adozona.hu
BH 2000.12.560
BH 2000.12.560
A felszámolási eljárásban a környezetvédelmi felügyelőségek ügyfélként nem vehetnek részt; a környezet-, a természet- vagy a műemlékvédelmi követelmények megsértésével kapcsolatos környezetvédelmi hatósági határozatok végrehajtása iránt kell csak intézkedniük a felszámolási eljárást folytató bíróságoknak, ha a határozatok alapjául szolgáló magatartás vagy mulasztás az adós terhére róható [az 1993. évi LXXXI. tv-nyel és az 1997. évi XXVII. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv (többször mód. Cstv.) 3. § (1) be
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a 4. sorszámú végzésével az F-T-V környezetvédelmi felügyelőség hitelező által előterjesztett kifogást elutasította. Végzésének indokolásában utalt arra, hogy a Környezetvédelmi Felügyelőség az adós gazdálkodó szervezet felszámolójának mulasztása miatt nyújtott be kifogást a bírósághoz. Az adós vezetője ugyanis nem tett eleget az 1991. évi IL. törvény 31. §-ának c) pontja szerinti nyilatkozattételi kötelezettségének, ezért a kifogást tevő álláspontja szerint a többször mód...
Az elsőfokú bíróság végzése ellen az F-T-V Környezetvédelmi Felügyelőség nyújtott be fellebbezést. Kérte az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és a felügyelőség fellebbezési kérelméről történő döntéshozatalt, mivel nagyszámú hasonló jogvita van folyamatban. Álláspontja szerint a kifogása megalapozott, azonban nem hitelező, hanem csupán részt vevő fél az eljárásban. A felügyelőség nem a vezető mulasztásának következményeit akarta a felszámolóra áthárítani, hanem a felszámoló mulasztását sérelmezte. Az 1991. évi IL. törvény 48. §-ának (3) bekezdése szerint a felszámoló köteles gondoskodni a környezetvédelmi követelmények betartásáról. Ilyen követelmény az is, hogy a vezető a nyilatkozattételi kötelezettségének tegyen eleget. A bíróság által kijelölt képviselője az adósnak jelenleg a felszámoló, tehát ő köteles gondoskodni ennek a teljesítéséről. A felügyelőség nem hitelezője az adósnak, félként részt kell vegyen azonban az eljárásban, mivel a környezetvédelmi közérdeket képviseli. Ha ez nem valósítható meg, akkor csak úgy tudja képviselni a környezetvédelmi érdeket, hogy végrehajtási cselekményeket végez, vagy pedig hitelezői igényt nyújt be.
A környezetvédelmi felügyelőség fellebbezésére a felszámoló észrevételt tett. Kérte az elsőfokú bíróság végzésének a helybenhagyását. Megerősítette azt az álláspontját, hogy az 1991. évi IL. törvény 31. §-a (1) bekezdésének c) pontjában írt kötelezettséget a felszámoló nem vállalhatja át, a vezetővel szemben sem tud ezért intézkedést tenni, csupán az eljáró bíróságnak van lehetősége az 1991. évi IL. törvény 33. §-a alapján megbírságolni őt.
A környezetvédelmi felügyelőség fellebbezése nem alapos.
Az iratok tartalmából megállapíthatóan az adóssal szemben a felszámolási eljárás a Cégközlöny 1998. május 7-i számában nyert közzétételt. A felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásának időpontja 1998. január 26-a. Így a jelen eljárásban az 1993. évi LXXXI. tv-nyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (többször mód. Cstv.) rendelkezései az irányadóak.
Az F-T-V Környezetvédelmi Felügyelőség az eljárás során azért nyújtotta be kifogását a felszámolóval szemben, mert az nem pótolta a többször mód. Cstv. 48. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel az adós gazdálkodó szervezet vezetőjének a 31. § (1) bekezdésének c) pontja alapján elmulasztott nyilatkozatadását. A kifogását "ügyfél" megnevezéssel nyújtotta be. Az elsőfokú bíróság mint hitelező által előterjesztett kifogást érdemben bírálta el a kérelmet.
Helyesen utalt arra a fellebbezésében a környezetvédelmi felügyelőség, hogy hitelezőnek az eljárásban - a többször mód. Cstv. 3. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján - nem tekinthető. Ugyanakkor ügyfélnek sem minősíthető a 6. § (4) bekezdése szerint, mivel az a harmadik személy minősül félnek az eljárás során, akinek a jogát érinti a felszámoló tevékenysége vagy mulasztása.
A felszámolási eljárás és a végelszámolás környezet- és természetvédelmi követelményeiről szóló 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése szerint a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője a Cstv. 31. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti nyilatkozatát telephelyenként adja meg a telephely szerint illetékes környezetvédelmi Felügyelőség számára. A 4. § (1) bekezdése szerint a felügyelőség a benyújtott nyilatkozatot hatósági eljárás keretében bírálja el. A Korm. r. 12. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha az adós gazdálkodó szervezet a felszámolási eljárás alatt folytatott tevékenysége során a jogszabályokban meghatározott környezet-, természet- vagy műemlékvédelmi követelményeket megsérti, a felszámolási eljárás bármely szakaszában a vonatkozó jogszabályok szerinti hatósági határozattal a követelmények betartására kötelezhető. A fenti jogszabályi rendelkezésekből megállapítható, hogy a felszámolási eljárással párhuzamosan az illetékes hatóság - hatósági jogkörben eljárva, ennek keretében hozott - határozattal rendelkezik az említett követelmények betartása iránt, illetőleg a határozatának a végrehajtásáról gondoskodik. Ezek a tevékenységek tehát nem háríthatók át a felszámolási eljárás keretében a felszámolási eljárást lefolytató bíróságra. A környezetvédelmi felügyelőségnek is tehát a 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet szerint kell eljárnia, annak 8. §-ának (1) bekezdése szerint kell határozatát meghoznia, s ennek végrehajtásáról gondoskodik a felszámoló. Ebből eredően tévedett a környezetvédelmi felügyelőség, amikor ügyfélként kívánt az eljárásba bekapcsolódni, valamint tévedett az elsőfokú bíróság is, amikor hitelezőként vette számba a környezetvédelmi felügyelőséget és az általa benyújtott kérelmet mint kifogást bírálta el, holott a fenti jogszabályban foglaltak szerint a kérelem elutasításának lett volna helye.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a többször mód. Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 259. §-ára figyelemmel, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján - mivel a rendelkező rész az elutasítás vonatkozásában helyes - a fenti megváltoztatott indokolással helybenhagyta.
(Legf. Bír. Fpk.VIII.33.004/1998. sz.)