adozona.hu
BH 2001.11.523
BH 2001.11.523
A jogi személy névhasználathoz fűződő jogának megsértése miatt indult perben az összetéveszthetőség vizsgálata során általában nem annak van ügydöntő jelentősége, hogy a cégnyilvántartás milyen tevékenységi köröket sorol fel, hanem annak, hogy a felek ténylegesen milyen tevékenységet fejtenek ki [Ptk. 77. § (3) bek., 84. § (1) bek. b)-d) pont, 1989. évi 23. tvr. 13/1989. (XII. 16.) IM. r.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes P. Kft. 1990. április 9-től, az alperes P.-T. Kft. pedig 1990. július 28-tól kezdődően működik. Először az alperest a Cégbíróság P. néven jegyezte be. 1992-től kezdődően az alperes székhelye Budapesten van, és csak a felperes második felszólítását követően változtatta meg nevét a jelenlegire.
A jogerős ítélet döntően helyt adva a felperes keresetének, az alperest a P.-T. vezérszó használatától eltiltotta, megállapítva, hogy az alperes névhasználatával megsértette a felperes személ...
BH 2001.11.523 A jogi személy névhasználathoz fűződő jogának megsértése miatt indult perben az összetéveszthetőség vizsgálata során általában nem annak van ügydöntő jelentősége, hogy a cégnyilvántartás milyen tevékenységi köröket sorol fel, hanem annak, hogy a felek ténylegesen milyen tevékenységet fejtenek ki [Ptk. 77. § (3) bek., 84. § (1) bek. b)-d) pont, 1989. évi 23. tvr. 13/1989. (XII. 16.) IM. r.].
A felperes P. Kft. 1990. április 9-től, az alperes P.-T. Kft. pedig 1990. július 28-tól kezdődően működik. Először az alperest a Cégbíróság P. néven jegyezte be. 1992-től kezdődően az alperes székhelye Budapesten van, és csak a felperes második felszólítását követően változtatta meg nevét a jelenlegire.A jogerős ítélet döntően helyt adva a felperes keresetének, az alperest a P.-T. vezérszó használatától eltiltotta, megállapítva, hogy az alperes névhasználatával megsértette a felperes személyhez fűződő jogát.
A jogerős ítélet a Ptk. 77. §-ának (3) bekezdése, illetve az 1989. évi 23. tvr. és a 13/1989. (XII. 16.) IM. rendelet alkalmazásával állapította meg, hogy az alperes a név használatával megsértette a felperes személyhez fűződő jogát, és a Ptk. 84. §-a (1) bekezdésének b) és d) pontja alapján kötelezte az alperest a nevében használt vezérszó megváltoztatására. A másodfokú bíróság a jogerős ítéletben kifejtette azt az álláspontját, hogy a Ptk. 77. §-ának (3) bekezdésében szereplő "hasonló működési kör" megállapításánál a cégjegyzékben bejegyzett adatokat kell összevetni, amelyek a perbeli esetben a két cég esetében többszörösen azonosak. Az alperes előadása alapján nem látta megállapíthatónak azt, hogy - legalábbis 1995. szeptember 14-e óta - az alperes a felperestől eltérő működési körben tevékenykedik.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet hatályon kívül helyezése mellett a felperes keresetének az elutasítását. Felülvizsgálati álláspontja szerint arra figyelemmel, hogy az alperes felszámolás alatt áll, a jogerős ítéletet nem tudja végrehajtani, és az nem is végrehajtható, illetve a felszámolási eljárás során az érintetteket megtévesztheti. Érdemben vitatta a Ptk. 77. §-ába ütköző jogsértés elkövetését, állítva, hogy a felperessel nem hasonló működési körben tevékenykedik. Ezt a jogerős ítéletet hozó bíróságok nem vizsgálták.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan.
A felperes azt megelőzően terjesztette elő keresetét, hogy az alperessel szemben a felszámolási eljárás megindult volna. A jogsértés megállapítása és a jogsértés következtében alkalmazandó szankciók szempontjából közömbös, hogy az elsőfokú ítélet hozatalát követően az alperessel szemben felszámolási eljárás indult. A felperes a jogsértés elkövetése miatt a Ptk. 84. §-ának (1) bekezdésében meghatározott objektív szankciókat, ezen belül a jogsértő helyzet megszüntetését attól függetlenül követelheti, hogy az alperes jogi személlyel szemben a felszámolási eljárás időközben megindult. Végrehajtási kérdés, hogy kikényszeríthető-e az alperessel szemben a felszámolási eljárás alatt a vezérszó megváltoztatására kötelező ítéleti rendelkezés. A felszámolási eljárás nem vezet szükségképpen az alperes megszűnéséhez. Ebben az esetben pedig a felperest megilleti az a jog, hogy a névváltoztatás végrehajtását követelje. Az sem lehetett akadálya a névváltoztatásra kötelezésnek, hogy a felszámolási eljárásban az alperes nevének megváltozása az érintettek, így esetleg a hitelezők számára nehézséget jelenthet. Megfelelő módon a felszámolási eljárás során is van lehetőség arra, hogy a hitelezők tudomást szerezzenek arról, kivel szemben folyik a felszámolás. Az alperesnek a felszámolási eljárással kapcsolatos álláspontjára tekintettel tehát a jogerős ítélet jogszabálysértőnek nem minősült.
A Ptk. 77. §-ának (3) bekezdése szerint a jogi személy nevének különböznie kell azoknak a korábban nyilvántartásba vett jogi személyeknek a nevétől, amelyek hasonló működési körben és azonos területen tevékenykednek. Az nem kétséges, hogy a peres felek földrajzilag azonos területen tevékenykednek. Általában nem annak van jelentősége, hogy a cégnyilvántartás milyen tevékenységi köröket sorol fel, hanem annak, hogy ténylegesen milyen tevékenységet fejtenek ki a felek. Az alperest terhelte volna annak bizonyítása, hogy a cégnyilvántartásban bejegyzett, és azonos tevékenységi köröktől függetlenül a tevékenységük a gyakorlatban oly mértékben különbözik, hogy az az összetévesztést harmadik személyek részéről kizárja. Az alperes csak utalt arra az eljárás során, hogy a felperes szellemi alkotásokkal, míg az alperes mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozik. Ezen belül azonban nem bizonyította, hogy ez a két tevékenységi kör részleteiben olyan mértékben eltér egymástól, amely az összetéveszthetőséget teljes mértékben kizárná. Nem jogszabálysértő tehát a jogerős ítéletnek az a megállapítása, hogy a peres felek hasonló működési körben tevékenykednek.
Az pedig nem lehet kétséges, hogy az alperes a felperes nevében szereplő és kiejtésében teljesen azonos vezérszó használatával megsértette a felperesnek a névhasználathoz való jogát a Ptk. 77. §-ának (3) bekezdésébe ütköző módon.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján, jogszabálysértés hiányában hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Pfv.IV.20.745/1999. sz.)