adozona.hu
BH 2001.3.136
BH 2001.3.136
I. A kötvényen alapuló követelés is az adós felszámolás hatálya alá tartozó vagyonából és kizárólag a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésében meghatározott sorrend figyelembevételével elégíthető ki. A kötvényen alapuló követelést a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti egyéb követelések közé kell besorolni [Ptk. 338/A. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv (a továbbiakban: mód. Cstv.) 4. § (1) bek., 38. § (3) bek., 46. § (3) bek., 51. § (1) bek., 57. § (1)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós gazdálkodó szervezet ellen 1996. január 24-én benyújtott kérelemre indult, 1996. február 21-i kezdő időponttal elrendelt felszámolási eljárás közzététele a Cégközlönyben 1996. március 21-én történt meg. A felszámoló D. J.-né hitelező 1 400 000 Ft tőke és járulékai erejéig fennálló, kötvényvásárlásból származó hitelezői igényét, a jelen felszámolási eljárásra alkalmazandó - lényegesen az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított -, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszá...
BH 2001.3.136 I. A kötvényen alapuló követelés is az adós felszámolás hatálya alá tartozó vagyonából és kizárólag a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésében meghatározott sorrend figyelembevételével elégíthető ki. A kötvényen alapuló követelést a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti egyéb követelések közé kell besorolni [Ptk. 338/A. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv (a továbbiakban: mód. Cstv.) 4. § (1) bek., 38. § (3) bek., 46. § (3) bek., 51. § (1) bek., 57. § (1) bek a), d) és f) pont, 1982. évi 28. tvr. (a továbbiakban: Ktvr.) 1. § (2) bek.].
II. A kötvényen alapuló követelés bírósági úton történő érvényesítésére a tárgyi illetékmentesség szabályai nem alkalmazhatóak [1982. évi 28. tvr. (Ktvr.) 7. § (1) bek.].
Az adós gazdálkodó szervezet ellen 1996. január 24-én benyújtott kérelemre indult, 1996. február 21-i kezdő időponttal elrendelt felszámolási eljárás közzététele a Cégközlönyben 1996. március 21-én történt meg. A felszámoló D. J.-né hitelező 1 400 000 Ft tőke és járulékai erejéig fennálló, kötvényvásárlásból származó hitelezői igényét, a jelen felszámolási eljárásra alkalmazandó - lényegesen az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított -, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: módosított Cstv.) 46. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint, határidőben bejelentett igényként, a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének f) kielégítési kategóriájába sorolta be.A besorolással szemben a hitelező kifogással élt. Kérte a felszámolónak arra való kötelezését, hogy a kötvényen alapuló igényét a módosított Cstv. 46. §-a (3) bekezdésének b) pontjába tartozóként vegye nyilvántartásba, de azzal, hogy azt a módosított Cstv. 57. §-ának (1) bekezdésében meghatározott sorrend előtt kell kielégíteni. Másrészt kérte annak megállapítását, hogy a kielégítési sorrendnél a "Kötvénytulajdonosok Érdekképviseleti Egyesülete 1996" által bejelentett igények egyike sem kerülhet kedvezőbb elbírálásra.
Az elsőfokú bíróság az 1996. december 3-án kelt végzésével a hitelező kifogását elutasította. A végzés ellen a hitelező által bejelentett fellebbezés folytán eljárt Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság, az 1999. január 14-én hozott végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
A jogerős végzésben kifejtett indokolás szerint az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a módosított Cstv.-nek a kielégítés sorrendjére vonatkozó előírásai kógensek. Az eljárásjogi és anyagi jogi rendelkezéseket egyaránt tartalmazó csődtörvény - a speciális eljárásjogi szabályok mellett - megfogalmazza a polgári anyagi jog rendelkezéseitől eltérő előírásait is. Ezek közül legnagyobb jelentőségű éppen a kielégítési sorrendet meghatározó, a módosított Cstv. 57. §-ának (1) bekezdésében írt szabály. A felszámolás kezdő időpontjától fogva a hitelezői igények kielégítésének a polgári jogban rögzített szabályai helyébe - mint lex specialis - a csődtörvény által szabályozott kielégítési sorrend lép - ahogy arra a felszámoló is helytállóan hivatkozott. Arra figyelemmel, hogy a felszámolási eljárás ún. totális végrehajtás, a módosított Cstv. 38. §-ának (3) bekezdése úgy szól, hogy a felszámolás kezdő időpontja után az adós felszámolás körébe tartozó vagyonával kapcsolatos követelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni, s e követelések a felszámolás hatálya alá tartozó vagyonból kizárólag a törvény 57. §-ának (1) bekezdése szerinti sorrend figyelembevételével elégíthetőek ki.
A módosított csődtörvény a magánszemélyek nem gazdasági tevékenységből eredő követeléseinek az 57. § (1) bekezdésének d) pontjába sorolt csoportjából kivette a kötvényen alapuló követeléseket. Ez - a hitelező téves érvelésétől eltérően - azzal a következménnyel jár, hogy az ilyen követelések csak a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti egyéb követelések kategóriájába sorolhatóak. Miután az adott ügyben a kifogással élő magánszemély hitelező az adós gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos, kötvényen alapuló követelést érvényesít, jogszerűen járt el a felszámoló akkor, amikor azt - egyébként határidőben érkezettként - a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének f) pontjába tartozóként vette nyilvántartásba. Emiatt helyesen döntött az elsőfokú bíróság is az ezt sérelmező kifogás elutasításával.
A másodfokú bíróság rámutatott arra, hogy a módosított Cstv. 51. §-ának (1) bekezdése értelmében a felszámoló jogszabálysértő, valamint jogos érdeket sértő intézkedése vagy mulasztása ellen a sérelmet szenvedett - a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül - élhet kifogással a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnál. E törvényi előírásból következően nincs jogszabályi lehetőség a hitelező kifogásában, valamint fellebbezésében előadott kérelme teljesítésére, amely arra irányult, hogy a bíróság állapítsa meg: a "Kötvénytulajdonosok Érdekképviseleti Egyesülete 1996." által bejelentett igények egyike sem kerülhet előnyösebb besorolásra, mint a kifogással élő követelése. Kifogás ugyanis csak konkrét felszámolói intézkedés vagy mulasztás ellen terjeszthető elő. Pontosan meghatározott felszámolói intézkedés vagy mulasztás hiányában kifogás nem terjeszthető elő, megállapításnak pedig a kifogás alapossága esetén sincs helye. Ebből következően érdemben helyesen határozott az elsőfokú bíróság, amikor a hitelező kifogását teljes egészében elutasította.
A jogerős másodfokú végzés ellen a hitelező terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Kérte a jogerős végzés megváltoztatását, és annak megállapítását, hogy D. J.-né hitelezői igényét a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének a) pontját megelőzően kell besorolni és kielégíteni, illetve az nem tartozik az "f" pontba. Tartalmilag arra hivatkozott, hogy a jogerős végzés sérti az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 338/A. §-ának (1) bekezdésében, illetve a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet (Ktvr.) 1. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat.
Jogi álláspontja szerint a Ptk. 338/A. §-ának (1) bekezdése és a Ktvr. 1. §-ának (2) bekezdése a kötvényadóst terhelő feltétlen helytállási kötelezettséget fogalmaz meg. Ez a kötelezettség olyan Ptk.-n alapuló anyagi jogi kötelezettség, amely a módosított Cstv. 57. §-ának (1) bekezdésében foglalt eljárási szabályok alkalmazását (kielégítési sorrendet) nem érinti, hanem azt megelőzően kell a kötvénytulajdonosokat kielégíteni. Álláspontja szerint a Legfelsőbb Bíróság másodfokú végzésének a Cstv. elsődlegességére - a lex specialis elvére - utalása azért nem helytálló, mert egyrészt nem az alaprendelkezést jelentő törvény és a végrehajtási jogszabály viszonyában történő alkalmazásáról van szó, másrészt a Cstv.-hez képest éppen a Ptk. speciális azáltal, hogy az értékpapíron alapuló követelés esetén állapít meg a törvény feltétlen helytállási kötelezettséget, a többi - a módosított Cstv. 57. §-ának (1) bekezdésében foglalt - valamennyi vagyoni viszonyt megelőzően. Ilyen szóhasználat, illetve rendelkezés más esetben a Ptk.-ban, illetve más vagyoni viszonyokat szabályozó rendelkezésben nem szerepel. Álláspontja szerint az, hogy a kötvénytulajdonosok igényét minden más hitelezői igényt megelőzően kell kielégíteni, tükröződik a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdése d) pontjának megalkotásánál is. Véleménye szerint a magánszemélyek nem gazdasági tevékenységből eredő követelése köréből a jogalkotó azért vette ki a kötvényen alapuló követelést, hogy azt a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének a) pontja előtt kell - a feltétlen helytállásnak megfelelő anyagi jogszabály alapján - kielégíteni, nem pedig azért, hogy azt a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének f) pontjába az egyéb követelések csoportjába sorolja. Végül a hitelező kérte annak figyelembevételét, hogy a Ktvr. 7. §-ának (1) bekezdése alapján követelésének érvényesítése tárgyi illetékmentes.
A felszámoló a felülvizsgálati kérelemre nem tett észrevételt.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el, mert a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél a felülvizsgálati kérelemben tárgyalás tartását nem kérte.
A jogerős végzés nem jogszabálysértő.
A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság a jogszabályoknak megfelelő határozatot hozott, és határozatát részletesen megindokolta.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a jogerős másodfokú határozatban kifejtett jogi indokokkal mindenben egyetért. Ezért a jogerős végzést hatályában fenntartotta, a módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése folytán alkalmazott Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján.
A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel kiemeli az alábbiakat.
A módosított Cstv. 4. §-ának (1) bekezdése értelmében a felszámolási eljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a felszámolási eljárás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez. A módosított Cstv. 38. §-ának (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy a felszámolás kezdő időpontja után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos követelést - ideértve a végrehajtás elrendelése iránti kérelmet is - csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. A módosított Cstv. 57. §-ának (1) bekezdése szerint pedig a gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat az ott meghatározott sorrend figyelembevételével kell kielégíteni. A módosított Cstv. fent idézett rendelkezései nem tartalmaznak kivételt az adós gazdálkodó szervezettel szembeni, kötvényen alapuló követelések kielégítésére. Ebből az következik, hogy a kötvényen alapuló követelés is az adós felszámolás hatálya alá tartozó vagyonából és kizárólag a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésében meghatározott sorrend figyelembevételével elégíthető ki. Az a tény, hogy a módosított Cstv. a magánszemélyek nem gazdasági tevékenységéből eredő követeléseinek az 57. § (1) bekezdésének d) pontjába sorolt csoportjából kivette a kötvényen alapuló követeléseket, azt jelenti, hogy a törvényalkotó az ilyen követeléseket nem kívánta privilegizált módon kielégíteni, hanem azok csak a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti egyéb követelések kategóriájában elégíthetőek ki. A hitelező ezzel ellentétes érvelése téves, ellenkezik a módosított Cstv. fent idézett tételes rendelkezéseivel.
A hitelező felülvizsgálati kérelmében alaptalanul hivatkozott arra, hogy az eljárás az 1982. évi 28. tvr. 7. §-ának (1) bekezdése értelmében tárgyi illetékmentes. A Ktvr. 7. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a kötvényen alapuló követelés nem évül el; a kötvény névértékben mentes mindennemű adó és illeték alól. Az illetékmentesség magánszemélyek esetében a kötvény után járó kamatra is kiterjed. A Ktvr.-nek e rendelkezései nem értelmezhetőek akként, hogy a kötvényen alapuló követelés bírósági úton történő érvényesítése tárgyi illetékmentes eljárás. Az adó- és illetékmentesség csak a kötvényre (névértékére), illetve a kötvény után járó kamatra, de nem a kötvényben foglalt követelés bíróság előtti érvényesítése iránti eljárásra vonatkozik. Erre is figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság az alaptalan felülvizsgálati kérelmet előterjesztő hitelezőt kötelezte az illetékekről szóló, többször módosított 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: It.) 62. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerint feljegyzett és az It. 50. §-ának (4) bekezdésében meghatározott mértékű felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére, az It. 64. §-a szerint alkalmazott 6/1986. (VI. 26.) IM. rendelet 13. §-ának (2) bekezdése és a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján.
(Legf. Bír. Gfv.X.31.635/1999. sz.)