adozona.hu
BH 2001.11.539
BH 2001.11.539
Korlátolt felelősségű társaság ügyvezetőjének lemondása kapcsán indult törvényességi felügyeleti eljárásra irányadó szempontok [1988. évi VI. tv. (a továbbiakban: régi Gt.) 38. § (1) bek., 190. § (1) bek., 192. §, 1997. évi CXLIV. tv. (a továbbiakban: Gt.) 299. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (a továbbiakban: Ctv.) 49. § (1) bek., 54. § (1) bek. a) és f) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A társaságot az 1995, augusztus 21-én kelt társasági szerződéssel M. P., V. L. G. és B. B. tagok alapították. A cég ügyvezetője ettől az időponttól kezdődően B. B. volt.
1996. április 15-én B. B. az üzletrészét átruházta V. L. G. tagra. B. B. állítása szerint az üzletrész átruházásakor ügyvezetői megbízatásáról is lemondott.
V. L. G. tag 1998. február 1-jén jogi képviselője útján megerősítette, hogy B. B. a tisztségéről 1997-ben lemondott.
1998. szeptember 21-én M. P. tag szintén elismerte...
BH 2001.11.539 Korlátolt felelősségű társaság ügyvezetőjének lemondása kapcsán indult törvényességi felügyeleti eljárásra irányadó szempontok [1988. évi VI. tv. (a továbbiakban: régi Gt.) 38. § (1) bek., 190. § (1) bek., 192. §, 1997. évi CXLIV. tv. (a továbbiakban: Gt.) 299. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (a továbbiakban: Ctv.) 49. § (1) bek., 54. § (1) bek. a) és f) pont].
A társaságot az 1995, augusztus 21-én kelt társasági szerződéssel M. P., V. L. G. és B. B. tagok alapították. A cég ügyvezetője ettől az időponttól kezdődően B. B. volt.1996. április 15-én B. B. az üzletrészét átruházta V. L. G. tagra. B. B. állítása szerint az üzletrész átruházásakor ügyvezetői megbízatásáról is lemondott.
V. L. G. tag 1998. február 1-jén jogi képviselője útján megerősítette, hogy B. B. a tisztségéről 1997-ben lemondott.
1998. szeptember 21-én M. P. tag szintén elismerte, tudomására jutott; B. B. nem kíván a kft. működésében a továbbiakban részt venni, az ügyvezetői feladatokat V. L. G. kívánja ellátni.
Az 1997. május 27-én és az 1998. június 2-án becsatolt egyszerűsített éves beszámolókat a cég nevében V. L. G. írta alá.
A cégbíróság, az 1999. január 19-én kelt végzésével a cég 1997. március 14-én benyújtott, a cégjegyzésre jogosultak személyében, illetve az üzletrész-átruházás következtében a tagjegyzéken bekövetkezett adatváltozások bejegyzése iránti kérelmét elutasította a hiánypótlási kötelezettség elmulasztására hivatkozással. Határozatának indokolása szerint a régi ügyvezető lemondó nyilatkozatának, az új ügyvezető megválasztásáról szóló érvényes taggyűlési határozat becsatolásának hiányában nincs mód a cégjegyzésre jogosultak személyében bekövetkezett adatváltozások bejegyzésére. Tájékoztatásul közölte, hogy a bejegyzés iránti kérelem elutasítása miatt a cég ügyvezetőjének, illetve egyik tagjának B. B.-t kell tekinteni.
Felhívta a társaságot arra: ha az ügyvezető személyében változást kívánnak a tagok, taggyűlési határozatot kell hozniuk. Utalt arra is: az a körülmény, hogy a tagok egymással rossz viszonyban vannak, nem ad alapot a cég megszűntnek nyilvánításához. A cégbíróság kifejtette azt is, hogy megszűntnek nyilvánítás esetén is végelszámolást kell lefolytatni. Felhívta a társaság tagjait a törvénysértő állapot megszüntetésére, továbbá arra, hogy ha 30 napon belül a társaság törvényes működését nem állítják helyre a tagok, pénzbírságot fog kiszabni. E határozat fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett.
1999. április 1-jén a cégbíróság végzésével a társaságot 50 000 Ft pénzbírsággal sújtotta a törvényes működés helyreállítására vonatkozó kötelezettség elmulasztására hivatkozással, az 1997. évi CXLV. tv. (a továbbiakban: Ctv.) 54. §-a (1) bekezdésének b) pontjára utalással.
E végzéssel szemben a társaság cégjegyzésre jogosultjaként bejegyzett B. B. fellebbezést nyújtott be. Kérte az elsőfokú bíróság határozatának megváltoztatását és a pénzbírság kiszabásának mellőzését. Előadta, hogy ügyvezetői tisztsége - ahogy azt a társaság tagjai a cég ellen folyamatban volt törvényességi felügyeleti eljárás során is elismerték - megszűnt. Utalt arra is, hogy a társaságnak már nem tagja. Vitatta, hogy módjában állna a cég törvényes működése iránti intézkedéseket megtenni, továbbá hogy helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a határozatot részére kézbesítette.
V. L. G. a fellebbezésre adott észrevételében előadta, hogy nem vitásan 1996. áprilisában B. B. üzletrészét adásvételi szerződéssel megszerezte. A korábbi nyilatkozatával szemben azonban állította, hogy B. B. nem adott részére tisztségéről lemondó nyilatkozatot. Utalt arra is, hogy e lemondó nyilatkozat hiányában nem kerülhetett sor az általa bejelentett, a cégjegyzésre jogosultak személyében bekövetkezett adatváltozások bejegyzésére.
M. P. a fellebbezésre észrevételt nem tett, a részére kiadott felhívás "címzett ismeretlen" jelzéssel érkezett vissza.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozott.
Az elsőfokú bíróság a Ctv. 49. §-ának (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 221. §-ának (1) bekezdésében írt, a bíróság indokolási kötelezettségére vonatkozó előírásokat sértette, amikor határozatában nem fejtette ki, hogy a cég milyen intézkedéseket lett volna köteles megtenni a törvényes működés helyreállítása végett. A rendelkezésre álló iratokból megállapítható, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett ügyvezető a tisztségéről való lemondó nyilatkozatát mindkét taggal közölte. Nem vitás, hogy a nyilatkozat hatályának időpontja nem állapítható meg, mivel a volt ügyvezető erre vonatkozóan a bíróság felhívása ellenére nem tudott bizonyítékot csatolni, illetve az időpontot a társaság jelenlegi tagjai sem határozták meg. A cégiratok között fellelhető üzletrész-átruházási szerződésből az is kitűnik, hogy a fellebbező fél már nem tagja a társaságnak.
Mindebből következik, hogy a cégbíróság akkor járt volna el helyesen, ha a társaság tagjait a Ctv. 54. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján felhívta volna taggyűlés összehívására, a cég működésére alkalmazandó 1988. évi VI. tv. (továbbiakban: régi Gt.) 190. §-ának (1) bekezdése alapján új ügyvezető megválasztása végett. Kötelezte volna továbbá a cég új ügyvezetőjét a tisztségéről lemondott ügyvezető cégjegyzésre jogosultságának törlése, illetve az új ügyvezető megválasztása folytán bekövetkezett adatváltozás és a még be nem jegyzett, az üzletrész-átruházás következtében bekövetkezett tagjegyzékváltozás bejegyzése iránti kérelem benyújtására. Csak ilyen egyértelműen meghatározott kötelezettségek elmulasztása esetén van mód annak mérlegelésére, hogy a céggel szemben milyen súlyú törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazandó.
A cégbíróság pénzbírság kiszabásáról szóló végzésének alapjául szolgáló, 1999. január 19-én kelt végzése nem tartalmaz ilyen egyértelmű kötelezettségeket, illetve tévesen utalt arra, hogy a cég törvényes működése miként lenne helyreállítható. A tisztségéről lemondott ügyvezetőt a régi Gt. 38. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján már az ügyvezetői tisztségből eredően kötelezettségek nem terhelik, az üzletrészének átruházására kötött polgári jogi szerződés (adásvételi szerződés) miatt tagsági jogokkal sem rendelkezik az adatváltozás bejegyzése iránti kérelem elutasítása ellenére. Ezért a pénzbírság kiszabásáról megalapozott határozat hozatalára nem kerülhetett sor.
Tévedett akkor is az elsőfokú bíróság, amikor határozatát a céggel tagsági viszonyban már nem álló, tisztségéről lemondott ügyvezető részére kézbesítette.
A Legfelsőbb Bíróság az eljárás elhúzódása miatt az elsőfokú bírósági határozat társaság tagjai részére történő kézbesítése végett ennek ellenére az iratokat az elsőfokú bíróságnak nem küldte vissza, hanem az abban foglaltakról a másodfokú eljárás során értesítette a társaság jelenlegi tagjait.
Az indokolási kötelezettség elmulasztása, a törvényességi felügyeleti intézkedés alapjául szolgáló egyértelmű felhívás hiánya miatt az elsőfokú bíróság pénzbírságot kiszabó végzését a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a cégbíróságot újabb eljárásra, és újabb határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárás során a társaságban maradt tagokat kell köteleznie a cégbíróságnak arra, hogy a cég működésére még irányadó régi Gt. 190. §-ának (1) bekezdése alapján hívjanak össze taggyűlést, vagy a Gt. 192. §-ának alkalmazásával hozzanak taggyűlés tartása nélkül határozatot az új ügyvezető megválasztásáról. Fel kell hívni egyúttal a megválasztandó új ügyvezetőt, nyújtson be eljárási illeték lerovása, közzétételi díj megfizetésének igazolása mellett olyan szabályszerű adatváltozás bejegyzése iránti kérelmet, amelyben a tagok által elismert időponttól kéri a volt ügyvezető cégjegyzésre jogosultságának törlését és az új ügyvezető bejegyzését, a társaságból üzletrész-átruházás folytán kilépett tag törlését. A tagokat terheli az időközben hatályba lépett 1997. évi CXLIV. tv. 299. §-ának (1) bekezdésében írt szerződésmódosítási kötelezettség is.
A tagoknak módjukban áll természetesen olyan taggyűlési határozat meghozatala is, amellyel a társaság működésének megszüntetését határozzák el. Ebben az esetben rendelkezniük kell a végelszámoló személyéről. Az ilyen határozatokon alapuló, illetve az üzletrész-átruházás és a volt ügyvezető tisztségének megszűnése miatt beállott adatváltozás bejegyzése iránti szabályszerű kérelem benyújtásának kötelezettsége a végelszámolót fogja terhelni.
Ha az elsőfokú bíróság felhívásaira a cég az előírt határidőben a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a cégbíróságnak meg kell fontolnia a Ctv. 54. §-a (1) bekezdésének f) pontjában írt legsúlyosabb törvényességi felügyeleti intézkedés, a cég további működésétől való eltiltásának és egyben megszűntnek nyilvánításának alkalmazását.
(Legf. Bír. Cgf.VII.31.948/1999. sz.)
Lábjegyzet
Az ebben a határozatban foglaltakat a Wolters Kluwer Kft. (korábban CompLex Kiadó Kft.) 2001.255 számon, külön szerkesztett formában is közölte a Közigazgatási-Gazdasági Döntések Tárában.
