adozona.hu
BH 2001.3.129
BH 2001.3.129
Korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjének az új Gt. szabályai szerinti felemelése cégbírósági bejegyzésénél irányadó szempontok [1997. évi CXLIV. tv (Gt.) 126. § (1) és (2) bek., 127. §, 145. § (2) bek., 161. § (1) bek., 164. §, 165. §, 1997. évi CXLV. tv (Ctv.) 28. §, 29. § (4) bek., 30. § (2) bek., 42. § (3) bek., 44. § (1)-(3) bek., Pp. 152. § (2) bek. ].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A két természetes személy által 1998. június 12-én kelt társasági szerződéssel, 1 000 000 Ft törzstőkével megalapított V. Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságot a cégbíróság 1998. július 27-én jegyezte be a cégjegyzékbe.
A társaság 1998. december 17-én a törzstőke 1 000 000 Ft-ról 3 000 000 Ft-ra történt felemelésének bejegyzése iránt nyújtott be kérelmet. A kérelemhez mellékelt, 1998. november 25-én kelt taggyűlési jegyzőkönyv szerint a társaság a törzstőkéjét az új Gt...
A társaság 1998. december 17-én a törzstőke 1 000 000 Ft-ról 3 000 000 Ft-ra történt felemelésének bejegyzése iránt nyújtott be kérelmet. A kérelemhez mellékelt, 1998. november 25-én kelt taggyűlési jegyzőkönyv szerint a társaság a törzstőkéjét az új Gt. szabályai szerint emeli. A törzstőke 3 000 000 Ft-ra történő felemelése 1999. május 1-jei hatállyal, pénzbeli betét formájában, 4-szer 500 000 Ft-os részletek befizetésével történik. Az első összeg befizetésére 1999. május 1-jén kerül sor, a negyedik részlet befizetésére pedig 2000. április 30-án. Az okirat egyebekben a törzsbetétek felemelésére vonatkozó befizetési kötelezettséget tagonkénti bontásban nem tünteti fel, csupán azt tartalmazza, hogy H. L. törzsbetéte a felemeléssel 2 250 000 Ft-ra, míg H. L.-né törzsbetéte 750 000 Ft-ra nő. A kérelemhez az első 500 000 Ft befizetéséről pénzintézeti igazolást mellékeltek, mely szerint H. L. 375 000 Ft-ot, míg H. L.-né 125 000 Ft-ot 1998. december 8-án befizetett. Mellékelték egyidejűleg az 1997. évi CXLIV. törvény rendelkezéseire utaló, 1998. november 25-i keltezésű egységes szerkezetű társasági szerződés módosítását is.
Az elsőfokú bíróság az 1999. február 6-án kelt végzésével a változásbejegyzési kérelmet elutasította. Az indokolás szerint az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) az okirat szerinti törzstőke-emelésre nem ad lehetőséget, ezért a kérelmet el kellett utasítani.
A végzéssel szemben a jogi képviselő fellebbezett. Eltérő álláspontját fejtette ki, mely szerint nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely tiltaná a törzstőke jövőbeni hatállyal történő felemelését. Előadta azt is: a cégeljárásban megfelelően alkalmazni kell a Polgári perrendtartás szabályait, erre hivatkozással kérte a bejegyzési eljárás 1999. május 1-jéig történő felfüggesztését.
A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott.
A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv (Gt.) 161. §-ának (1) bekezdése, 145. §-ának (2) bekezdése és 165. §-a értelmében a törzstőke felemelése új törzsbetétek befizetésével (szolgáltatásával), vagy a társaság törzstőkén felüli vagyonából hajtható végre. A 164. § szerint - többek között - a törzsbetét legkisebb összegére, megfizetésének módjára, esedékességére vonatkozó rendelkezéseket a törzstőke felemelésével létrejövő törzsbetétekre vonatkozóan is alkalmazni kell. Az előbbiek szerint a Gt. törzstőke felemelésénél is irányadó 126. §-ának (1) és (2) bekezdése értelmében a pénzbeli hozzájárulással megvalósuló törzstőke-felemelés cégbejegyzésére is csak akkor kerülhet sor, ha minden egyes pénzbeli betét legalább fele részét a társaság számlájára befizették. E körülményt pedig a bejegyzési kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell. A szintén irányadó 127. § értelmében, ha a törzstőke-felemeléssel egyidejűleg a pénzbetétek teljes összegét nem fizették be, a fennmaradó összegek befizetésének módját, esedékességét a törzstőke felemeléséről rendelkező társasági határozatban (okiratban) meg kell határozni azzal azonban, hogy a hátralékos összeget legkésőbb a törzstőke-felemelés bejegyzését követő 1 éven belül be kell fizetni. Ennek megtörténtét pedig a cégbíróságnál be kell jelenteni. Az említett rendelkezések szerint tehát - megfelelő tartalmú társasági határozat alapján - legfeljebb az egyes tagok befizetési kötelezettségének fele része teljesíthető utóbb, részletekben.
A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 29. §-ának (4) bekezdése szerint a jogi személyiségű cég jegyzett tőkéje mértékének változását a változástól számított 60 napon belül kell bejelenteni a cégbíróságnál. A Ctv. melléklete II/1/b. pontja alkalmazásával a bejegyzési kérelemhez csatolni kell a pénzintézet igazolását a pénzbetétek befizetéséről. A befizetési kötelezettség igazolásánál a Gt. hivatkozott rendelkezéseit, és a törzstőke felemeléséről rendelkező társasági határozatot kell figyelembe venni. A Ctv. 44. §-ának (1) bekezdése értelmében a cégbíróság a jogi személyiségű cégek változásbejegyzési ügyeiben azt vizsgálja, hogy a kérelem, illetve a kérelem alapjául szolgáló okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. Ha a kérelem, illetve valamely okirat a jogszabályi rendelkezéseknek nem felel meg, a 44. § (2) bekezdésének értelmében a cégbíróság - elutasítás terhe mellett - hiánypótlásra felhívó végzést ad ki.
A Ctv. 28. §-a szerint a bejegyezni kért adat a 30. § (2) és (3) bekezdésében foglalt eltéréssel a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel, a bejegyzés napjával válik hatályossá. (A törzstőke felemelésre nézve a Ctv. ettől eltérő rendelkezést nem tartalmaz.) A Ctv. 44. §-ának (3) bekezdése és 42. §-ának (3) bekezdése értelmében ugyanakkor korlátolt felelősségű társaság esetében, ha a bejegyzési kérelem elbírálására 68 napon belül nem kerül sor, a változásbejegyzés a kérelem szerinti tartalommal a 69. napon a törvény erejénél fogva létrejön.
Kétségtelen, hogy a Ctv. 20. §-ának (1) bekezdése alapján a Pp. szabályainak megfelelő alkalmazásával sor kerülhet indokolt esetben a változásbejegyzési eljárás felfüggesztésére is, azonban csak akkor, ha a Pp. 152. §-ának (2) bekezdésében írt feltételek fennállnak, azaz, ha a kérelem eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában más polgári peri vagy a bíróság hatáskörébe tartozó más polgári eljárás már folyamatban van. A Ctv. 27. §-a értelmében továbbá a kérelem vissza is vonható, ilyen esetben a cégbíróság az eljárást megszünteti.
Az adott ügyben a társaság a törzstőke felemeléséről - az új Gt. szabályai alapján - 1998. november 25-én határozott. A határozat szerint a törzstőkét 1 000 000 Ft-ról 3 000 000 Ft-ra emelik fel azzal, hogy a törzstőke-felemelés 1999. május 1-jével lép hatályba. A Ctv. szabályai szerint tehát a bejegyeztetési kötelezettséggel járó változás időpontja 1999. május 1-je.
Önmagában az a körülmény, hogy a társaság a jövőre nézve hozott határozatot a törzstőke felemeléséről, nem kifogásolható, ez a körülmény a határozatot nem teszi érvénytelenné. Ugyanakkor a határozat jogszabálysértő, mert az egyes tagokra háruló hátralékos fizetési kötelezettséget nem, illetve a Gt. fent idézett szabályaiba ütköző módon tartalmazza. A törzstőke-emelés több mint fele részének befizetésére nézve állapít meg részletfizetési határidőket, s az utolsó határidő sincs összhangban a Gt. rendelkezéseivel. A kérelemhez mellékelt pénzintézeti igazolás összegszerűségét tekintve nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. A változás, azaz a törzstőke-felemelés hatálybalépésének időpontjára figyelemmel, továbbá a változásbejegyzési kérelem időelőtti volt, azt tehát helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy ilyen tartalommal a bejegyzésre nem kerülhet sor. A Ctv. már hivatkozott 44. §-ának (2) bekezdése alapján azonban az elsőfokú bíróságnak mindezekre a körülményekre nézve hiánypótló végzést kellett volna kibocsátania. Fel kellett volna hívnia a társaságot - részletes útmutatással - a taggyűlési határozat módosítására. Tájékoztatást kellett volna adnia arról is, hogy amennyiben a törzstőke-felemelés hatályának időpontjára nézve az okiratot nem kívánják módosítani, úgy az előterjesztett kérelem időelőttiségére figyelemmel nem teljesíthető, az eljárás pedig a Pp. 152. §-ának (2) bekezdésében írt feltételek hiányában nem függeszthető fel, a kérelem azonban vissza is vonható. Az elsőfokú bíróság az említett jogszabályi kötelezettségének nem tett eleget, tévesen és megalapozatlanul utasította el nyomban, hiánypótló felhívás mellőzésével a változásbejegyzési kérelmet, ezért szükséges az elsőfokú eljárás megismétlése.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését az Ctv. 20. §-ának (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 252. §-ának (2) és (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
Az újabb eljárásban nem mellőzhető a fentiek és az eltelt idő figyelembevételével megfelelő tartalmú hiánypótló felhívás kibocsátása. Csak ezt követően lesz az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy a kérelem tekintetében megalapozott határozatot hozzon.
(Legf. Bír. Cgf.VII.30.682/1999. sz.)