adozona.hu
BH 2001.3.137
BH 2001.3.137
Végelszámolási eljárásban, ha a végelszámolónak tudomása van a betéti társaság zárómérlegének aktívumát meghaladó követelésről, a végelszámolás befejezésére és a maradék vagyonnak a tagok közötti felosztására nincs lehetőség, hanem a végelszámoló köteles felszámolási eljárást kezdeményezni. Amennyiben e kötelezettségét megszegi, a ki nem elégített hitelezővel szemben kártérítési felelőssége fennáll [1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: Cstv.) 72. § (2) bek., 73. § (3) bek., 1988. évi VI. tv. (régi Gt.) 54. §
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az N. Bt. a felperessel kötött szerződés alapján bérelte és üzemeltette az sz.-i 79. számú büfét. A bt.-nek egyetlen beltagja, K. I. alperesi jogelőd volt. A bérleti szerződés a felperes felmondásával megszűnt, ennek időpontjáig a bt.-nek 313 051 Ft bérleti és eszközhasználati díjtartozása keletkezett a felperessel szemben.
A felperes eredeti keresetében a bt.-t a bérleti és eszközhasználati díj megfizetésére kérte kötelezni. Az elsőfokú eljárás során keresetét kiterjesztette a társaság belt...
BH 2001.3.137 Végelszámolási eljárásban, ha a végelszámolónak tudomása van a betéti társaság zárómérlegének aktívumát meghaladó követelésről, a végelszámolás befejezésére és a maradék vagyonnak a tagok közötti felosztására nincs lehetőség, hanem a végelszámoló köteles felszámolási eljárást kezdeményezni. Amennyiben e kötelezettségét megszegi, a ki nem elégített hitelezővel szemben kártérítési felelőssége fennáll [1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: Cstv.) 72. § (2) bek., 73. § (3) bek., 1988. évi VI. tv. (régi Gt.) 54. § (2) bek., 75. § (1) bek.].
Az N. Bt. a felperessel kötött szerződés alapján bérelte és üzemeltette az sz.-i 79. számú büfét. A bt.-nek egyetlen beltagja, K. I. alperesi jogelőd volt. A bérleti szerződés a felperes felmondásával megszűnt, ennek időpontjáig a bt.-nek 313 051 Ft bérleti és eszközhasználati díjtartozása keletkezett a felperessel szemben.A felperes eredeti keresetében a bt.-t a bérleti és eszközhasználati díj megfizetésére kérte kötelezni. Az elsőfokú eljárás során keresetét kiterjesztette a társaság beltagjára, K. I-re. Az N. Bt. utolsó kültagjának kiválása folytán a megyei bíróság mint cégbíróság 1993. június 10-én a társaság megszűnését állapította meg. A társaság ezt követően végelszámolás alá került, végelszámolója az alperesi jogelőd volt. A végelszámolás közzétételére 1994. január 20-án, befejezésére 1994. március 10-én került sor. Az 1993. december 28-ai keltű zárómérleg tanúsága szerint a cégnek a végelszámolás befejezésekor 200 000 Ft aktívuma volt. A társaság megszűnésére tekintettel a pert vele szemben megszüntették, és a továbbiakban a felperes keresetét az alperesi jogelőddel szemben tartotta fenn.
Az alperes a kereset elutasítását indítványozta jogviszony hiányában.
Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 313 051 Ft-ot és a tőkének 1992. augusztus 15-től a kifizetésig járó, az ítéletben megjelölt késedelmi kamatait, továbbá 33 780 Ft perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
Az elsőfokú ítélet ellen az alperesi jogelőd fellebbezést terjesztett elő az ítélet megváltoztatása és a kereset elutasítása érdekében.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította.
A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljáró Legfelsőbb Bíróság a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A másodfokú bíróság a megismételt eljárásban hozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét helybenhagyta. Megállapította, hogy az alperes a fizetési kötelezettsége teljesítéséért K. I. hagyatékának tárgyaival, annak értéke erejéig felelős. Kötelezte az alperest, hogy a felperesnek fizessen meg 36 780 Ft másodfokú és felülvizsgálati perköltséget. Az N. Bt.-nek a megismételt eljárásban beszerzett végelszámolási iratai alapján megállapította, hogy a társaság végelszámolásának közzététele 1994. január 20-án történt. A módosított 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 68. §-ának (1) bekezdése alapján az ezt követő 30 napon belül a felperesnek a végelszámolásban a hitelezői követelését be kellett volna jelentenie. A felperes a jelen peres eljárást már ezt megelőzően, az 1993. október 7-én előterjesztett fizetési meghagyás iránti kérelmével megindította, és joggal volt abban a hiszemben, hogy a K. I. végelszámoló által képviselt bt. a végelszámolásában a felperesi követelést is figyelembe veszi mint hitelezői követelést. Ennek megfelelően a végelszámolási eljárást a Cstv. 72. §-ának (2) bekezdése szerint felszámolási eljárássá kellett volna átalakítani. Ezért az alperesi jogelőd az 1988. évi VI. törvény (régi Gt.) 54. §-ának (2) bekezdése alapján a társaság megszűnése után a felperes követeléséért korlátlanul helytállni tartozik. K. I. a felülvizsgálati eljárás időtartama alatt elhunyt, örököse az alperes a Ptk. 679. § (1) bekezdése alapján a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel a felperessel szemben.
A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő az ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú ítélet megváltoztatása útján a felperes keresetének elutasítása érdekében. Előadta, hogy a felperes a hitelezői követelését a bt. végelszámolási eljárásában nem jelentette be, mulasztását nem mentette ki, ezért a jogerős ítélet sérti a Cstv. 68. §-a (1) bekezdésének és a Pp. 107. §-ának a rendelkezését. A megszűnt társaságnak a végelszámolás befejezésekor 200 000 Ft vagyona volt. A Gt. 75. §-ának (1) bekezdése szerint ennek erejéig a felperes követeléséért a társaság felel. Ezért az eljárt bíróság jogszabálysértéssel kötelezte a teljes felperesi követelés megfizetésére.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az eljárt bíróság a másodfokú bíróság által kiegészített bizonyítás eredményét is figyelembe véve megalapozott tényállást állapított meg, arra alapított jogkövetkeztetése és érdemi döntése is helytálló.
A másodfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a bt. végelszámolásának befejezésére és a társaság vagyonának felosztására annak ellenére került sor, hogy a végelszámolónak tudomása volt a társaság zárómérlegének aktívumát meghaladó felperesi követelésről. A társaság fizetésképtelensége folytán a végelszámolás befejezésére a Cstv. 72. §-ának (1) bekezdése alapján nem kerülhetett volna sor, és a megmaradó vagyont a régi Gt. 86. §-ának (1) és (3) bekezdése alapján a tagok között nem oszthatták volna szét. Az említett mulasztásokért az alperesi jogelőd a Cstv. 73. §-ának (3) bekezdésében meghatározott felelősséggel tartozik. Ezen túlmenően a felperes követeléséért a régi Gt. 54. §-ának (2) bekezdésében foglalt helytállási kötelezettsége alapján is felel. A társaság jogutód nélküli megszűnését és cégjegyzékből történt törlését követően a felperes e kettős helytállási kötelezettség alapján jogszerűen érvényesítette követelését az alperesi jogelőddel szemben. Mivel az alperesi jogelőd felelőssége már nem a régi Gt. 75. §-ának (1) bekezdésében meghatározott mögöttes felelősségi alakzatoknak felelt meg, nem lehetett perdöntő jelentőséget tulajdonítani a felperes mulasztását és annak igazolása hiányát állító felülvizsgálati indokoknak sem.
A Legfelsőbb Bíróság mindezekre tekintettel a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Gfv.IV.33.144/1999. sz.)