adozona.hu
BH 2001.8.390
BH 2001.8.390
A cégbíróság a cégbejegyzés iránti kérelmet a hiánypótlásra engedett határidő letelte előtt is elutasíthatja, ha a hiánypótlásra felhívó végzés kézbesítését követően, de a hiánypótlásra engedett határidő lejárta előtt a cégbejegyzést kérő úgy nyilatkozik, hogy a felhívásban foglaltaknak nem kíván eleget tenni [1997. évi CXLIV. tv (Gt.) 82. §, 1997. évi CXLV. tv (Ctv.) 40. §, 41. § (3) bek., 42. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A v. Sz. Betéti Társaság 1999. február 25-én kelt társasági szerződése szerint "a társaság tagjai megállapodtak abban, hogy a társaság tevékenységében való személyes közreműködés mind a beltag, mind a kültag számára lehetőség. Ezen közreműködés tényleges módjáról és az érte járó díjazás mértékéről Szerződő Felek külön munkaszerződés keretében rendelkeznek."
A bejegyzést kérő cégbejegyzés iránti kérelmét 1999. március 24-én nyújtotta be. A cégbejegyzési eljárásban a cégbíróság 1999. március 3...
BH 2001.8.390 A cégbíróság a cégbejegyzés iránti kérelmet a hiánypótlásra engedett határidő letelte előtt is elutasíthatja, ha a hiánypótlásra felhívó végzés kézbesítését követően, de a hiánypótlásra engedett határidő lejárta előtt a cégbejegyzést kérő úgy nyilatkozik, hogy a felhívásban foglaltaknak nem kíván eleget tenni [1997. évi CXLIV. tv (Gt.) 82. §, 1997. évi CXLV. tv (Ctv.) 40. §, 41. § (3) bek., 42. § (1) bek.].
A v. Sz. Betéti Társaság 1999. február 25-én kelt társasági szerződése szerint "a társaság tagjai megállapodtak abban, hogy a társaság tevékenységében való személyes közreműködés mind a beltag, mind a kültag számára lehetőség. Ezen közreműködés tényleges módjáról és az érte járó díjazás mértékéről Szerződő Felek külön munkaszerződés keretében rendelkeznek."A bejegyzést kérő cégbejegyzés iránti kérelmét 1999. március 24-én nyújtotta be. A cégbejegyzési eljárásban a cégbíróság 1999. március 30-án hiánypótló végzést adott ki, melyben 30 napos hiánypótlási határidőt biztosított a bejegyzést kérő számára. A végzésben a cégbíróság az 1997. évi CXLIV. tv (Gt.) 82. §-ában foglaltakra hivatkozva felhívta a bejegyzést kérőt, hogy a társasági szerződés rendelkezését egészítse ki a személyes közreműködés módjának és tartalmának meghatározásával. A végzést a jogi képviselő 1999. április 6-án vette át.
1999. április 13-án benyújtott beadványában a bejegyzést kérő vitatta a hiánypótló végzésben foglaltak jogszerűségét, kérte a hiánypótló végzés "hatályon kívül helyezését".
1999. április 27-én kelt végzésével a cégbíróság a cégbejegyzés iránti kérelmet elutasította, jogi álláspontját megismételte.
A bejegyzést kérő fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, a cég bejegyzését kérte. Csatolta az 1999. április 30-án kelt pótszerződést, melyben a tagok a személyes közreműködéssel összefüggésben rendelkeztek. A bejegyzést kérő fellebbezésében előadta, érdemben nem ért egyet a végzés jogi indokolásával, ráadásul idő előtti is a bejegyzési kérelem elutasítása, hiszen a hiánypótlásra 1999. május 6-ig lett volna törvényes lehetősége. Jogi álláspontját tehát a bejegyzést kérő időben revideálta, ami módjában állt.
A fellebbezés nem alapos.
A fellebbezés maga önellentmondó, nem egyértelmű, hogy a bejegyzést kérő vitatja-e a cégbíróság érdemi álláspontját, avagy csak az idő előtti elutasításra hivatkozik. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróságnak az 1997. évi CXLV. tv (Ctv.) 40. §-ában foglaltakra tekintettel vizsgálnia kellett a társasági szerződés vitatott rendelkezését, és helyes, a Gt. 82. §-ának megfelelő döntést hozott.
Az idő előtti döntésre vonatkozó fellebbezési érvelést sem találta a Legfelsőbb Bíróság alaposnak. A Ctv. 42. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint jogi személyiség nélküli cégek esetén a cégbíróság köteles legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül dönteni a bejegyzésről vagy annak elutasításáról. Ezen határidő számításakor a hiánypótlásra felhívó végzés postára adásától a hiányok pótlásáig eltelt idő nem vehető figyelembe. Az adott tényállás mellett a cégbíróság nem vitásan 30 napot biztosított a hiánypótlás teljesítésére, a cég azonban ezen 30 napot nem vette igénybe, melyhez joga volt, mert a hiánypótlást az engedett határidő eltelte előtt is lehet teljesíteni vagy a hiánypótlást megtagadni. Az adott tényállás mellett a bejegyzést kérő a hiánypótló végzés 1999. április 6-i átvételét követően pár nappal (1999. április 13.) akként nyilatkozott, hogy a hiánypótló végzésben foglaltaknak nem kíván eleget tenni, vitatja annak jogszerűségét. E beadványt a cégbíróság joggal értelmezte úgy, hogy a cég a hiánypótló felhívásában foglaltaknak nem kíván eleget tenni, és nem is fog eleget tenni, és ezért joggal utasította el a bejegyzési kérelmet. A Ctv. 42. §-ának (1) bekezdése nem értelmezhető, és azt nem is értelmezi akként a bírói gyakorlat, hogy a hiánypótló végzésben megjelölt 30 napnál korábbi hiánypótlás esetén, vagy - mint az adott esetben - a hiánypótlási felhívás teljesítésének megtagadása esetén a határidőt a cég számára fenn kellene tartani, hátha a cég esetleg korrigálja az álláspontját. A cég megtehette volna, hogy a hiánypótlásra rendelkező 30. napon nyilatkozik, illetve pótolja a hiányokat, de ha nem így járt el, hanem előbb nyilatkozott, az adott tényállás esetén az e beadványa, amely szerint a hiányokat nem pótolja, lezárja a hiánypótlásra rendelkezésre álló időtartamot; az ezt követő naptól kezdődő idő a 30 napos ügyintézési határidőbe számítandó be. A fellebbezéshez csatolt pótszerződést pedig - figyelemmel a Ctv. 41. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra - a Legfelsőbb Bíróság nem vehette figyelembe.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 20. §-ának (1) bekezdése folytán megfelelően irányadó Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Legf. Bír. Cgf.II.32.245/1999. sz.)