tulajdont szerzett a gépkocsin. Az adós az 1998. február 23-án tett nyilatkozatával is elismerte a tartozást, egyben ajánlatot tett a teljesítés módjára vonatkozóan is.
A hitelező fellebbezése nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésére állt bizonyítékok mérlegelésével helyesen állapította meg a tényállást, helyes az arra alapított jogi döntése is. A hitelező a fellebbezésében nem hozott fel olyan új tényt vagy bizonyítékot, amely alkalmas lenne az elsőfokú bíróság érdemben helyes végzésének a megváltoztatására.
A nem vitás tényállás értelmében a felek között 1997. szeptember 24-én létrejött letéti szerződés szerint a hitelező készfizető kezességet vállalt az adós hitelfelvételével kapcsolatban. A Ptk. 272. §-ának (1) bekezdése alapján a kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. A kezes és a jogosult között létrejött szerződés tartalmában a harmadik személyért, a követelés kötelezettjéért való helytállást jelenti, a kötelezett és a jogosult közötti szerződés teljesítésének személyi biztosítékául szolgál. A Ptk. 270. §-ának (1) bekezdése szerint viszont az óvadék a kötelezettségvállalás dologi biztosítékát szolgálja, de lényegében ugyanaz a célja, mint a kezességnek, tehát hogy a kötelezett szerződésszegése esetén a jogosult számára kielégítési alapot nyújtson. A Ptk. 270. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy óvadékul (pénz, takarékbetétkönyv vagy értékpapír szolgálhat. Ha az óvadék tárgya más dolog, a zálogjog szabályait kell alkalmazni. Helyesen állapította meg tehát az elsőfokú bíróság, hogy a biztosíték adásának feltétele a dolog vonatkozásában a zálogszerződés megkötése. Ezt azonban a hitelező nem bizonyította. Az 1996. május 1-jén hatályba lépett 1996. évi XXVI. törvény módosította a Polgári Törvénykönyvnek a zálogjoggal kapcsolatos rendelkezéseit. A Ptk. 259. §-ának (2) bekezdése szerint a zálogszerződést írásban kell megkötni jövőbeli vagy feltételes követelés biztosítása esetében, továbbá akkor, ha a követelés biztosítékául olyan dolog vagy jog szolgál, amely fölött a zálogkötelezett a zálogszerződés megkötése után szerez rendelkezési jogot. Ezen túlmenően a Ptk. 261. §-ának (1) bekezdése szerint kézizálogjog zálogszerződéssel való alapításához a zálogtárgy átadása is szükséges. Ezek a feltételek a jelen esetben nem valósultak meg, ebből eredően a hitelezőnek a gépkocsi kiadására vonatkozó kérelme alaptalan. Helyesen állapította meg tehát az elsőfokú bíróság, hogy nem sértett jogszabályt a felszámoló, amikor a gépkocsi kiadását megtagadta.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a többször mód. Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése folytán megfelelően alkalmazandó Pp. 259. §-ára figyelemmel, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Legf. Bír. Fpk.VIII.32.990/1999. sz.)