adozona.hu
BH 2000.11.506
BH 2000.11.506
Felszámolási eljárásban - ha az adós céget törlik a cégjegyzékből, s ezáltal jogképessége megszűnik - nincs helye az eljárás félbeszakadása megállapításának, hanem a felszámolási eljárást folytató bíróság az eljárást megszünteti. Ennek illetékkövetkezményei [1993. évi LXXXI. tv-nyel és az 1997. évi XXVII. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv (többször módosított Cstv.) 6. § (2) bek., 27. §, 1997. évi CXLIV. tv 53. § (2) bek., Pp. 111. § (1) bek., 130. § (1) bek. e) pont, 157. § a) pont, 158. § (1) bek., 275/
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A hitelező 1996. október 21-én előterjesztett kérelmére indult felszámolási eljárás során az elsőfokú bíróság végzésével - a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, módosított 1991. évi IL. törvény 27. §-ára hivatkozással - megállapította az adós korlátolt felelősségű társaság fizetésképtelenségét, elrendelte a felszámolását és kijelölte a felszámolót.
Az e végzés ellen az adós gazdálkodó szervezet által benyújtott fellebbezést a Legfelsőbb Bíróság mint másodfo...
Az e végzés ellen az adós gazdálkodó szervezet által benyújtott fellebbezést a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság végzésével hivatalból elutasította. Határozatát azzal indokolta, hogy az adós - annak törvényes képviselője - nem pótolta fellebbezése hiányát, mert a jogkövetkezményre történt figyelmeztetése ellenére nem gondoskodott jogi képviseletéről.
A jogerős végzés ellen az adós gazdálkodó szervezet felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben a jogerős végzésnek "az elsőfokú végzésre is kiterjedően" való hatályon kívül helyezését kérte. A jogorvoslati kérelem indokolása szerint az adós korlátolt felelősségű társaság ügyvezetője német állampolgárságú, az utóbbi időben sokat tartózkodott külföldön, ezért az édesanyja címére küldött bírósági "leveleket" csak jóval a határidő lejárta után kapta kézhez. Emiatt késlekedett a jogi képviselő meghatalmazásával is. Mindezekre figyelemmel egyúttal igazolási kérelemmel is élt. A fellebbező fél az ügy érdemében előadta, hogy sem az első-, sem a másodfokú bíróság nem vizsgálta a vele szembeni követelés jogszerűségét, ezért az eljárt bíróságok határozatait jogszabálysértőeknek tartja. Erre hivatkozással kérte a határozatok hatályon kívül helyezését. Beadványában illetékfeljegyzési jog engedélyezését is kérte.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a tényállást illetően a következő megállapításokat tette:
- a felülvizsgálati eljárás tartama alatt - 4. sorszám alatt - az adós visszavonta az igazolási, valamint az illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelmét, s a 6000 Ft illetéket illetékbélyegben lerótta;
- az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálata által kibocsátott Nyilvános Cégadatok Másolatából kitűnően azonban a Fővárosi Bíróság mint cégbíróság időközben elrendelte az adós korlátolt felelősségű társaság hivatalból való törlését, az erről szóló, a Cégközlöny 1999. március 11-i számában megjelent végzés 1999. március 26-án jogerőre emelkedett. A jogerőre emelkedés közzétételére a Cégközlöny 1999. április 22-i számában került sor. Az adós gazdálkodó szervezetnek a cégjegyzékből való törlése megtörtént. A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 53. §-ának (2) bekezdése alapján viszont a gazdasági társaság a cégjegyzékből történt törléssel megszűnik.
A jelen felszámolási eljárásban alkalmazandó; a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, az 1993. évi LXXXI. törvénnyel, valamint az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény 6. §-ának (2) bekezdése szerint azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény külön nem szabályoz, a Pp. rendelkezései - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadóak azzal, hogy a felszámolási eljárásban félbeszakadásnak nincs helye. Így, bár a Pp. 111. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy ha valamelyik fél meghal vagy megszűnik, az eljárás a jogutód perbe lépéséig, illetve perbe vonásáig félbeszakad, felszámolási eljárás esetén a fél jogképességének elvesztése miatt az eljárás félbeszakadása helyett az eljárás megszüntetésére kerül sor.
A Pp. 275/B. §-a folytán a felülvizsgálati eljárásban is követendő Pp. 158. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a bíróság perakadályt (eljárási akadályt) észlel, a pert (az eljárást), annak bármely szakaszában hivatalból köteles megszüntetni. A Pp. 157. §-ának a) pontja, illetve a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján ilyen eljárási akadálynak tekintendő - egyebek mellett - az eljárási jogképesség hiánya.
Az adott ügyben az adós korlátolt felelősségű társaság - a cégjegyzékből való törlésével történt - megszűnésével elvesztette a jogképességét, és ezzel az eljárási jogképességét is, ezért a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Pp. 275. §-ának (2) bekezdésére és 275/B. §-ára utalással, a Pp. 251. §-ának (1) bekezdése alapján a felszámolási eljárást megszüntette, s egyúttal - a felülvizsgálati kérelemmel támadott - első- és másodfokú végzéseket teljes egészében hatályon kívül helyezte.
A fenti döntésre figyelemmel, az illetékekről szóló, többször módosított 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján az eljárás illetékmentes. Ennek következtében az Itv. 80. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján a felülvizsgálati kérelemmel élő az általa - a tárgyi illetékfeljegyzési jog ellenére szükségtelenül - lerótt eljárási illeték visszatérítését kérheti az illetékes illetékhivataltól. A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság ezért az Itv. 81. §ának (2) bekezdése alapján intézkedett a határozatának az illetékhivatal részére való megküldése iránt.(Legf. Bír. Gfv.X.32.121/1999. sz.)