adozona.hu
BH 2001.1.35
BH 2001.1.35
Nem tartozik a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörébe annak vizsgálata, hogy a cég egy tagja eleget tesz-e vagy megfelelően tesz-e eleget a társasági szerződésben vállalt személyes közreműködési kötelezettségének. Törlési eljárás lefolytatásának van helye viszont, ha a cég székhelyén nem található, a cég képviseletére jogosult személyek tartózkodási helye pedig ismeretlen [1997. évi CXLV. tv (Ct.) 50. § (1) bek. d) pont, 53. § (2) bek., 54. § (1) bek., 56. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégjegyzék szerint a cég két tagja orosz állampolgár, magyarországi lakásuk pedig a cég székhelyével azonos címen, K. városban található. A kérelmezett cég társasági szerződése szerint a beltag köteles személyesen is részt venni a társaság munkájában, a képviselői feladaton túl üzletkötői és anyagbeszerzői feladatokat lát el.
A kérelmező 1998. augusztus 15-én benyújtott törvényességi felügyeleti kérelmében előadta, hogy az 1998. VII. 28-án tudomására jutott adatok szerint a cég tagjai sem ...
BH 2001.1.35 Nem tartozik a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörébe annak vizsgálata, hogy a cég egy tagja eleget tesz-e vagy megfelelően tesz-e eleget a társasági szerződésben vállalt személyes közreműködési kötelezettségének. Törlési eljárás lefolytatásának van helye viszont, ha a cég székhelyén nem található, a cég képviseletére jogosult személyek tartózkodási helye pedig ismeretlen [1997. évi CXLV. tv (Ct.) 50. § (1) bek. d) pont, 53. § (2) bek., 54. § (1) bek., 56. § (1) bek.].
A cégjegyzék szerint a cég két tagja orosz állampolgár, magyarországi lakásuk pedig a cég székhelyével azonos címen, K. városban található. A kérelmezett cég társasági szerződése szerint a beltag köteles személyesen is részt venni a társaság munkájában, a képviselői feladaton túl üzletkötői és anyagbeszerzői feladatokat lát el.A kérelmező 1998. augusztus 15-én benyújtott törvényességi felügyeleti kérelmében előadta, hogy az 1998. VII. 28-án tudomására jutott adatok szerint a cég tagjai sem ideiglenes, sem huzamos tartózkodási engedéllyel nem rendelkeznek, tehát magyarországi tartózkodásuk vagy jogellenes, vagy ténylegesen nem is tartózkodnak Magyarországon. Rámutatott arra, hogy emiatt a cég beltagja - jogszerű magyarországi tartózkodás hiányában - a társasági szerződésben előírt személyes közreműködési kötelezettségének nem tud eleget tenni. Kérte ezért, hogy a bíróság folytassa le a céggel szemben a törvényességi felügyeleti eljárást az 1997. évi CXLV. tv (Ct.) 50. §-a (1) bekezdésének d) pontjában írt okból, és járjon el a céggel szemben a Ct. 53. §-ának (2) bekezdésében és 54. §-ának (1) bekezdésében írtak szerint. Az eljárás során kérelmét azzal egészítette ki, hogy a rendőrhatóság megállapítása szerint a megadott címen sem a cég, sem a cég tagjai nem találhatók, így "feltételezhető a társaság működésének hiánya is".
Az elsőfokú bíróság 4. sorszámú végzésében a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmet elutasította. A végzés indoklásában tényként állapította meg, hogy a kérelemben előadottakkal szemben a cég bejegyzett székhelyén ténylegesen működik, ugyanis 1998. június 2-án letétbe helyezte a cégbíróságon a beltag által aláírt éves beszámolóját. Ebből következően az elsőfokú bíróságnak az volt az álláspontja, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásának nincs oka, a tartózkodási engedély kérdését pedig nem a cégbíróságnak, hanem a rendőrhatóságnak kell vizsgálnia.
A kérelmező fellebbezésében a végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróságnak a törvényességi felügyeleti eljárást le kellett volna folytatnia. A mérlegbeszámoló letétbe helyezése az ügyben irreleváns, mert a kérelmező nem a cég működésének hiányára, hanem arra hivatkozott kérelmében, hogy tartózkodási engedély hiányában a beltag személyes közreműködési kötelezettségének vagy nem tud eleget tenni, vagy jogellenesen tesz eleget.
A végzés ellen a Legfőbb Ügyészség is fellebbezett. Fellebbezésében a végzés hatályon kívül helyezését és a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásának elrendelését kérte. Csatolta a rendőrkapitányság igazgatásrendészeti osztályának helyszíni ellenőrzéséről készült jelentést, amely szerint a cég bejegyzett székhelyén nem található. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását már csak azért sem tagadhatta volna meg, mert a kérelmező kiegészített kérelmében hivatkozott a cég működésének hiányára. Hangsúlyozta azt is, hogy a cég beltag képviselője sem tartózkodik a cégjegyzékbe bejegyzett lakhelyén, tehát e vonatkozásban is törvénysértő adatot tartalmaz a cégjegyzék. Álláspontja szerint a cég működését önmagában nem bizonyítja az, hogy a számviteli törvényben foglalt kötelezettségének eleget tett.
A fellebbezés az alábbiak miatt alapos.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint nem tartozik a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörébe annak vizsgálata, hogy a cég egy tagja eleget tesz-e, vagy megfelelően tesz-e eleget a társasági szerződésben vállalt személyes közreműködési kötelezettségének. Ezzel kapcsolatos tagi kötelezettségek megszegése esetén a taggal szemben nem a cégbíróságnak, hanem a többi tagnak kell fellépnie. Mint ahogy devizabelföldinek minősülő tag esetleges igazgatásrendészeti szabálysértése miatt nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ugyanúgy a devizakülföldi tag ilyen jellegű szabályszegése miatt sem jogosult a cégbíróság a céggel szemben fellépni. Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy az üzletkötői és anyagbeszerzői tevékenység külföldön is folytatható, a jogszabály sem a tagot, sem a képviselőt nem kötelezi állandó magyarországi tartózkodásra, a jelenleg hatályos jogszabályok csupán azt kívánják meg, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett külföldi természetes személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottal rendelkezzen.
A kérelmező törvényességi felügyeleti kérelmében lényegében a tartózkodási engedély hiányára alapítottan kérte a törvényességi felügyeleti intézkedést a céggel szemben, a cég működésének hiányára vonatkozóan határozott állításokat nem fogalmazott meg, csak feltételezésekbe bocsátkozott. Ilyen előzmények után a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatokat helyesen mérlegelve, megalapozottan utasította el a törvényességi felügyeleti kérelmet.
A Legfelsőbb Bíróság e - meghozatalakor megalapozott - végzés megváltoztatására a Legfőbb Ügyészség által fenntartott fellebbezésben előadottakra tekintettel látott alapot. E beadvány ugyanis a korábban előadottakat kiegészítve - okiratokkal alátámasztottan - egyértelműen új tényállításokat tett. Ezek az új tényelőadások felvetik a céggel szemben egy speciális törvényességi felügyeleti eljárás, a hívatalbóli törlési eljárás lefolytatásának lehetőségét. Erre tekintettel döntött a Legfelsőbb Bíróság a rendelkező részben írtak szerint a Ct. 49. §-ának (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 259. §-a és a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján.
Az újabb eljárásban az elsőfokú bíróságnak abból kiindulva kell eljárnia a céggel szemben, hogy a Legfőbb Ügyészség előadása szerint a cég a székhelyén nem található, a cég képviseletére jogosult személyek tartózkodási helye pedig ismeretlen, azaz a törlési eljárás lefolytatásának feltétele a Ct. 56. §-ának (1) bekezdésében írtak szerint fennáll. (Legf. Bír. Cgf.II.33.005/1998. sz.)