adozona.hu
BH 2001.11.540
BH 2001.11.540
Korlátolt felelősségű társaság alapításánál a nem pénzbeli hozzájárulás megfelelőségének megállapítása és rendelkezésre bocsátása körében irányadó szempontok [1997. évi CXLIV. tv. (a továbbiakban: Gt.) 11. § d) pont, 124. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az 1999. február 1. napján kelt társasági szerződéssel két természetes személy alapította meg a B. és K. Korlátolt Felelősségű Társaságot. A társasági szerződés 6. pontja akként rendelkezik, hogy a cég törzstőkéje 3 000 000 Ft, ebből 1 000 000 Ft a pénzbeli, 2 000 000 Ft a nem pénzbeli betét, amelyből a tagok törzsbetétje 50-50%-os arányú. A szerződés csak a pénzbeli betétek rendelkezésre bocsátása vonatkozásában tartalmaz előírásokat. A mellékletként becsatolt - alakilag megfelelő - apportli...
BH 2001.11.540 Korlátolt felelősségű társaság alapításánál a nem pénzbeli hozzájárulás megfelelőségének megállapítása és rendelkezésre bocsátása körében irányadó szempontok [1997. évi CXLIV. tv. (a továbbiakban: Gt.) 11. § d) pont, 124. § (3) bek.].
Az 1999. február 1. napján kelt társasági szerződéssel két természetes személy alapította meg a B. és K. Korlátolt Felelősségű Társaságot. A társasági szerződés 6. pontja akként rendelkezik, hogy a cég törzstőkéje 3 000 000 Ft, ebből 1 000 000 Ft a pénzbeli, 2 000 000 Ft a nem pénzbeli betét, amelyből a tagok törzsbetétje 50-50%-os arányú. A szerződés csak a pénzbeli betétek rendelkezésre bocsátása vonatkozásában tartalmaz előírásokat. A mellékletként becsatolt - alakilag megfelelő - apportlistában a tagok (akik egyben ügyvezetők is) úgy nyilatkoztak, hogy az apportot mindketten a társaság rendelkezésére bocsátották. Ezek: J. I. részéről az általa kifejlesztett, kizárólagos tulajdonát képező, a kezelőfelület alá süllyeszthető, fokozatmentesen állítható hangerőszabályozóval, némítási lehetőséggel ellátott elektronikus átbeszélő rendszer teljes műszaki és gyártási dokumentációja 1 000 000 Ft értékben; B. B. részéről az általa kifejlesztett, kizárólagos tulajdonát képező M3 átlökésgátló fokozatú, helycserélős pénz- és értékátadó tálca teljes műszaki és gyártási dokumentációja.A cégbíróság 4. sorszámú végzésében felhívta a társaság jogi képviselőjét arra, hogy mivel az apport nem felel meg az 1997. évi CXLIV. tv. (a továbbiakban: Gt.) 124. §-ának (3) bekezdésében írt követelményeknek, ezért a szerződés tőkére vonatkozó rendelkezését változtassa meg, csatoljon új tagjegyzéket, szükség szerint banki igazolást vagy apportlistát. Ezt követően hiánypótlásként egyfelől a tagoknak az a nyilatkozata került benyújtásra, amelyben kijelentették, hogy az általuk már 1999. február 12. napján a társaság rendelkezésére bocsátott szellemi alkotások forgalomképesek, azok tulajdonjogának átruházásához harmadik személy jóváhagyása, illetve engedélye nem szükséges; másfelől a jogi képviselő kérte a cégbíróságtól, hogy mivel a mellékelt nyilatkozat szerint a szolgáltatott apportok megfelelnek a Gt. 124. §-ának (3) bekezdésében előírt követelményeknek, tekintsen el a hiánypótlást elrendelő végzésben felhívott további kötelezettségek teljesítésétől.
A cégbejegyzés iránti kérelmet az elsőfokú bíróság mint Cégbíróság 1999. április 6. napján kelt 6. számú végzésével elutasította az 1997. évi CXLV. tv. (a továbbiakban: Ctv.) 41. §-ának (4) bekezdése alapján, mert a cég jogi képviselője a 4. sorszámú végzésben előírt hiánypótlást nem teljesítette. Határozata indokolásában megállapította, hogy az apportálni kívánt szellemi alkotás a bíróság álláspontja szerint nem végrehajtható, ezért nem felel meg a Gt. 124. §-ának (3) bekezdésében írtaknak, erre tekintettel a hiánypótlás keretében csatolt nyilatkozat nem alkalmas a szerződés hiányának pótlására.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen benyújtott fellebbezésében a cég jogi képviselője kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság a végzés megváltoztatásával utasítsa az elsőfokú bíróságot a cég bejegyzésére. Az elsőfokú eljárásban kifejtett álláspontját fenntartva, azt kiegészítve kifejtette, hogy az apport megítélésének nem az az elsődleges ismérve, hogy végrehajtható-e vagy sem, hanem az, hogy azt utóbb a gazdasági társaság harmadik személy hozzájárulása nélkül ruházhatja át. Az elsőfokú eljárásban csatolt nyilatkozat ennek a kritériumnak megfelel, tekintettel arra, hogy az apportálni kívánt tárgyak, illetve azok teljes gyártási dokumentációja a tagok szellemi termékeit képezik, azok a harmadik személy hozzájárulása nélkül ruházhatóak át. Végül előadta, hogy az apportot képező tárgyak legyártott állapotban vannak, azok az elsőfokú bíróság megállapításával ellentétben végrehajtás alá vonhatóak.
A fellebbezési eljárásban ezen túlmenően a jogi képviselő által becsatolásra került egy független könyvvizsgáló által készített nyilatkozat az apport értékének megfelelőségéről azzal, hogy a B. B. által kizárólagosan a társaság rendelkezésére bocsátott dokumentáció alapján gyártott terméket a Magyar Biztosítók Szövetsége - tanúsítványa alapján - bevizsgálta, és alkalmasnak minősítette, továbbá mindkét legyártott termékből összesen több mint 1 000 000 Ft értékesítés történt a már működő kft. által. E nyilatkozatra is tekintettel kérte a jogi képviselő, hogy mivel a társaság megalakulása óta előtársaságként működve szakmai sikereket ért el, az eladott termékekre tekintettel - a cég bejegyezhetősége érdekében - az apport változatlan meg nem felelősége esetén a cég élhessen a fellebbezési eljárásban a törzstőke pénzbeli betéttel történő kiegészítésével.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozott.
A Gt. 124. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a jegyzett tőke részét képező nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, illetve szellemi alkotás, valamint vagyoni értékű jog lehet. Nem pénzbeli hozzájárulásként csak olyan végrehajtás alá vonható dolgot és szellemi alkotást vagy jogot lehet figyelembe venni, amelyet utóbb a gazdasági társaság harmadik személy hozzájárulása (engedélye) nélkül ruházhat át. Ilyennek kell tekinteni, ha az engedélyt már a nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásakor megadják.
A cégbejegyzési kérelemmel egyidejűleg becsatolt szerződés mellékletét képező apportlista alapján megállapítható, hogy a fenti előírásban rögzített apportfajták közül szellemi alkotásnak minősülhet a tagok által kifejlesztett, és kizárólagos tulajdonukat képező rendszer, illetve értékátadó tálca, amelyek vagyoni értékkel rendelkeznek, és a kifejlesztők ismeretei anyagi formában, jelen esetben a megvalósításhoz szükséges teljes műszaki és gyártási dokumentáció alapján anyagi formában megtestesülnek.
Ezen túlmenően azonban megállapította a Legfelsőbb Bíróság, hogy sem a társasági szerződés, sem az apportlista nem tartalmazza azt a tagok által megállapított apport vonatkozásában a Gt. kógens 11. §-ának d) pontja szerinti meghatározást, hogy a jegyzett tőke (a tagok vagyoni hozzájárulása) rendelkezésre bocsátásának módja és ideje miképpen történik. Ezen rendelkezés nélkül nemcsak a szerződés érvénytelen, hanem a Gt. 124. §-ának (3) bekezdésében írt, a végrehajtás alá vonhatóság feltételeit rögzítő előírás megvalósulása sem vizsgálható.
A fentiek egybevetéséből következik, hogy az elsőfokú bíróság akkor járt volna el helyesen, ha a hiánypótlási eljárásban egyfelől arra hívja fel a jogi képviselőt, hogy nyilatkozatot csatoljon a vonatkozásban, hogy az apportként szolgáltatott szellemi alkotások minek minősülnek, mert szabadalmi oltalom hiányában a társaság döntésétől függ, hogy az anyagi formában megtestesülő, vagyoni értékű ismeretek a "know-how" kritériumainak megfelelve apportként a társaság rendelkezésére bocsáthatóak, továbbá hogy e nem pénzbeli betétek rendelkezésre bocsátása azok tulajdonba adásával történik-e és milyen időpontban, ez utóbbi kérdésben a társasági szerződés kiegészítése iránt kellett volna a fentiek alapján rendelkezni.
Az elsőfokú bíróság nem ennek megfelelően járt el, mert a 4. sorszámú hiánypótlást elrendelő végzésében a társaságot a Gt. teljes 124. §-ának (3) bekezdésére való hivatkozással hívta fel további pénzbeli betét vagy más nem pénzbeli betét szolgáltatásának előírásával. A jogi képviselő ezt követően valóban nem e felhívás szerint pótolta a hiányokat, azonban a felhívásban írtak szerint nem is volt lehetősége arra, hogy az apport jogszabályi feltételeinek teljesíthetőségéről dönthessen, illetőleg a társasági szerződést kiegészítse a hiányzó kógens előírással.
Erre tekintettel megalapozatlan az elsőfokú bíróság cégbejegyzést elutasító végzése, ezért a Legfelsőbb Bíróság azt hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította a Ctv. 20. §-ának (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján.
A megismételt eljárásban - az érdemi döntés indokolására tekintettel - az elsőfokú bíróságnak nemcsak a tagok által szolgáltatott nem pénzbeli betétek vonatkozásában kell hiánypótlást elrendelni, hogy azok milyen fajta szellemi alkotásnak minősülnek, s kiegészítve a társasági szerződést, hogyan történik a rendelkezésre bocsátásuk, hanem figyelemmel a fellebbezés kiegészítéseként becsatolt nyilatkozatra is, amely szerint "az apportot képező tárgyak legyártott állapotban vannak", tisztázni kell, hogy az apport mi lesz. Ha azokat mint már megvalósított dolgokat szolgáltatják a tagok nem pénzbeli betétként, úgy a darabszám és beazonosítható jelzések és az érték megjelölése mellett kell a szerződésben (apportlistán) feltüntetni; esetlegesen további pénzbeli befizetések igazolásával is szolgáltathatják a tagok a törzsbetétek fennmaradó részét, s akkor a szerződést ennek megfelelően kell módosítani a rendelkezésre bocsátás kapcsán is.
(Legf. Bír. Cgf.II.32.018/1999. sz.)