adozona.hu
BH 2001.5.252
BH 2001.5.252
Az ügy érdemében hozott határozatnak minősül - és bíróság által felülvizsgálható -, ha az adózó terhére felügyeleti intézkedés folytán megváltoztatták az adófizetési kötelezettséget [1990. évi XCI. tv. 54. §, 85. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adóhatóság a felperesnél 1995. V-XII. hóra és 1996., 1997. évre ellenőrzést folytatott le, majd az ennek eredményeként meghozott elsőfokú határozatával a felperes terhére 743 000 forint adókülönbözetet, melyből 577 000 forint megfizetendő adóhiányt, 288 000 forint bírságot és 178 000 forint késedelmi pótlékot állapított meg, melynek megfizetésére kötelezte.
Az elsőfokú határozat fellebbezés hiányában 1998. december 23-án jogerőre emelkedett.
Az APEH elnöke 1999. október 6-án elrendelte a...
Az elsőfokú határozat fellebbezés hiányában 1998. december 23-án jogerőre emelkedett.
Az APEH elnöke 1999. október 6-án elrendelte a korábban lefolytatott ellenőrzés szakszerűségének és törvényességének ellenőrzését, az utóbb kijavított megbízólevél alapján 1995. május 26-tól 1997. december 31-ig terjedő időszakra. Az elrendelt ellenőrzés eredményeképpen az APEH Hatósági Főosztálya 1999. november 26-án határozatával az adózó terhére adókülönbözetet, bírságot és késedelmi pótlékot állapított meg (amely magasabb összegű volt a jogerős határozatban megállapítottaknál), és úgy rendelkezett, hogy e határozat ellen az APEH elnökéhez van helye fellebbezésnek.
A felperes fellebbezése folytán az APEH Hatósági Főosztálya az 1999. november 20-án kelt határozatát visszavonta, és egyidejűleg ezt a határozatát akként változtatta meg, hogy a felperes terhére általános forgalmi adó és társasági nyereségadó adónemben 1 451 000 forint adókülönbözetet állapított meg, melynek megfizetésére kötelezte, valamint az esedékességig meg nem fizetett 1 285 000 forint adóhiány után 643 000 forint adóbírságot és 1 346 000 forint késedelmi pótlékot szabott ki. A határozat kioktatta a felperest arra, hogy ellene bírósági felülvizsgálatnak van helye.
A felperes keresetében kérte az alperesi határozat hatályon kívül helyezését, lényeges eljárási és anyagi jogszabálysértésre hivatkozással. Az alperes a kereset elutasítását kérte.
A megyei bíróság végzésével a pert megszüntette. A permegszüntető végzés indokolása szerint az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény 72. §-ának (2) bekezdése értelmében bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha az államigazgatási eljárásban az ügyfél a fellebbezés jogát kimerítette, vagy a fellebbezés kizárt. A rendelkezésre álló adatokból az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az első fokon eljárt adóhatóság határozata 1998. december 23. napján jogerőre emelkedett, és ezzel szemben a felperes fellebbezéssel nem élt, a jogerős határozat alapján méltányossági kérelmet is előterjesztett, és az adóhatóság a jogkövetkezményeket mérsékelte. Ezt követően az adóhatóság felügyeleti intézkedés keretében vizsgálta az eljárás szakszerűségét, és hozott határozatot, melyben tévesen tájékoztatta a felperest a jogorvoslat lehetőségéről. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint ugyanis a jelen ügyben az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálatára nincs lehetőség, mivel az adóigazgatási eljárásban a fellebbezés lehetőségével a felperes nem élt, a sérelmezett új határozatot az adóhatóság pedig felügyeleti intézkedés során hozta, amely nem tekinthető másodfokú, jogerős bíróság által felülvizsgálható határozatnak.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a felperes jelentett be fellebbezést, kérte a végzés hatályon kívül helyezését és a keresete érdemi elbírálását.
A fellebbezés alapos.
A nem vitás tényállás szerint a felperesi társasággal szemben lefolytatott adóhatósági vizsgálat eredményeképpen fizetési kötelezettséget állapítottak meg adókülönbözet, bírság és késedelmi pótlék meghatározásával. Ez az elsőfokú határozat 1998. december 23-án emelkedett jogerőre. Az APEH elnöke az 1999. október 6-án kelt döntésével az akkor hatályos, az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) 54. §-ának (2) bekezdése alapján rendelt el vizsgálatot. Az Art. 54. §-ának (2) bekezdése szerint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal az elsőfokú állami adóhatóság által korábban lefolytatott ellenőrzés szakszerűségét és törvényességét a helyszínen is ellenőrizheti. E vizsgálat eredményeképpen az adóhatóság 1999. november 26-án kelt határozatával az adózó terhére ugyanazon időszak vonatkozásában - 1995 májusától 1997. december 31-ig - a korábbihoz képest súlyosabb mértékű adó- és járulékfizetési kötelezettséget állapított meg. E határozat utóbb a keresettel támadott 1999. december 16-án kelt határozattal visszavonásra került amiatt, mert a felügyeleti jogkörben úgy rendelkezett, hogy a korábbi 1998. november 26-án kelt (és 1998. december 23-án jogerőre emelkedett) határozatot megváltoztatta, és a felperes terhére ahhoz képest magasabb összegű adófizetési, bírság- és késedelmi pótlékfizetési kötelezettséget írt elő.
Az Art. 85. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal az 54. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzést folytat le, a szükséges hatósági intézkedést felügyeleti intézkedésként teszi meg, és az utólagos adómegállapítás korlátaira is figyelemmel a jogszabálysértő határozatot megváltoztatja, megsemmisíti, új eljárás lefolytatását rendeli el, vagy az elsőfokú adóhatóságot eljárás lefolytatására utasítja.
Az Art. 1999. október 14-től módosított 54. §-ának (2) bekezdése vezette be az ún. felülellenőrzés intézményét.
Az elsőfokú bíróság a pert azért szüntette meg, mert a felperes a fellebbezési jogát nem merítette ki, így a felügyeleti intézkedés során hozott új adóhatósági határozatot nem tekintette bíróság által felülvizsgálható határozatnak.
Az elsőfokú bíróság tévesen foglalt állást arról, hogy az alperesi határozat bíróság által nem felülvizsgálható. A felperes kétségtelenül nem fellebbezett az első adóhatósági határozat ellen, amely így 1998. december 23-án jogerőre emelkedett. Ehhez képest azonban az adóhatóság új vizsgálatot rendelt el felügyeleti jogkörben eljárva, és az új vizsgálat eredményeképpen a korábbi kötelezéshez képest a felperes terhére változtatta meg a fizetendő összeget. Ez az új határozat tehát olyan döntés volt, amely a felperes adófizetési kötelezettségének mértékét befolyásolta. Az első határozat ellen a felperes azért nem fellebbezett, mert azt tudomásul vette. Ez az új határozat azonban a felperesre terhesebb volt, ezért az adóhatóság helytállóan oktatta ki a felperest a jogorvoslati lehetőség igénybevételére. Az APEH Hatósági Főosztálya az 1999. december 16-án kelt keresettel megtámadott határozata rendelkező részében meg is állapította, hogy felügyeleti körében megváltoztatta az eredeti, 1998. november 26-án kelt elsőfokú határozatot a fizetési kötelezettség mértéke tekintetében. Ez tehát azt jelentette, hogy az adóhatóság az első fokon "jogerőre emelkedett" határozatát utóbb megváltoztatta, és ennek megfelelően rendelkezett a felperest terhelő fizetési kötelezettségről. Ez az alperesi határozat tehát érdemi, ún. másodfokú határozatnak minősül jelen esetben, amelynek felülvizsgálatát a felperes keresettel kérhette a bíróság előtt. Az alperes határozatában tehát helytállóan rendelkezett a határozat bírósági felülvizsgálatának lehetőségéről. A per megszüntetésének az elsőfokú bíróság által hivatkozott Pp. 130. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, illetve 157. §-ának a) pontjában írt feltételei nem álltak fenn, ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 258. §-ának (2) bekezdése szerint hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per további tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
(Legf. Bír. Kpkf.I.35.417/2000. sz.)