adozona.hu
BH 2000.12.556
BH 2000.12.556
Az időközben magyar állampolgárságot szerzett külföldi által kötött kezességi szerződés annak ellenére nem érvénytelen, hogy korábban - a jogszabály által szükségessé tett - devizahatósági engedélyt a kezességvállaló nem szerezte be [Ptk. 200. § (2) bek., 215. § (1) és (3) bek., 237. § (2) bek., 1974. évi 1. tvr. 6. § (1) bek., 1995. évi XCV. tv 89. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, amelyben az elsőfokú bíróság az alperest a Pk87. 805/1995. számú jogerős fizetési meghagyásban marasztalt adósokkal és készfizető kezesekkel egyetemlegesen 122 856 Ft és annak kamatai megfizetésére kötelezte. Az alperesnek a kezességvállalás érvénytelenségére alapított fellebbezési érvelését nem fogadta el. Megállapította, hogy az alperes a szerződéskötés időpontjában külföldi állampolgár volt, ezért devizahatósági engedély hiány...
BH 2000.12.556 Az időközben magyar állampolgárságot szerzett külföldi által kötött kezességi szerződés annak ellenére nem érvénytelen, hogy korábban - a jogszabály által szükségessé tett - devizahatósági engedélyt a kezességvállaló nem szerezte be [Ptk. 200. § (2) bek., 215. § (1) és (3) bek., 237. § (2) bek., 1974. évi 1. tvr. 6. § (1) bek., 1995. évi XCV. tv 89. §].
A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, amelyben az elsőfokú bíróság az alperest a Pk87. 805/1995. számú jogerős fizetési meghagyásban marasztalt adósokkal és készfizető kezesekkel egyetemlegesen 122 856 Ft és annak kamatai megfizetésére kötelezte. Az alperesnek a kezességvállalás érvénytelenségére alapított fellebbezési érvelését nem fogadta el. Megállapította, hogy az alperes a szerződéskötés időpontjában külföldi állampolgár volt, ezért devizahatósági engedély hiányában a kezességvállalása jogszabályba ütközőit. Az alperes azonban időközben a magyar állampolgárságot megszerezte, jogszabályváltozás folytán pedig megszűnt a devizakülföldi kezességvállalására vonatkozó jogszabályi tilalom, ezért az érvénytelenségi ok elhárulása folytán a másodfokú bíróság a szerződést a Ptk. 237. §-ának (2) bekezdése alapján érvényessé nyilvánította.A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelemmel élt, amelyben az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte. A jogszabálysértést abban jelölte meg, hogy a kezességi szerződés megkötésének időpontjától semmis, ezért azt öt év elteltével törvényellenesen nyilvánította a másodfokú bíróság érvényesnek.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A másodfokú ítélet indokolása szerint a kezességi szerződés a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdésébe ütközik. Ez a jogi álláspont nem helytálló. A szerződéskötés időpontjában hatályos 1974. évi 1. tvr. 6. §-ának (1) bekezdése szerint a kezességi szerződés megkötéséhez devizahatósági engedélyre volt szükség. A Ptk. 215. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a szerződés létrejöttéhez hatósági jóváhagyás szükséges, ennek megtörténtéig a szerződés nem jön létre, de a felek a nyilatkozatukhoz kötve vannak. A (3) bekezdés szerint jóváhagyás hiányában a szerződésre az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni. E jogszabályi rendelkezésekből az következik, hogy az adott esetben a külföldi állampolgár által kötött kezességi szerződés nem ütközött jogszabályba, hanem annak létrejötte a devizahatóság engedélyétől függött. A jóváhagyás beszerzésére a törvény határidőt nem szab, az utólag is beszerezhető, kivéve, ha a felek bármelyike annak beszerzésére megfelelő határidőt szabott, és az eredménytelenül telt el. Amennyiben ilyen határidő kikötésre nem kerül, a szerződő felek a nyilatkozatukhoz kötve maradnak. A perbeli esetben a több évre szóló kölcsönszerződés biztosítékául megkötött kezességi szerződés létrejöttéhez a devizahatósági engedély beszerzése nem történt meg, időközben azonban annak szükségessége megszűnt; egyrészt, mert az 1995. évi XCV. törvény 89. §-a szerint az új devizatörvényt a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, másrészt, mert az alperes, aki jognyilatkozatához kötve maradt, időközben magyar állampolgár lett, így az általa kötött szerződés hatósági jóváhagyásra nem szorul. Mindebből az következik, hogy mivel a hatósági jóváhagyás szükségessége a szerződés megkötése után megszűnt, a szerződés hatósági jóváhagyás hiányában is véglegesen létrejött. Az alperes az érvényesen létrejött kezességi szerződés alapján köteles helytállni a vállalt kötelezettségéért.
A fentiekre tekintettel megállapítható, hogy a másodfokú bíróság ítélete, amellyel az elsőfokú bíróság marasztaló ítéletét helybenhagyta, nem sért jogszabályt, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Pp. 275/A. §-a szerint hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Gfv.I.33.302/1998. sz.)