adozona.hu
BH 2001.9.434
BH 2001.9.434
A betéti társaság képviseletét cégvezetői tisztségére alapítottan sem láthatja el olyan kültag, akinek neve a társaság cégnevében nem szerepel [1997. évi CXLIV. tv (a továbbiakban: Gt.) 21. § (2) bek., 39. § (2) bek., 40. § (1) bek., 88. §, 102. §, 103. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv (a továbbiakban: Ctv.) 40. §, 41. § (3) és (4) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cég az 1998. december 21-én megkötött társasági szerződés alapján nyújtott be 1998. december 29-én cégbejegyzési kérelmet az elsőfokú bírósághoz. A céget H. B.-né beltag és L. L.-né kültag alapította. A társasági szerződés akként rendelkezett, hogy a cég cégjegyzésére a cég beltagja mint üzletvezető mellett a cég cégvezetője is önállóan jogosult. A cégbejegyzési kérelem ennek megfelelően a cégjegyzésre jogosultak sorában L. L.-nét mint önálló cégjegyzésre jogosultat is feltüntette.
Az első...
BH 2001.9.434 A betéti társaság képviseletét cégvezetői tisztségére alapítottan sem láthatja el olyan kültag, akinek neve a társaság cégnevében nem szerepel [1997. évi CXLIV. tv (a továbbiakban: Gt.) 21. § (2) bek., 39. § (2) bek., 40. § (1) bek., 88. §, 102. §, 103. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv (a továbbiakban: Ctv.) 40. §, 41. § (3) és (4) bek.].
A cég az 1998. december 21-én megkötött társasági szerződés alapján nyújtott be 1998. december 29-én cégbejegyzési kérelmet az elsőfokú bírósághoz. A céget H. B.-né beltag és L. L.-né kültag alapította. A társasági szerződés akként rendelkezett, hogy a cég cégjegyzésére a cég beltagja mint üzletvezető mellett a cég cégvezetője is önállóan jogosult. A cégbejegyzési kérelem ennek megfelelően a cégjegyzésre jogosultak sorában L. L.-nét mint önálló cégjegyzésre jogosultat is feltüntette.Az elsőfokú bíróság 3. sorszámú végzésében egyebek mellett a társasági szerződés módosítására szólította fel a céget. A végzésben rámutatott, hogy a társaság kültagja a cég képviseletét akkor sem láthatja el, ha vele a társaság munkaviszonyt létesít.
Az elsőfokú bíróság 5. sorszámú végzésével elutasította a cégbejegyzési kérelmet arra hivatkozással, hogy a cég a 3. sorszámú végzésben írt hiánypótlásnak csak részben tett eleget. Kifejtette, hogy az 1997. évi CXLIV. tv (a továbbiakban: Gt.) 102. §-a értelmében a cég kültagja képviseletre nem jogosult. A cég e rendelkezés figyelmen kívül hagyásával a kültagot mint cégvezetőt a társaság képviseletére feljogosította, és felhívás ellenére nem módosította sem a bejegyzés alapjául szolgáló iratokat, sem a cégbejegyzési kérelmet. Ezért döntött az 1997. évi CXLV. tv (a továbbiakban: Ctv.) 41. §-ának (4) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság a bejegyzési kérelem elutasításáról.
A cég a fellebbezési határidőn belül jogorvoslati kérelmet terjesztett elő az elsőfokú bírósághoz, melyben elsődlegesen azt kérte, hogy az elsőfokú bíróság "a fellebbezés során újból benyújtott iratokat saját hatáskörén belül bírálja el", másodlagosan jogorvoslati kérelmét fellebbezésként kérte elbírálni. Fellebbezéséhez módosított cégbejegyzési kérelmet csatolt, csatolta továbbá azt a jogi képviselő által nem ellenjegyzett, 1998. december 26-i taggyűlési jegyzőkönyvet, mely szerint a társaság tagjai H. B.-nét jelölik ki az üzletvezetői és képviselői tisztségre. Csatolta H. B.-né üzletvezető 1999. február 5-i nyilatkozatát is, mely szerint visszavonja L. L.-né cégvezetői megbízását is, nem kéri annak nyilvántartásba vételét.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a Ctv. 40. §-ában írtak vizsgálata során a jogszabályok helyes alkalmazásával, helyes jogi következtetésekre jutott.
A Gt. 101. §-ának (3) bekezdése szerint a betéti társaságra a közkereseti társaságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha a törvény betéti társaságokra vonatkozó fejezete másként nem rendelkezik. A Gt. 88. §-ában írtak szerint a közkereseti társaságot az üzletvezetésre jogosult tagok képviselik, ugyanakkor a Gt. 102. §-a kimondja, hogy a betéti társaság kültagja a társaság üzletvezetésére és képviseletére a Gt. 103. §-ának (1) bekezdése szerinti esetet kivéve nem jogosult. Mivel jelenleg a kültag neve - a Gt. 103. §-ának (1) bekezdésében írt esetnek megfelelően - nem szerepel a társaság cégnevében, azt kell megállapítani, hogy L. L.-né kültag a társaság üzletvezetését, képviseletét és az írásbeli képviseletnek minősülő cégjegyzését nem láthatja el. A gazdasági társaságot tehát betéti társaság esetében a tagok közül csak az üzletvezetésre jogosult beltag képviselheti, aki a Gt. 21. §-ának (2) bekezdésében írtak szerint a betéti társaság vezető tisztségviselője.
A Gt. 39. §-ának (2) bekezdése bevezette a cégvezető jogintézményét. A Gt. 39. §-ának (2) bekezdése szerint cégvezető az a munkavállaló, akit a gazdasági társaság legfőbb szerve általános jellegű képviseleti joggal ruház fel. A Gt. 40. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a társasági szerződés ettől eltérően nem rendelkezik, a cégvezető cégjegyzési joga önálló.
Jelen esetben nem állnak adatok rendelkezésre a vonatkozásban, hogy L. L.-né kültag egyáltalán munkaviszonyban áll-e a betéti társasággal, ennek a kérdésnek azonban jelen esetben nincs is jelentősége. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint ugyanis munkaviszony fennállása esetén sem jelölhető ki a betéti társaság kültagja a cég képviseleti joggal felruházott cégvezetőjévé. A Gt. 102. §-a rendelkezésébe ütközne ugyanis, ha olyan kültag, akinek neve a társaság cégnevében nem szerepel, a társaság képviseletét a betéti társaságokra vonatkozó kifejezett tiltó rendelkezése ellenére - akár cégvezetői tisztségre alapítottan - elláthatná. Az említett jogszabályhely megkerülésén alapuló cégbejegyzési kérelmet ezért eredménytelen hiánypótlás iránti felhívás után megalapozottan utasította el az elsőfokú bíróság.
A fellebbezéshez csatolt hiánypótlási anyag érdemi vizsgálatát a Legfelsőbb Bíróság nem végezhette el, mert annak benyújtását a Ctv. 41. §-ának (3) bekezdésében írtakra tekintettel hatálytalannak kellett tekinteni.
A Legfelsőbb Bíróság döntése a Ctv. 20. §-ának (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 259. §-án és a Pp. 253. §-ának (2) bekezdésén alapul.
(Legf. Bír. Cgf.II.31.965/1999. sz.)