adozona.hu
BH 2001.7.349
BH 2001.7.349
A művelésiág-változtatási tilalom vonatkozik a tagi alkalmazotti földalapba tartozó földekre is [1992. évi II. tv 13. § (3) bek., 25. § (1) bek., 26. §, 27. §, 1993. évi II. tv 13. § (5) és (6) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó Sz. János beavatkozó és F. István 1993. évi földkiadási kérelmükben a felperes használatában lévő részarány-földtulajdonként nyilvántartott 7610/2. hrsz.-ú gyep művelési ágú 5,9045 ha nagyságú, 33,07 AK értékű földterület kiadását kérték, amelynek művelési ágát a felperes kérelmére a körzeti földhivatal legelőről agyaggödör megjelölésre változtatta. Az elsőfokú földhivatal ezen határozatát - ügyészi óvás folytán - visszavonta. A felperes keresetében a vissz...
BH 2001.7.349 A művelésiág-változtatási tilalom vonatkozik a tagi alkalmazotti földalapba tartozó földekre is [1992. évi II. tv 13. § (3) bek., 25. § (1) bek., 26. §, 27. §, 1993. évi II. tv 13. § (5) és (6) bek.].
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó Sz. János beavatkozó és F. István 1993. évi földkiadási kérelmükben a felperes használatában lévő részarány-földtulajdonként nyilvántartott 7610/2. hrsz.-ú gyep művelési ágú 5,9045 ha nagyságú, 33,07 AK értékű földterület kiadását kérték, amelynek művelési ágát a felperes kérelmére a körzeti földhivatal legelőről agyaggödör megjelölésre változtatta. Az elsőfokú földhivatal ezen határozatát - ügyészi óvás folytán - visszavonta. A felperes keresetében a visszavonó földhivatali határozatot helybenhagyó alperesi határozat bírósági felülvizsgálatát kérte.Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, arra az álláspontra helyezkedve, hogy az alperes visszavonó határozata nem sértett jogszabályt, mert a művelési ág megváltoztatása a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 13. §-ának (5) és (6) bekezdésébe ütközött.
Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és az alperes visszavonó határozatát hatályon kívül helyezte.
Az alperesi beavatkozó felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyben a másodfokú bíróság jogerős ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a tagi, alkalmazotti földalapba került perbeli terület kiadására a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény előírásai az irányadóak, mivel e törvény a részarány-tulajdonosok igényének kielégítésére szolgáló földalapokat összevonta. Így e területre is vonatkozik az Fktv. 13. §-ának (6) bekezdésében megfogalmazott művelési ág változtatásának tilalma.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Előadta, hogy téves és megalapozatlan a beavatkozói álláspont, mivel a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatályba lépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény (a továbbiakban: Ámt.) 13. §-ának (3) bekezdése alapján a szövetkezet négyféle földalap kialakításáról volt köteles gondoskodni:
a) a részarány-földtulajdonosok földigényének kielégítésére szolgáló földalapról,
b) a tagi, alkalmazotti földalapról,
c) a kárpótlásra jogosultak számára szolgáló földalapról,
d) a Magyar Állam tulajdonában lévő földeket tartalmazó földalapról.
Állította továbbá, hogy a perbeli terület a tagi, alkalmazotti földalapba került, az pedig nem olvadt be a részarány-tulajdonosi földalapba, hanem továbbra is különálló földalapként funkcionál. Ezért a perbeli területre nem alkalmazhatóak a részarány-földtulajdonosok földigényének kielégítéséül szolgáló földalapra irányadó törvényi előírások, és nem áll fenn a művelési ág megváltoztatásának törvényi tilalma sem.
Vitatta azt is, hogy művelésiág-változtatásra került volna sor, állította, hogy kizárólag az ingatlan jogi jellege változott.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (2) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Az Ámt. 25. §-ának (1) bekezdése értelmében a Kpt. szerinti árverésre való kijelöléssel nem érintett valamennyi földet a tagok, a Kpt. 17. §-ában meghatározott mértékű földet pedig a tagok és alkalmazottak tulajdonába kell adni, kivéve, ha a jogosult e jogáról lemond. A tulajdonba adásra a vagyonnevesítés szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az Ámt. 26. §-a előírja, hogy a 25. § szerinti változást az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonos részarány-tulajdonaként kell feltüntetni. A részarány-földtulajdonos kérésére pedig - az Ámt. 27. §-a szerint - az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett tulajdonú részarányoknak és AK-értéknek megfelelő nagyságú és értékű földet részére ki kell adni.
A fenti jogszabályhelyek egybevetéséből tehát az állapítható meg, hogy a tagokat, alkalmazottakat ún. juttatott részarány-tulajdon illette meg, melynek tulajdonba adására az Ámt. előírásai, kiadására pedig az Fktv. rendelkezései az irányadóak. Ezt támasztja alá az Fktv. 13. §-a (5) bekezdésének szóhasználata is, amely a részarány-földtulajdonosok kielégítésére elkülönített földalapok AK-értékének megállapításáról rendelkezik. A többes szám használata utal arra, hogy a törvény nem kizárólag a részarány-földtulajdonosi földalapról rendelkezik, hanem ebbe a körbe vonja a tagi, alkalmazotti földalapot is. Ezért az Fktv. 13. §-ának (6) bekezdésében megfogalmazott művelésiág-változtatási tilalom vonatkozik a tagi, alkalmazotti földalapba tartozó földrészletekre is. Az Fktv. 1999. június 5-től hatályos 9/B. §-ának (7) bekezdése a perbeli ügyben nem alkalmazható.
Helyesen járt el tehát az alperes, amikor a művelési ág megváltoztatását visszavonó határozatot helybenhagyta, ezért az elsőfokú bíróság helytállóan döntött az alaptalan kereset elutasításáról.
Alaptalan az a felperesi hivatkozás is, hogy a perbeli ingatlannak nem a művelési ága, hanem kizárólag jogi jellege változott, mert a jogi jelleg megváltozása nem érinti a földterület, ingatlan tényleges használatát, rendeltetését. Márpedig a perbeli iratokból megállapítható, hogy a bányászattal érintett terület rendeltetése, használata nyilvánvalóan megváltozott, a földterület eredeti művelési ága nem tartható fenn.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. (Legf. Bír. Kfv.VI.27.297/1999. sz.)