adozona.hu
BH 2000.12.559
BH 2000.12.559
Az egyéni vállalkozó egyéni cégként való cégbejegyzésekor - ha induló vagyonnal rendelkező egyéni cégként kéri a bejegyzését - vagyonának értékét fel kell tüntetnie. E vagyon alapján 2%-os mértékű eljárási illeték terheli a cégbejegyzést kérő egyéni vállalkozót [Ptk. 685. § c) pont, 1990. évi V. tv, 1990. évi XCIII. tv (Itv.) 45. § (1) bek. b) pont, 13/1989. (XII. 16.) IM r. 2. § (1) és (5) bek. ].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az L. A. egyéni cég (a továbbiakban: cég) 1997. május 21-én 5000 Ft illetékkel ellátott cégbejegyzési kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz. Az elsőfokú bíróság 2. sorszámú végzésében felhívta a céget, hogy 30 napon belül elutasítás terhe mellett "az illetéket a vagyon utáni 2%-ra egészítse ki", majd 4. sorszámú végzésében ezen felhívás eredménytelenségére tekintettel a cégbejegyzési kérelmet elutasította.
A cég a fellebbezésében azt kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság a 4. sorszámú végzést hely...
BH 2000.12.559 Az egyéni vállalkozó egyéni cégként való cégbejegyzésekor - ha induló vagyonnal rendelkező egyéni cégként kéri a bejegyzését - vagyonának értékét fel kell tüntetnie. E vagyon alapján 2%-os mértékű eljárási illeték terheli a cégbejegyzést kérő egyéni vállalkozót [Ptk. 685. § c) pont, 1990. évi V. tv, 1990. évi XCIII. tv (Itv.) 45. § (1) bek. b) pont, 13/1989. (XII. 16.) IM r. 2. § (1) és (5) bek. ].
Az L. A. egyéni cég (a továbbiakban: cég) 1997. május 21-én 5000 Ft illetékkel ellátott cégbejegyzési kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz. Az elsőfokú bíróság 2. sorszámú végzésében felhívta a céget, hogy 30 napon belül elutasítás terhe mellett "az illetéket a vagyon utáni 2%-ra egészítse ki", majd 4. sorszámú végzésében ezen felhívás eredménytelenségére tekintettel a cégbejegyzési kérelmet elutasította.A cég a fellebbezésében azt kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság a 4. sorszámú végzést helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú bíróságot utasítsa a cég bejegyzésére. A fellebbezésében rámutatott arra, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv (Itv.) 45. §-ának (1) bekezdése szerint a 2%-os cégbejegyzési illetéket a cégnek az alapító okiratában meghatározott vagyon értéke alapján kell lerónia. Egyéni cég bejegyzéséhez azonban ilyen okiratra nincs szükség, sőt a bejegyzés sem kötelező. Mindezek alapján a cégbejegyzési kérelem nem volt illetékhiányos, a jogszabálynak megfelelő 5000 Ft illeték lerovása alapján a céget be kellett volna jegyezni a cégjegyzékbe.
A fellebbezés nem alapos.
A cégbejegyzésről és a cégjegyzékről szóló 13/1989. (XII. 16.) IM rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerint a cégbejegyzési kérelmen valamennyi cégforma esetében - ha ennek jogszabályi feltételei fennállnak - kötelező feltüntetni a cég vagyonának összegét. Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. tv lehetővé teszi, hogy az egyéni cégként bejegyzését kérelmező egyéni vállalkozó - amely egyébként a Ptk. jelenleg hatályos 685. §-ának c) pontja szerint gazdálkodó szervezetnek minősül - induló vagyonnal rendelkezzen, de ugyanakkor nem írja elő kötelezően az induló vagyon meglétét. A 13/1989. (XII. 16.) IM rendelet 2. §-ának (5) bekezdése, amely úgy rendelkezett, hogy a cégjegyzéknek nem kell feltüntetni az egyéni cégek vagyonának értékét, 1994. január 10. óta nincs már hatályban. Mindezen jogszabályok egybevetése alapján a Legfelsőbb Bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy bár induló vagyonnal nem rendelkező egyéni cég is bejegyezhető a cégjegyzékbe, de az az egyéni cég, amely induló vagyonnal rendelkező egyéni cégként kéri bejegyzését, az Itv. 45. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján köteles a cégbejegyzési illeték lerovására.
Jelen esetben a cég mind cégbejegyzési kérelmén, mind a csatolt alapító okiratban 7 169 000 Ft-ban jelölte meg az induló vagyon értékét. A cég tehát saját állítása szerint 7 169 000 Ft értékű induló vagyonnal rendelkezik, így a cégbejegyzési eljárás illetékét az Itv. 45. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján ezen induló vagyon 2%-ának megfelelő összegben kellett volna lerónia. Az illetékhiányos cégbejegyzési kérelem alapján tehát helyesen rendelt el az elsőfokú bíróság hiánypótlást, és mivel annak a cég nem tett eleget, az elsőfokú bíróság a cégbejegyzési kérelem elutasításáról megalapozottan döntött.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 25. §-ának (1) bekezdése, a Pp. 259. §-a és a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú végzést helybenhagyta. (Legf. Bír. Cgf.II.31.642/1998. sz.)