adozona.hu
BH 2001.6.265
BH 2001.6.265
A jogtalan pénzügyi szolgáltatási tevékenység bűntette - amely büntetőjogi keretrendelkezés - megvalósul, ha a magánszemély elkövető a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélye hiányában, rendszeresen és haszonszerzés végett pénzkölcsönzési tevékenységet folytat [Btk. 298/D. §, 1996. évi CXII. tv. 3. § (1) bek. b) pont és (4) bek., 4. §-6. §.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A megyei bíróság az 1999. május 4. napján meghozott ítéletével a vádlottat jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenység bűntette (Btk. 298/D. §) miatt 1 évi - végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte, kötelezte továbbá 50 000 forint elkobzás alá eső érték megfizetésére.
Az ítélet ellen a vádlott és a védő bűncselekmény hiánya miatti felmentés, másodlagosan pedig enyhítés végett fellebbezett.
A legfőbb ügyész az ítélet helybenhagyását indítványozta.
A Leg...
BH 2001.6.265 A jogtalan pénzügyi szolgáltatási tevékenység bűntette - amely büntetőjogi keretrendelkezés - megvalósul, ha a magánszemély elkövető a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélye hiányában, rendszeresen és haszonszerzés végett pénzkölcsönzési tevékenységet folytat [Btk. 298/D. §, 1996. évi CXII. tv. 3. § (1) bek. b) pont és (4) bek., 4. §-6. §.].
A megyei bíróság az 1999. május 4. napján meghozott ítéletével a vádlottat jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenység bűntette (Btk. 298/D. §) miatt 1 évi - végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte, kötelezte továbbá 50 000 forint elkobzás alá eső érték megfizetésére.Az ítélet ellen a vádlott és a védő bűncselekmény hiánya miatti felmentés, másodlagosan pedig enyhítés végett fellebbezett.
A legfőbb ügyész az ítélet helybenhagyását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a felülbírálat során a megyei bíróság ítéletének a tényállását megalapozottnak találta. Az elsőfokú bíróság a perrendi szabályokat megtartotta, és az indokolási kötelezettségét is teljesítette, az alapul szolgáló tényállásból pedig okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére, valamint a cselekményének a minősítése is törvényes.
A Btk. - 1997. szeptember 15. napjától hatályos - 298/D. §-a szerinti bűntettet az követi el, aki pénzügyi szolgáltatási tevékenységet a törvényben előírt engedély nélkül végez. Az elsőfokú bíróság helyesen utalt arra, hogy a Btk. 298/D. §-a büntetőjogi keretrendelkezés, amelyet a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Htp.) tölt ki tartalommal. A Htp. vonatkozó rendelkezései értelmében pénzügyi szolgáltatás a forintban végzett üzletszerű pénzkölcsön nyújtása is [3. § (1) bekezdés b) pont] ami - ha törvény másként nem rendelkezik -, kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének - a Htp. alapján kiadott - engedélyével végezhető [3. § (4) bek.].
Minthogy a Htp. 4. §-ának (2) bekezdése értelmében pénzügyi szolgáltatást még engedéllyel is kizárólag csak pénzügyi intézmény [hitelintézet, illetve pénzügyi vállalkozás (5. § és 6. §)] végezhet, helytállóan jutott a megyei bíróság arra a megállapításra, hogy ilyen tevékenység végzésére a magánszemély engedélyt sem kaphat.
Az alapul szolgáló tényállás szerint a vádlottnak engedélye nem volt, és a fenti szabályok értelmében nem is lehetett.
Logikailag téves azonban a védelemnek az az okfejtése, hogy miután magánszemély engedélyt nem kaphat, a cselekményt el sem követheti. Minthogy a Htp. az üzletszerű pénzkölcsönzést állami felügyelet alá vonja, és még a pénzügyi intézményeknek is csak szigorú feltételekkel engedi meg, a minden engedély nélkül végzett ilyen jellegű tevékenység az állam ellenőrzési jogát és ennek folytán a gazdálkodás rendjét sérti. Ekképpen pedig nem lehet kétséges, hogy a cselekményt üzletszerű pénzkölcsönzéssel magánszemély is elkövetheti.
A megyei bíróság a vádlott cselekményét a Htp. vonatkozó értelmező rendelkezésével összevetve helyesen jutott arra a megállapításra, hogy a vádlott rendszeresen és haszonszerzés végett, tehát üzletszerűen folytatta a pénzkölcsönzést. Erre is tekintettel a vádlott a Btk. 298/D. §-ának törvényi tényállását maradéktalanul megvalósította, következésképpen a felmentésére nem kerülhetett sor.
A teljesség igénye végett utal a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a Htp. 2. számú mellékletének az értelmező rendelkezésében foglaltak szerint nem minősül ugyan pénzkölcsön nyújtásának a külön törvény alapján folytatott zálogházi tevékenység keretében nyújtott zálogkölcsön [10. f) pont], de még ha a vádlott cselekményét zálogházi tevékenységként értékelnénk is, engedéllyel ehhez sem rendelkezett.
A büntetés kiszabásánál mérvadó tényezőket a megyei bíróság helyesen vette számba, az enyhítő körülményeknek is megfelelő nyomatékot tulajdonított, amikor a kiszabható büntetés minimumában határozta meg a szabadságvesztés tartamát, és a legalacsonyabb tartamú próbaidő alkalmazására is lehetőséget látott, a büntetés további mérséklésére tehát már nem kerülhetett sor.
Miután az elsőfokú ítélet egyéb rendelkezései is törvényesek, a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta a megyei bíróság ítéletét. (Legf. Bír. Bf.IV.2083/1999/11. sz.)