adozona.hu
BH 2001.5.253
BH 2001.5.253
Gyűjtögetett éti csiga felvásárlása után kompenzációs felár nem számítható fel [1992. évi LXXIV. tv. 13. § (1) bek., 19. §, 56. § (1) bek., 58. § (1) bek. 4. sz. mellélklet, 1990. évi XCI. tv. 67. § (3) bek., 73. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesek gyűjtögetett éti csiga felvásárlásával és exportálásával foglalkoznak. Az I. r. felperes 1993-1996. években összesen 136 322 000 forint értékben vásárolt magánszemélyektől gyűjtögetett éti csigát. A felvásárlási ár után 9 310 000 forint kompenzációs felárat fizetett ki, és igényelt vissza. Az I. r. felperes 1997. májusában és júniusában 18 617 000 forintban, illetve 14 896 000 forintban vásárolt fel éti csigákat, melyek után 1 303 000 forint, illetve 1 043 000 forint kompenzációs...
BH 2001.5.253 Gyűjtögetett éti csiga felvásárlása után kompenzációs felár nem számítható fel [1992. évi LXXIV. tv. 13. § (1) bek., 19. §, 56. § (1) bek., 58. § (1) bek. 4. sz. mellélklet, 1990. évi XCI. tv. 67. § (3) bek., 73. § (1) bek.].
A felperesek gyűjtögetett éti csiga felvásárlásával és exportálásával foglalkoznak. Az I. r. felperes 1993-1996. években összesen 136 322 000 forint értékben vásárolt magánszemélyektől gyűjtögetett éti csigát. A felvásárlási ár után 9 310 000 forint kompenzációs felárat fizetett ki, és igényelt vissza. Az I. r. felperes 1997. májusában és júniusában 18 617 000 forintban, illetve 14 896 000 forintban vásárolt fel éti csigákat, melyek után 1 303 000 forint, illetve 1 043 000 forint kompenzációs felárat számított fel, és igényelt vissza.A II. r. felperes 1997. április hónapban 1 407 000 forint érték után 98 000 forintos kompenzációs felárat igényelt vissza, ez az összeg 1997 júniusában 514 000 forint, míg 1997 májusában 1 019 000 forint volt.
Az APEH megyei igazgatósága a felpereseknél több megbízólevéllel adóellenőrzést folytatott le, melynek eredményeként az I. r. felperes terhére több határozattal 9 310 000 forint általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) -adóhiányt, 1 303 000 forint áfa-adóhiányt és 1 043 000 forint jogosulatlan visszaigénylést állapított meg. Az adóhatóság a II. r. felperes terhére szintén több határozattal 124 000 forint áfa-különbözetet állapított meg, melyből 83 000 forint jogosulatlan visszaigénylésnek minősült, valamint 520 000 forint jogosulatlan áfa-visszaigénylést, továbbá 1 158 000 forint áfa-különbözetet tárt föl, melyből 1 034 000 forint minősült jogosulatlan visszaigénylésnek. A felperesi fellebbezések folytán eljárt I. r. és II. r. alperesek az elsőfokú határozatokat helybenhagyták.
A határozatok felülvizsgálata iránt a felperesek keresetet nyújtottak be, melyeket a városi bíróság a perek egyesítése után ítéletével elutasított. Ítélete indokolása szerint az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa. tv.) 13. §-a (1) bekezdésének 19. pontja, a 4. melléklet I. része és a 55-59. §-ok alapján, valamint a magánszemélyek jövedelemadójának módosításáról szóló 1992. évi LXXV. törvény 3. §-a (8) bekezdésének 34. pontja szerint a kompenzációs felár-fizetési kötelezettség formájában megnyilvánuló támogatás kizárólag a saját előállítású mezőgazdasági termékek értékesítésére vonatkozott. Az Áfa. tv. mezőgazdasági tevékenység meghatározásánál feltételként rögzíti a saját előállítású terméket, ennek az éti csiga gyűjtögetése nem felelt meg, mert az nem minősül saját előállítású terméknek. A jogalkotó szándéka azon mezőgazdasági tevékenységet folytatók támogatásban részesítése volt, akik e tevékenységet saját gazdaságban költségráfordítással végzik. A 4. mellékletben felsorolt kivételek közé azok a termékek tartoznak, amelyeknek értékesítését nem előzi meg előkészítő tevékenység.
Az ítélet ellen az I. r. és a II. r. felperes is fellebbezést nyújtott be. A másodfokú bíróság a fellebbezéseket alaposnak ítélve az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az alperesi határozatokat hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte. A jogerős ítéletben kifejtett álláspont szerint a rendelkezésre álló peradatok mellett nem állapítható meg megalapozott tényállás, sem az alperes, sem az elsőfokú hatóság nem tisztázta, hogy a felvásárolt csigák közül melyek minősülnek saját előállításúnak, és nem került tisztázásra a gyűjtögetéssel felmerülő ráfordítások összege sem, mely a kompenzációs felár alkalmazásának alapját képezi. A másodfokú bíróság álláspontja szerint továbbá az elsőfokú adóhatóság perben állása szükségtelen volt.
A jogerős ítélet ellen az I-II. r. alperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, az ítélet hatályon kívül helyezésével az elsőfokú ítélet helybenhagyása iránt. Az alperesek közös álláspontja szerint a tényállás során nem volt vitatott - és a felperesek is ennek megfelelően kértek korábban állásfoglalást -, hogy gyűjtögetett éti csiga felvásárlását végezték. Az eljárás során nem történt hivatkozás arra, hogy saját gazdaságban nevelt éticsigákat vásároltak fel. Így a másodfokú bíróságnak a tényállás tisztázatlanságára vonatkozó következtetése és megállapítása téves, egyben iratellenes is. A jogerős ítélet sérti továbbá az Áfa. tv. 58. §-ának (1) bekezdését, a 13. § (1) bekezdésének 19. pontját, a 4. melléklet I. részét. A gyűjtögetett éti csiga nem minősül saját előállítású terméknek, a gyűjtögetés nem tekinthető mezőgazdasági tevékenység végzésének, ezért kompenzációs felár felszámítása törvénysértő. A másodfokú bíróság tévesen írta elő a ráfordítás vizsgálatát, a kompenzációs felár alapja nem a mezőgazdasági tevékenységet folytató személy ráfordítása. Tévedett továbbá a másodfokú bíróság, amikor az elsőfokú adóhatóság perben állását szükségtelennek ítélte. Az egyesített perben több, különböző fokú adóhatóság járt el mint másodfokú hatóság, így alpereskénti perben állásuk a Pp. 327. §-ának (2) bekezdésén alapul.
A felülvizsgálati kérelemre mind az I. r., mind a II. r. felperes ellenkérelmet terjesztett elő, melyben kérték a jogerős ítélet hatályban tartását. Álláspontjukat arra alapozták, hogy a gyűjtögetett éti csigák tárolása, éheztetése, a felvásárlásig történő gondozása olyan gazdasági tevékenység az Áfa. tv. 5. §-ának (1) bekezdése értelmében, mely a saját gazdaságban történő termékelőállításnak megfelel, ezért a kompenzációs felár felszámítására jogosultak voltak. Az Áfa. tv. 4. mellékletének I. része nem sorolta fel a kivételek között az éti csiga gyűjtését, így ezen okból is jogosultak a kompenzációs felár igénylésére.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az Áfa. tv. 56. §-ának (1) bekezdése és az 58. § (1) bekezdése értelmében a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany az e tevékenysége körében teljesített termékértékesítése után kompenzációs felárat érvényesíthet. Az Áfa. tv. 13. §-a (1) bekezdésének 19. pontja meghatározza a mezőgazdasági tevékenység fogalmát. E szerint a 4. számú melléklet I. részében felsorolt saját előállítású termékek értékesítése minősül mezőgazdasági tevékenységnek. A kompenzációs felár mértékét tartalmazó 4. számú melléklet I. részében felsorolt termékek, élő állatok értékesítése tehát csak akkor jogosít kompenzációs felár felszámítására, ha ezek a termékek a mezőgazdasági tevékenység fogalmának megfelelően saját előállítású termékeknek minősülnek. A 4. melléklet I. pontjában szereplő egyéb állatok és termékeik (METJ 93-8) termékértékesítésére hivatkozva a felperesek a gyűjtögetett éti csiga felvásárlása után jogosulatlanul számítottak fel kompenzációs felárat. Az éti csiga gyűjtése ugyanis nem minősül mezőgazdasági tevékenységnek, és az éti csiga nem minősül saját előállítású terméknek, még a felperesek által hivatkozott felvásárlást megelőző éheztetés és tárolás, gondozás ellenére sem. Az iratok között szerepel az Éti csiga Terméktanács 214/96. iktatószámú állásfoglalást kérő levele, mely szerint a Terméktanács tagjainak tevékenysége szinte kizárólag a természetből április 15-e és június 15-e közötti időszakban begyűjtött csigára alapozódik. Az eljárás során nem volt vitatott, hogy a felperesek által felvásárolt é h csigák gyűjtögetés eredményeként kerülnek felvásárlásra, azok nem tenyésztettek, nem saját gazdaságban nevelt állatok. Az I. r. felperes 1993. március 29-én kelt levelében is a "gyűjtött éti csigák felvásárlásával" kapcsolatban kérte az adóhatóság állásfoglalását. A felperesek jogkövető magatartására, állásfoglalás kérésére tekintettel az adóhatóság azt állapította meg, hogy a felperesek a tőlük elvárható gondossággal jártak el, ezért az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 73. §-ának (1) bekezdése és 67. §-ának (3) bekezdése alapján a jogsértő magatartás ellenére adóbírság és késedelmi pótlék kiszabására nem került sor. A kiadott állásfoglalások tartalmuktól függetlenül nem minősülnek jogszabálynak, az abban foglaltak sem az adóhatóságot, sem a bíróságokat nem kötik. A Legfelsőbb Bíróság a vonatkozó jogszabályok értelmezésével azt állapította meg, hogy az adóhatóság jogszerűen járt el, és az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a közigazgatási határozat megalapozott és törvényes, mert a gyűjtött éti csiga felvásárlása nem jogosít kompenzációs felár felszámítására és visszaigénylésére. Tévedett ezért a másodfokú bíróság, amikor azt állapította meg, hogy a tényállás nem kellően felderített, és a felvásárlással saját előállítású éti csigák is értékesítésre kerültek. A peradatok alapján a felperesek csak gyűjtögetett éti csigát vásároltak fel. Szükségtelen és törvénysértő a másodfokú bíróságnak a ráfordítások vizsgálatára vonatkozó előírása is. A kompenzációs felár alapja nem a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany költségráfordítása, a kompenzációs felár felszámításának lehetősége csak meghatározott termékekhez kötődik, melyeket a mezőgazdasági tevékenységet folytató alany mint saját előállítású terméket értékesít.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét a per fő tárgya tekintetében helybenhagyta.
(Legf. Bír. Kfv.V.27.980/1999. sz.)