adozona.hu
BH 2000.11.504
BH 2000.11.504
A másodfokú bíróság a fél fellebbezésének célirányosságát és a bizonyítási eljárás egész menetét figyelembe véve dönt a másodfokú perköltség viselése kérdésében [Pp. 78. § (1) bek., 80. § (2) bek., 81. § (1) bek., 239. §, 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 18. § (1) és (3) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét - amely az elsőfokú cégbíróság cégbejegyzést elrendélő végzése hatályon kívül helyezésére irányult - elutasította, és megállapította, hogy a felperes által le nem rótt kereseti illetéket az állam viseli. Az ítélet indokolása szerint az alperes a perben bizonyította, hogy a cég székhelyeként megjelölt helyiséget bérleti szerződés alapján használja, s a bérleti szerződést az ő megbízása alapján és az ő nevében írta alá a Cs. P. Kft., vagyis ez...
Ezen ítélet ellen a felperes fellebbezett, amely az elsőfokú ítélet megváltoztatására és a cégbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezésére irányult.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, s annak megállapítása mellett, hogy a cégbejegyzést elrendelő végzés jogszabálysértő volt, azt hatályában fenntartotta. Kötelezte az alperest, hogy az illetékhivatal felhívására fizessen meg 14 250 Ft első- és másodfokú részilletéket; megállapította továbbá, hogy 14 250 Ft első- és másodfokú részilletéket az állam viseli.
Az ítélet indokolása szerint a cégbejegyzést elrendelő végzés jogszabálysértő volt, mert a cégbíróság nem vizsgálta, hogy a Cs. P. Kft. a perbeli székhelyhasználatra kötött bérleti szerződést jogosult volt-e aláírni. Az alperes csak a perben bizonyította, hogy a Cs. P. Kft. a bérleti szerződés aláírásához szabályszerű meghatalmazással rendelkezett. Azt azonban a jelen perben - amelynek a cégbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése a tárgya - nem kell, nem lehet vizsgálni, hogy a székhelyhasználat megfelelő-e. Ennek a kérdésnek a vizsgálata törvényességi felügyeleti eljárás tárgya lehet. A felperes által hivatkozott Gfv.X.32.064/1995/6. számú határozat is ilyen eljárásban született, de részben eltérő tényállás alapján; e vonatkozásban a másodfokú bíróság a felperes fellebbezési érvelését nem fogadta el. Ezért a másodfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a fellebbezés részben volt eredményes, a peres felek fele-fele arányban pernyertesek, illetve pervesztesek, s így a perköltség viseléséről a Pp. 81. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezett.
Ezen jogerős másodfokú ítéletnek az illetékfizetésre kötelező rendelkezése ellen a Legfőbb Ügyészség nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, és az ítélet részbeni megváltoztatását, az illeték viselésére az állam helyett az alperes kötelezését kérte. A jogszabálysértést abban jelölte meg, hogy a másodfokú bíróság tévesen állapította meg az alperes részleges pernyertességét. A perbeli esetben a felperes a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendelet (Ctvr.) 18. §-ának (1) bekezdése alapján kizárólag a cégbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt nyújthatta be a keresetét. Ha a bíróság a jogszabálysértést megállapítja, függetlenül attól, hogy a 18. § (3) bekezdésében írt jogkövetkezmények közül melyiket alkalmazza, az alperes pernyertessége fel sem merülhet. Így az alperesnek kell viselni a teljes illetékköltséget.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme arra irányult, hogy a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a másodfokú bíróság ítéletét hatályában tartsa fenn. Álláspontja szerint a felperes az anyagi jog védelme érdekében indíthat keresetet a cégbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt, de különböző okokból. A perbeli esetben az ügyészség ugyan több okot jelölt meg, de csak a bérleti szerződés aláírására való jogosultsággal kapcsolatos érvelése bizonyult alaposnak.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Pp. 78. §-ának (1) bekezdése értelmében a pernyertes fél költségeinek a megfizetésére a pervesztes felet kell kötelezni, ez alól kivételnek van helye, amennyiben a 80-83. §-ok eltérően rendelkeznek. A Pp. 80. §-ának (2) bekezdése értelmében az a fél, aki egyes perbeli cselekményeket sikertelenül végez, vagy más módon felesleges költséget okoz, az ebből származó költségeit a per eldöntésére tekintet nélkül viselni köteles. A Pp. 81. §-ának (1) bekezdése alapján pedig a perköltségviselés eldöntésénél a pernyertesség-pervesztesség arányát is figyelembe kell venni.
A fenti jogszabályokból következően, amikor a bíróság a pernyertesség-pervesztesség arányáról s ennek folytán a perköltségviselésről határoz, nem csupán a "számtani arányosságot", hanem a bizonyítási eljárás egész lefolyását - e körben azt, hogy a fél által érvényesített jog mennyire volt célirányos, azzal összefüggésben keletkezett-e indokolatlan költség stb. - is figyelembe veszi. A Pp. 239. §-a alapján ezek a rendelkezések alkalmazandók a másodfokú eljárásban is, ezért ebből kiindulva vizsgálta a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság, hogy a másodfokú bíróság sértett-e jogszabályt akkor, amikor a perköltség viseléséről döntött.
A perbeli esetben a felperes a fellebbezésében a jogsérelmet abban jelölte meg, hogy az alperes valójában nem rendelkezik székhellyel. Ennek bizonyítására az elsőfokú bíróság az alperes által becsatolt bérleti szerződést annak jogszerűsége vizsgálata nélkül fogadta el, mivel a megbízási szerződés nem állt rendelkezésre. Sérelmezte továbbá a felperes, hogy a székhely megfelelőségét a bíróság nem vizsgálta abból a szempontból, alkalmas-e az a cég irányítása és működése körében végzendő tevékenység ellátására. A másodfokú bíróság a felperes fellebbezési érvelését annyiban fogadta el, hogy a cégbejegyzés jogszabálysértő volt, mert a cégbíróság a Cs. P. Kft. aláírási jogosultságát nem vizsgálta. A felperes további fellebbezési érvelését azonban a másodfokú bíróság nem fogadta el, ennek okát az ítéletében részletesen megindokolta. A felperes fellebbezése tehát annak célirányosságát és a bizonyítási eljárás egész folyamatát figyelembe véve csak részben bizonyult alaposnak, ezért nem sértett jogszabályt a másodfokú bíróság, amikor a perköltség viseléséről a Pp. 81. §-ának (1) bekezdésében írottak szerint határozott.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a másodfokú bíróság ítéletét a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Gfv.X.31.849/1999. sz.)