adozona.hu
BH 2000.12.553
BH 2000.12.553
I. Korlátolt felelősségű társaság a létesítő okiratát vagy a társasági szerződését módosító okirattal vagy taggyűlési határozattal módosíthatja. Ez utóbbi esetben a tagok aláírása nem szükséges. Mindkét esetben szükséges viszont az ügyvédi vagy a jogtanácsosi ellenjegyzés, illetőleg a közokiratba foglalás [1997. évi CXLIV. tv (Gt.) 20. § (1) bek., 155. § (2) bek., 159. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv (Ctv.) melléklete]. II. Szavazategyenlőség esetére az ügyvezető szavazatának döntésére vonatkozó társasági sz
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az A. Építőipari Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Kft.) 1998. június 15-én kelt társasági szerződést módosító okirata szerint a közös tulajdonban levő üzletrész vonatkozásában a tagok személyében változás következett be, az egyik üzletrész-résztulajdonos a másik üzletrész-résztulajdonosnak adta el üzletrészrészét, és a társaság tevékenységi köre is módosult.
Az elsőfokú cégbíróság az 1998. augusztus 7-én kelt hiánypótló végzésében felhívta a bejegyzést kérőt, hogy az ott tétel...
BH 2000.12.553 I. Korlátolt felelősségű társaság a létesítő okiratát vagy a társasági szerződését módosító okirattal vagy taggyűlési határozattal módosíthatja. Ez utóbbi esetben a tagok aláírása nem szükséges. Mindkét esetben szükséges viszont az ügyvédi vagy a jogtanácsosi ellenjegyzés, illetőleg a közokiratba foglalás [1997. évi CXLIV. tv (Gt.) 20. § (1) bek., 155. § (2) bek., 159. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv (Ctv.) melléklete].
II. Szavazategyenlőség esetére az ügyvezető szavazatának döntésére vonatkozó társasági szerződési rendelkezés az új Gt.-ben előírt egyszerű szótöbbségi rendelkezéssel ellentétes, ezért az nem alkalmazható [1988. évi VI. tv (régi Gt.) 157. § (1) bek. c) pont, 1997. évi CXLIV. tv (Gt.) 19. § (1) bek., 123. §].
Az A. Építőipari Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Kft.) 1998. június 15-én kelt társasági szerződést módosító okirata szerint a közös tulajdonban levő üzletrész vonatkozásában a tagok személyében változás következett be, az egyik üzletrész-résztulajdonos a másik üzletrész-résztulajdonosnak adta el üzletrészrészét, és a társaság tevékenységi köre is módosult.Az elsőfokú cégbíróság az 1998. augusztus 7-én kelt hiánypótló végzésében felhívta a bejegyzést kérőt, hogy az ott tételesen felsorolt társasági szerződési rendelkezéseket - az 1997. évi CXLIV. tv (a továbbiakban: Gt.) rendelkezéseinek megfelelően - módosítsa.
A hiánypótló felhívásban foglaltaknak a bejegyzést kérő oly módon tett eleget, hogy 1998. szeptember 3-án taggyűlést tartott, melyen a társaság tagjai közül a társaság egyik tagja, illetve a másik tag képviseletében a közös üzletrész képviselője volt jelen. A hiánypótló végzésben foglaltaknak megfelelően a társasági szerződés rendelkezéseit módosították, ezenfelül egyéb módosításokat is végrehajtottak. A jegyzőkönyvet a taggyűlésen jelen lévők aláírták és azt ügyvéd ellenjegyezte.
Az elsőfokú cégbíróság az 1998. szeptember 7-én kelt végzésével a változás bejegyzésére irányuló kérelmet elutasította. Kifejtette, hogy a bejegyzést kérő hiánypótlási kötelezettségének hiányosan tett eleget, mert nem társasági szerződést módosító okiratot, hanem taggyűlési jegyzőkönyvet csatolt. A taggyűlési jegyzőkönyv pedig nem helyettesíti a szerződést módosító okiratot, figyelemmel az 1997. évi CXLV. tv (Ctv.) mellékletének I/1. pontjában foglaltakra.
A bejegyzést kérő fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, a kért változások bejegyzését kérte. Kifejtette: korlátolt felelősségű társaság társasági szerződését társasági szerződést módosító okirattal, illetve taggyűlési határozattal egyaránt módosíthatja.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A Gt. rendelkezései szerint a korlátolt felelősségű társaság egyrészt társasági szerződést módosító okirattal, másrészt taggyűlési határozattal módosíthatja létesítő okiratát. Ha a kft. társasági szerződést módosító okirattal módosítja társasági szerződését, a társasági szerződést valamennyi tagnak alá kell írnia, a közös betét képviseletében viszont csak a közös betét üzletrész képviselőjének kell aláírásával a társasági szerződést ellátnia. A társasági szerződést módosító okiratot ügyvédi, jogtanácsosi ellenjegyzéssel is el kell látni, avagy közokiratba kell foglalni. Ha a társasági szerződés módosítására taggyűlési határozattal kerül sor, amire a Gt. 159. §-ának (1) bekezdése módot ad, a társasági szerződést módosító taggyűlési jegyzőkönyvet az ügyvezetőnek és egy - a taggyűlésen jelen levő, hitelesítőnek megválasztott - tagnak kell aláírnia [Gt. 155. § (2) bekezdés] és ugyanúgy ügyvédi, jogtanácsosi ellenjegyzéssel kell ellátni, avagy közokiratba kell foglalni. Tehát ha taggyűlési határozattal kerül a társasági szerződés módosításra, a tagok aláírása nem szükséges, ezt tételesen tartalmazza a Gt. 20. §-ának (1) bekezdése is.
Az adott tényállás mellett a társaságnak két tagja van, az egyik tag M. Gy., aki egyben a társaság ügyvezetője is, a másik üzletrész pedig közös tulajdonban van, képviselője S. J.-né. Az 1998. július 15-i társasági szerződést M. Gy. és S. J.-né írta alá, s ugyancsak ők írták alá az 1998. szeptember 3-án kelt taggyűlési jegyzőkönyvet is; mindkét okiratot ügyvéd ellenjegyezte. Így tehát a taggyűlési jegyzőkönyv, amely többek között cégbírósági felhívásra a társasági szerződés egyes rendelkezéseit módosította, megfelel mind a Gt. 155. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak, mind a társasági szerződés társasági szerződéssel történő módosítására vonatkozó előírásoknak.
A Ctv. melléklete sem tartalmaz a fent kifejtettekkel ellentétes tartalmú előírást. Eszerint ugyanis a bejegyzési kérelemhez csatolni kell a létesítő okiratot, illetve annak változása esetén a létesítő okirat módosítását és a létesítő okirat változásokat egységbe foglalt hatályosított szövegét. E jogszabályi rendelkezés nem határozza meg a létesítő okirat módosításának módját. Ha az elsőfokú bíróság álláspontjával értene egyet a Legfelsőbb Bíróság, az azt jelentené, hogy a Ctv. fenti rendelkezése egy abba nem foglalt olyan értelmezést kapna, amely ellentétes is lenne az egyes cégformák sajátosságaival. Például részvénytársaság, szövetkezet esetén ez azt jelentené, hogy nem közgyűlési jegyzőkönyvet kellene csatolni. (A fenti fejtegetés az egységes létesítő okirat csatolási kötelezettségét nem érinti.)
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság változásbejegyzési kérelmet elutasító végzésében kifejtett jogi álláspontját tévesnek találta. Ugyanakkor újabb, a hiánypótló végzésben meg nem jelölt hiányosságot észlelt. A bejegyzést kérő hatályos társasági szerződésében ugyanis változatlanul szerepel a szavazategyenlőség esetére irányadó rendelkezés. A társasági szerződés hivatkozott rendelkezése szerint szavazategyenlőség esetén az ügyvezető szavazata dönt. Ez a rendelkezés azonban ellentétes a Gt. szabályozásával, mert a fenti szabályozási mód még az 1988. évi VI. tv (régi Gt.) rendelkezéseinek felel meg. A hatályos Gt. szerint ugyanis a határozat meghozatalához legalább egyszerű szótöbbség szükséges [19. § (1) bekezdés], ha a társaság létesítő okirata vagy törvény másként nem rendelkezik. A Gt. 123. §-a sem sorolja fel ezt mint kötelezően szabályozandó kérdést, szemben a régi Gt. 157. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakkal. A hatályos Gt. rendelkezései alapján tehát - a helyes jogértelmezés szerint - szavazategyenlőség esetén a taggyűlési határozat nem kapja meg az egyszeri szótöbbséghez szükséges szavazatot, ezzel ellentétes rendelkezést tehát a bejegyzést kérő társasági szerződése nem tartalmazhat.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Ctv. 20. §-ának (1) bekezdése folytán megfelelően irányadó Pp. 259. §-a és 252. §-ának (3) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
Az új eljárásban a létesítő okirat fenti tartalmú módosítására kell a bejegyzést kérőt felhívni, majd a hiánypótlás függvényében kell a változásbejegyzési kérelemről dönteni.
(Legf. Bír. Cgf.II.32.793/1998. sz.)