adozona.hu
BH 2001.8.382
BH 2001.8.382
Közhasznú társaság - jogszabály tiltó rendelkezése hiányában - egyszemélyes társaságként is alapítható. Ezért a közhasznú szervezetté nyilvánításhoz szükséges, a létesítő okirat tartalmára vonatkozó rendelkezéseket az 1997. évi CLVI. tv (Ksztv.) szabályainak megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. A megfelelő alkalmazás körében irányadó szempontok [Ptk. 57. § (2) bek., 1997. évi CXLIV. tv (Gt.) 9. § (1) bek., 19. § (4) bek., 150. § (2) bek., 171. § (1) bek., 172. § (1) bek., 1997. évi CLVI. tv (a továb
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
2000. szeptember 5-én a jogi képviselő kérelmet nyújtott be kiemelten közhasznú fokozat feltüntetése mellett a közhasznú társaság bejegyzése iránt. A csatolt alapító okirat szerint a társaságot kizárólag a Miniszterelnöki Hivatal alapította.
A 12.1. pont értelmében a taggyűlés hatáskörében az alapító jár el, aki e jogát a tiszai kormánybiztos útján gyakorolja. Minden esetben alapítói határozatban kell rendelkezni, ha az adott ügy az alapító kizárólagos, a 12.2. pont alatt felsorolt hatásköré...
BH 2001.8.382 Közhasznú társaság - jogszabály tiltó rendelkezése hiányában - egyszemélyes társaságként is alapítható. Ezért a közhasznú szervezetté nyilvánításhoz szükséges, a létesítő okirat tartalmára vonatkozó rendelkezéseket az 1997. évi CLVI. tv (Ksztv.) szabályainak megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. A megfelelő alkalmazás körében irányadó szempontok [Ptk. 57. § (2) bek., 1997. évi CXLIV. tv (Gt.) 9. § (1) bek., 19. § (4) bek., 150. § (2) bek., 171. § (1) bek., 172. § (1) bek., 1997. évi CLVI. tv (a továbbiakban: Ksztv.) 7. § (1) bek. a) pont, (2) bek., 26. § f) pont, 1997. évi CXLV. tv (Ctv.) 41. § (4) bek.].
2000. szeptember 5-én a jogi képviselő kérelmet nyújtott be kiemelten közhasznú fokozat feltüntetése mellett a közhasznú társaság bejegyzése iránt. A csatolt alapító okirat szerint a társaságot kizárólag a Miniszterelnöki Hivatal alapította.A 12.1. pont értelmében a taggyűlés hatáskörében az alapító jár el, aki e jogát a tiszai kormánybiztos útján gyakorolja. Minden esetben alapítói határozatban kell rendelkezni, ha az adott ügy az alapító kizárólagos, a 12.2. pont alatt felsorolt hatáskörébe tartozik. Legalább évente egyszer, a tárgyév május 31. napjáig, alapítói határozatban kell intézkedni az éves beszámoló jóváhagyásáról, az eredmény felhasználásáról, a könyvvizsgáló és a felügyelő bizottság jelentésének elfogadásáról, a közhasznúsági jelentés elfogadásáról és közzétételéről.
A cégbíróság a 2000. október 3-án kelt és 2000. október 10-én postára adott, 2000. október 11-én kézbesített végzésével 11 pontban felsorolta a bejegyzés akadályát képező hiányosságokat. Kötelezte a bejegyzést kérőt, hogy a kézbesítéstől számított 45 napon belül elutasítás terhe mellett a végzésben foglaltakat teljesítse. A 4. pontban felhívta olyan alapító okirat benyújtására, amely rendelkezik a közhasznú társaság részére vezető szerv felállításáról, és az 5. pontban foglaltak alapján tartalmazza az 1997. évi CLVI. tv (a továbbiakban: Ksztv.) 7. §-a (1) bekezdése a) pontjának 1., 2., 3. pontjában felsorolt adatokat.
A bejegyzést kérő társaság a hiánypótlásra kötelező végzésben foglaltakat a 4. és az 5. pont kivételével teljesítette. Jogi képviselője útján kifejtette, hogy a Ksztv. nem tartalmaz olyan előírást, amely tiltaná egyszemélyes közhasznú társaság kiemelten közhasznú szervezetkénti működését. Figyelemmel azonban arra, hogy a legfőbb szerv, azaz a közhasznú társaság taggyűlésének jogait egyszemélyes közhasznú társaság esetében az egyedüli tag gyakorolja, így a Ksztv. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak alapján a legfőbb szerv üléseinek gyakoriságáról, az ülések összehívásának rendjéről, napirend közlésének módjáról, az ülések nyilvánosságáról, határozatképességéről, a határozathozatal módjáról nem kell rendelkezni. Ugyanígy fel sem merülhet a 7. § (2) bekezdésének a) pontjában írtak alapján, a határozatok nyilvántartására vonatkozó szabályok között, a támogatók és ellenzők számarányának, illetve személyének megállapítására vonatkozó eljárás kérdése.
A cégbíróság a 2000. december 22-én kelt végzésével a cég bejegyzése iránti kérelmet elutasította, a hiánypótlási kötelezettség nem megfelelő teljesítésére hivatkozással. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a Ksztv. 7. §-ának (1) bekezdése kötelező erővel sorolja fel a létesítő okirat tartalmi elemeit. E rendelkezésektől egyszemélyes társaság esetében sem lehet eltérni, mert a kiemelten közhasznú jogállású közhasznú társaság belső szervezeti működése és a nyilvánosság általi ellenőrizhetősége nem lenne biztosított. Az 1997. évi CXLIV. tv (a továbbiakban: Gt.) 19. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés (a legfőbb szerv hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszemélyes gazdasági társaság esetén az egyedüli tag dönt) és a Ksztv.-ben megfogalmazott célok biztosítását szolgáló 7. § (1) bekezdésének rendelkezései közötti ellentmondás vezető szerv létrehozásával oldható fel.
Az elsőfokú bíróság kifejtette azt is, hogy ha a társaság általi jogértelmezést fogadná el, nem kerülnének alkalmazásra a Ksztv. 7. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, 8. §-a (1) bekezdésében megfogalmazott összeférhetetlenségi szabályok, a 7. § (2) bekezdésének a) pontjában, a határozatok nyilvántartására vonatkozó, a támogatók és ellenzők számarányát rögzítő szabályok sem. A törvényben megfogalmazott célok, a szervezeti működési garanciális szabályok így nem érvényesülhetnek.
A jogi képviselő a végzéssel szemben benyújtott fellebbezésében kérte az elsőfokú bíróság határozatának megváltoztatását, és a cég bejegyzésének elrendelését, a kiemelkedően közhasznú fokozat feltüntetése mellett. Vitatta, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló okirat a Ksztv. 7. §-ának (1) bekezdését sértené. Hangsúlyozta, hogy a Ksztv. tiltó rendelkezése hiányában nincs akadálya egyszemélyes közhasznú társaság közhasznú szervezetté nyilvánításának. Figyelemmel azonban arra, hogy a legfőbb szerv, azaz a taggyűlés jogait az alapító gyakorolja, ezért a cégbíróság által megjelölt tartalmi elemekkel az alapító okiratot nem kellett kiegészíteni.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozott. A Ptk. 57. §-ának (2) bekezdése értelmében a közhasznú társaságra a Ptk.-ban meghatározott eltérésekkel a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a gazdasági társaságokra irányadó közös szabályait, valamint a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A Gt. 9. § (1) bekezdése értelmében a Gt. rendelkezései alapvetően kógensek. A Gt. 171. § (1) bekezdése értelmében korlátolt felelősségű társaságot, így - a már idézett Ptk. 57. § (2) bekezdése szerint - közhasznú társaságot egy tag is alapíthat. A Gt. 172. § (1) bekezdése értelmében egyszemélyes társaságnál a taggyűlési hatáskörbe tartozó kérdésekben a társaság egyedüli tagja dönt. A Ksztv. 26. § f) pontja értelmében legfőbb szervnek - figyelemmel a Gt. már idézett 172. § (1) bekezdésében írt kógens előírásra - ezért az alapítót kell tekinteni a bejegyzést kérő társaság esetében.
Tévedett emiatt az elsőfokú bíróság, amikor arra kötelezte a társaságot, hogy a létesítő okirat - a Ksztv. 7. § (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt - kötelező tartalmi elemeinek biztosítása céljából külön vezető szervet hozzon létre. Ez az álláspont arra tekintettel is téves, hogy a Gt. 150. § (2) bekezdése kötelező erővel sorolja fel a taggyűlés - egyszemélyes társaságnál az alapító - kizárólagos hatáskörébe tartozó jogköröket, vagyis azokat a kérdéseket, amelyekben a döntési jogkört az alapító nem is ruházhatja át más szervre.
Közhasznú társaság egyszemélyes társaságkénti alapítását tilalmazó rendelkezések hiányában ezért a közhasznú szervezetté nyilvánításhoz szükséges, a létesítő okirat tartalmára vonatkozó rendelkezéseket a Ksztv. 7. §-a, illetve a Ksztv. egyéb szabályainak megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. A legfőbb szerv üléseinek megtartására vonatkozó speciális szabályok nem sérülhetnek olyan társaságok esetében, ahol a jogszabály értelmében legfőbb szerv nincs. A határozatok nyilvánosságát a létesítő okirat 12.4., 12.5., és 19.1. pontjaiban foglalt szerződési rendelkezések biztosítják.
Mindebből következően, nem mulasztott a bejegyzést kérő, amikor a hiánypótlásra felhívó végzésben megjelölt 4. és 5. pontban írtakat nem teljesítette. Az 1997. évi CXLV. tv (a továbbiakban: Ctv.) 41. §-a (4) bekezdésében írt jogkövetkezmények alkalmazásának ezért nem volt helye.
A Legfelsőbb Bíróság a kifejtett indokok alapján az elsőfokú bíróság határozatát a Ctv. 20. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 259. §-a, illetve a 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és elrendelte a cég bejegyzését, a kiemelten közhasznú fokozat feltüntetése mellett.
(Legf. Bír. Cgf.VII.30.307/2001. sz.)