adozona.hu
BH 2001.2.82
BH 2001.2.82
Ha a felszámolási eljárás lefolytatását maga az adós betéti társaság kéri, a bíróság hiánypótlás nélkül csak akkor utasíthatja el a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelmet, ha a kérelem benyújtásakor hiányzik a taggyűlés előzetes egyetértése. Egyéb hiányosságok csak a hiánypótlásra felhívás és a jogkövetkezményekre történt figyelmeztetés után vezethetnek a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására [1997. évi XXVII. tv-nyel és az 1993. évi LXXXI. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv (többszö
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós 1998. június 26-án benyújtott kérelmében maga kérte az adós gazdálkodó szervezet felszámolásának elrendelését. Kérelméhez csatolta az 1998. május 10-én kelt taggyűlési jegyzőkönyvet, amely a felszámolási eljárás kezdeményezéséről döntött. Jelezte, hogy hitelezői jegyzéket és 3 hónapnál nem régebbi mérleget azért nem tud csatolni, mert a társaság egyik kültagja - aki a társaság összes folyamatban lévő ügyét egyedül kezelte - az iratokat nem volt hajlandó a beltag rendelkezésére bocsáta...
BH 2001.2.82 Ha a felszámolási eljárás lefolytatását maga az adós betéti társaság kéri, a bíróság hiánypótlás nélkül csak akkor utasíthatja el a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelmet, ha a kérelem benyújtásakor hiányzik a taggyűlés előzetes egyetértése. Egyéb hiányosságok csak a hiánypótlásra felhívás és a jogkövetkezményekre történt figyelmeztetés után vezethetnek a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására [1997. évi XXVII. tv-nyel és az 1993. évi LXXXI. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv (többször mód. Cstv.) 8. §, 23. § (1) bek., 25. § c) pont].
Az adós 1998. június 26-án benyújtott kérelmében maga kérte az adós gazdálkodó szervezet felszámolásának elrendelését. Kérelméhez csatolta az 1998. május 10-én kelt taggyűlési jegyzőkönyvet, amely a felszámolási eljárás kezdeményezéséről döntött. Jelezte, hogy hitelezői jegyzéket és 3 hónapnál nem régebbi mérleget azért nem tud csatolni, mert a társaság egyik kültagja - aki a társaság összes folyamatban lévő ügyét egyedül kezelte - az iratokat nem volt hajlandó a beltag rendelkezésére bocsátani. Emiatt már rendőrségi feljelentést is tett, mindez ideig azonban a nyomozás eredményre nem vezetett.Az elsőfokú bíróság végzésével az adós kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy az 1991. évi IL. törvény 23. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a felszámolási eljárás lefolytatását az adós kéri, a kérelem benyújtására a 8. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak az irányadóak. A felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelemből az adós fizetésképtelensége nem állapítható meg, mert a kérelmező nem csatolta a bt. cégkivonatát, 3 hónapnál nem régebbi mérleget (egyszerűsített mérleget), nem közölte adószámát, nem közölte hitelezőinek névsorát, azok székhelyét, címét, a hitelek összegét és a lejáratok időpontját. Nem nyilatkozott arról, hogy fennáll-e tartozása, és annak kiegyenlítésére kér-e haladékot, valamint a felszámolás iránti kérelmet nem 2 példányban terjesztette elő. Tekintettel arra, hogy a felszámolási eljárás lefolytatásának előfeltétele az adós fizetésképtelenségének fennállása, amit a kérelmező nem igazolt, ezért a bíróság a felszámolás iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Egyúttal tájékoztatta a kérelmezőt, hogy ha a fizetésképtelensége nem áll fenn, akkor a társaság taggyűlése döntést hozhat a társaság megszüntetéséről, és a társasági törvény rendelkezései alapján a társaság megszüntetését kérheti a megyei bíróságtól mint cégbíróságtól.
A végzés ellen az adós nyújtott be fellebbezést, amelyben a végzés hatályon kívül helyezését és a felszámolási eljárás elrendelését kérte. Fellebbezésének indoka szerint a felszámolás iránti kérelmében már megjelölte, hogy a társaság egyik kültagjának magatartására visszavezethető okok miatt nem tudja kérelméhez csatolni a hitelezők jegyzékét, sem az egyéb okmányokat. A társaság cégjegyzékszámát, bankszámlaszámát, adószámát azonban közölte, és a 15 000 Ft közzétételi díjat is befizette. Ilyen körülmények között sérelmezi a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását, mert "ilyen alapon egy dokumentumokkal nem rendelkező cég sosem kérhetne önmaga ellen felszámolási eljárást, illetve fizetésképtelenségét ez esetben nem tudná igazolni, ugyanakkor a végelszámolással történő megszűnés feltételeit sem tudná teljesíteni ".
A fellebbezés az alábbiak miatt alapos.
Az elsőfokú bíróság azt helyesen állapította meg a végzésben felhívott törvényhely alapján, hogy amennyiben az eljárás folytatását az adós kéri, a kérelem benyújtására a többször módosított Cstv. 8. §-ában foglaltak az irányadóak. Az eljárás lényeges szabályait sértette meg azonban akkor, amikor a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül annak hiányában utasította el, hogy az adóst határidő tűzésével és a jogkövetkezményekre történt figyelmeztetéssel hiánypótlásra hívta volna fel. Hiánypótlás nélkül ugyanis a bíróság csak akkor utasíthatja el a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelmet, ha a kérelem benyújtásához hiányzik a többször módosított Cstv. 8. §-a (1) bekezdésének c) pontjában megjelölt taggyűlés (tagok gyűlése) előzetes egyetértése. A 8. §-ban írt egyéb hiányosságok csak a hiánypótlásra felhívás és a jogkövetkezményekre történt figyelmeztetés után abban az esetben vezethetnek a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításához a többször módosított Cstv. 25. §-ának c) pontjára hivatkozással, amennyiben a kérelmet előterjesztő hiánypótlási kötelezettségének felhívás ellenére sem tesz eleget.
Miután az elsőfokú bíróság az adóst megfelelő hiánypótlásra nem hívta fel, az eljárás lényeges szabályait sértette meg, ezért a Legfelsőbb Bíróság a többször módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint alkalmazott Pp. 258. §-ának (1) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra, és újabb határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban az adóst a szükséges hiányok pótlására az elsőfokú bíróságnak fel kell hívnia, és a továbbiakban annak figyelembevételével kell eljárnia, hogy az adós a felhívásnak eleget tesz-e vagy sem.
(Legf. Bír. Fpk.VI.32.391/1998. sz.)