adozona.hu
BH 2001.8.383
BH 2001.8.383
I. A pótbefizetést lehetővé tevő társasági szerződés módosításának tartalmaznia kell a pótbefizetés teljesítésének módja és gyakorisága mellett annak ütemezését is. Az ütemezést a szerződésmódosítás utalhatja eseti taggyűlési határozat hatáskörébe [1997. évi CXLIV. tv (Gt.) 13. §, 132. § (1) és (3) bek.]. II. Az aláírási címpéldányban a létesítő okiratban foglaltakkal egyezően kell feltüntetni - egyebek mellett - a cég nevét. Az esetleges elírást a cégbíróság nem javíthatja ki [1997. évi CXLV. tv (Ctv.) 18.
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmező társaságot a cégbíróság 1997. november 18-án jegyezte be a cégjegyzékbe.
1998. szeptember 21-én a társaság a tevékenységi kör bővítése, a tagok és az ügyvezető személyében bekövetkezett változások bejegyzése iránt nyújtott be kérelmet. Csatolták egyebek mellett a társasági szerződésnek az 1997. évi CXLIV. tv (Gt.) szerinti módosítását, valamint a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést is. Az okirat felhatalmazza a taggyűlést pótbefizetés elrendelésére. A ...
BH 2001.8.383 I. A pótbefizetést lehetővé tevő társasági szerződés módosításának tartalmaznia kell a pótbefizetés teljesítésének módja és gyakorisága mellett annak ütemezését is. Az ütemezést a szerződésmódosítás utalhatja eseti taggyűlési határozat hatáskörébe [1997. évi CXLIV. tv (Gt.) 13. §, 132. § (1) és (3) bek.].
II. Az aláírási címpéldányban a létesítő okiratban foglaltakkal egyezően kell feltüntetni - egyebek mellett - a cég nevét. Az esetleges elírást a cégbíróság nem javíthatja ki [1997. évi CXLV. tv (Ctv.) 18. § (2) bek., 41. § (3) bek.].
A kérelmező társaságot a cégbíróság 1997. november 18-án jegyezte be a cégjegyzékbe.1998. szeptember 21-én a társaság a tevékenységi kör bővítése, a tagok és az ügyvezető személyében bekövetkezett változások bejegyzése iránt nyújtott be kérelmet. Csatolták egyebek mellett a társasági szerződésnek az 1997. évi CXLIV. tv (Gt.) szerinti módosítását, valamint a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést is. Az okirat felhatalmazza a taggyűlést pótbefizetés elrendelésére. A szabályozás szerint az egyes tagokat terhelő pótbefizetés mértéke nem haladhatja meg az egyes tagok törzsbetétjének 20%-át. A pótbefizetés készpénzben történik, gazdasági évenként egyszer rendelhető el, ütemezését a pótbefizetésről hozott eseti taggyűlési határozat határozza meg. Mellékelték továbbá az új ügyvezető aláírási címpéldányát, amely azonban a cég elnevezését a társasági szerződésben és a cégjegyzékben bejegyzettektől eltérően "P. Z." és nem P.-i Z. vezérszóval tartalmazza.
Az elsőfokú bíróság 1998. november 3-án hiánypótlásra hívta fel a társaságot. Egyebek mellett előírta a társasági szerződés pótbefizetésre vonatkozó rendelkezése kiegészítését, azzal, hogy a teljesítés ütemezéséről is a társasági szerződésben kell rendelkezni, valamint olyan aláírási címpéldány csatolását, amelyben a társaság elnevezése azonos a cégjegyzékbe bejegyzett elnevezéssel.
A jogi képviselő 1998. december 8-án hiánypótló okiratokat csatolt. A mellékelt társasági szerződésmódosítás a pótbefizetésről lényegében a kérelemhez eredetileg csatolt okiratokkal azonosan rendelkezik. Ugyancsak annyit tartalmaz, hogy pótbefizetést a taggyűlés gazdasági évenként egyszer határozhat el, továbbá hogy "a tagok pótbefizetést a taggyűlésnek a pótbefizetésről hozott eseti döntéseiben meghatározott módon és ütemezéssel kötelesek teljesíteni". Az aláírási címpéldányra nézve a beadvány rögzíti, hogy "felülvizsgálták az aláírási címpéldányt, és ennek alapján azt állapították meg, hogy a címpéldányon feltüntetett cégnév megegyezik a cégjegyzékben rögzített cégnévvel, ezért hiánypótlási kötelezettség nem áll fenn".
Az elsőfokú bíróság az 1998. december 19-én kelt végzésével a változásbejegyzési kérelmet elutasította. Az indokolás szerint a társaság a hiánypótló felhívásnak csak részben tett eleget, a benyújtott társasági szerződés, illetőleg szerződésmódosítás a Gt. 132. §-ának (1) bekezdésével szemben változatlanul nem határozza meg a pótbefizetés ütemezését, továbbá ugyancsak nem áll rendelkezésre a Ctv. 18. §-a (2) bekezdésében írtaknak megfelelő aláírási címpéldány.
A végzéssel szemben a jogi képviselő fellebbezett. Olyan aláírási címpéldányt is mellékelt, amely a cég elnevezését már helyesen P. Z. vezérszóval tartalmazza. Egyebekben arra hivatkozott, a pótbefizetés szabályozása megfelel a Gt. előírásainak. Kifejtette továbbá, hogy az aláírási címpéldányon egy betűelírás nem alapozhatja meg a változás-bejegyzési kérelem elutasítását.
A fellebbezés az alábbiak szerint alaptalan.
Az 1997. évi CXLIV. tv (Gt.) 132. §-ának (1) bekezdése szerint a társasági szerződésben kell meghatározni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés teljesítésének módját, gyakoriságát és ütemezését. A (3) bekezdés értelmében a pótbefizetés késedelmes teljesítése, vagy teljesítésének elmulasztása a 13. §-ban szabályozott jogkövetkezményeket vonja maga után, vagyis a felhívást követő 30 napos határidő eredménytelen lejártát követő napon a tagsági viszony megszűnik. E szigorú szankcióra figyelemmel garanciális okokból írja elő a törvény a pótbefizetési kötelezettség feltételeinek társasági szerződésben történő szabályozását.
Az 1997. évi CXLV. tv (Ctv.) 18. §-ának (2) bekezdése rendelkezik az aláírási címpéldány kiállításáról, tartalmáról. Eszerint a címpéldány közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott okirat, amelyben a létesítő okiratban foglaltakkal egyezően fel kell tüntetni egyebek mellett a cég nevét. A hatályos szabályozás - szemben az 1988. évi VI. tv 43. §-ának (3) bekezdésében írtakkal - már nem teszi lehetővé, hogy aláírási címpéldányt a cégbíróság is kiállítson. Ebből következően arra sincs lehetőség, hogy a cégbíróság javítsa ki az okiratot.
A változásbejegyzési kérelemhez mellékelt társasági szerződésmódosítás a Gt. 132. §-ának (1) bekezdésében írtaktól eltérően csupán a pótbefizetés előírásának gyakoriságát szabályozta, ütemezését jogszabályellenesen a taggyűlés hatáskörébe utalta. Az aláírási címpéldány szintén nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Helytállóan hívta fel tehát az elsőfokú bíróság a társaságot hiánypótlásra, s annak elmulasztása miatt ugyancsak helytálló az elutasító határozat. Figyelemmel arra, hogy a Ctv. változásbejegyzési eljárásokra is irányadó 41. §-ának (3) bekezdése értelmében a hiánypótló végzésben feltüntetett hiányok csak az elsőfokú bíróság elutasító végzésének meghozataláig pótolhatóak, az azt követően benyújtott okirathoz (címpéldányhoz) joghatások nem fűződhetnek.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 20. §-ának (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Legf. Bír. Cgf.VII.31.160/1999. sz.)