adozona.hu
BH 2001.9.443
BH 2001.9.443
A munkáltatóval - a részlegnél történő üzemitanács-választás esetén - a részleggel munkaviszonyban álló taggal rendelkező szakszervezet állíthat jelöltet a tagjai közül a munkáltatónál vagy a részlegnél az üzemitanács-választásnál [1989. évi II. tv. 3. § (3) bek., Mt. 21. § (4) bek., 49. § (3) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A munkaügyi bíróság kötelezte a kérelmezettet, hogy a kérelmező által állított jelölteket vegye fel az üzemitanács-választások előtt közzétett jelöltek listájára. A kérelmező a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetnek minősül, és a tagjainak egyike az alperes területi igazgatóságánál működik.
A végzés ellen a kérelmezett fellebbezett.
A megyei bíróság a végzésével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, és a kérelmet elutasította, mert nem a kérelmező szövetség, hanem a ...
BH 2001.9.443 A munkáltatóval - a részlegnél történő üzemitanács-választás esetén - a részleggel munkaviszonyban álló taggal rendelkező szakszervezet állíthat jelöltet a tagjai közül a munkáltatónál vagy a részlegnél az üzemitanács-választásnál [1989. évi II. tv. 3. § (3) bek., Mt. 21. § (4) bek., 49. § (3) bek.]
A munkaügyi bíróság kötelezte a kérelmezettet, hogy a kérelmező által állított jelölteket vegye fel az üzemitanács-választások előtt közzétett jelöltek listájára. A kérelmező a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetnek minősül, és a tagjainak egyike az alperes területi igazgatóságánál működik.A végzés ellen a kérelmezett fellebbezett.
A megyei bíróság a végzésével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, és a kérelmet elutasította, mert nem a kérelmező szövetség, hanem a tagszervezete rendelkezik munkahelyi képviselettel. Rámutatott arra is, hogy a kérelmet elkésettség miatt is el kellett utasítani, mert a kérelmező az egyeztetési határidőt elkéste, a határidő elteltéig meg sem kísérelt jelöltet állítani.
A jogerős végzés hatályon kívül helyezése és az elsőfokú végzés helybenhagyása iránt a kérelmező felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Előadta, hogy az Mt. 18. §-át figyelembe véve szakszervezetnek minősül, képviselettel rendelkező szakszervezetként jelöltállítási joga van az üzemitanács-választásokon.
A kérelmezett felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős végzés hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A kérelmező 1997. november 8. napján elfogadott alapszabályának IV. pontja szerint a Szövetséget hat tagszervezet alkotja, amelyeket az illetékes megyei (fővárosi) bíróságok nyilvántartásba vettek.
Az 1989. évi II. tv 3. §-a (3) bekezdése szerint pártnak és szakszervezetnek csak magánszemélyek lehetnek a tagjai. Az Mt. 21. §-ának (4) bekezdése szerint az Mt. alkalmazásában a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetnek azt a szakszervezetet kell tekinteni, amelyik alapszabálya szerint a munkáltatónál képviseletére jogosult szervet működtet, illetőleg tisztségviselővel rendelkezik. A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet a tagjai közül állíthat jelöltet az üzemitanács-választásnál [Mt. 49. § (3) bekezdése]. Ebből következik, hogy a munkáltatóval (részlegnél történő üzemitanács-választás esetén a részleggel) munkaviszonyban álló taggal rendelkező szakszervezet állíthat jelöltet a tagjai közül a munkáltatónál (részlegnél) az üzemitanács-választásnál. Ilyen jogosítvány - az előfeltételek hiányában - a szakszervezeti szövetséget nem illeti meg. Erre az álláspontra helyezkedett a Legfelsőbb Bíróság az 1/1999. MJE számú jogegységi határozatában a másodfokú végzés meghozatala után.
A kérelmező, noha természetes személy is tagja lehet, az előbbi rendelkezésekre figyelemmel nem szakszervezet, hanem szakszervezeti szövetség. A kérelem elkésettsége miatt egyébként sem hozhatott rá nézve kedvező döntést a megyei bíróság.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős végzést hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Mfv.II.10.252/1999. sz.)