adozona.hu
BH 2000.11.499
BH 2000.11.499
499 I. Ha a cégbíróság a részvénytársaság cégbejegyzését elutasítja, az alakuló közgyűlésre vonatkozó hirdetmény megjelentetését célzó megbízási szerződést teljesítő lapkiadó nem az rt.-től, hanem a megbízási szerződés megkötését kezdeményező (aláíró) természetes személytől követelheti a díját [1988. évi VI. tv (Gt.) 25. § (1) bek., 26. §]. II. Ha a megbízó nem jelöli meg a megbízás teljesítésének végső határidejét, a megbízott késedelembe nem eshet, ezen a címen tehát a megbízó nem állhat el a szerződéstől
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az I. r. alperesként megjelölt O. L. Holding Vagyonkezelő és Kereskedelmi Rt. (a továbbiakban: rt.) cégbejegyzési kérelmét az elsőfokú cégbíróság 1997. december 21-én jogerőre emelkedett végzésével elutasította. Még az rt. cégbejegyzési kérelmének elutasítása előtt az rt. igazgatósága részéről eljáró II. r. alperes mint igazgatósági tag 1997. november 14-i keltezésű - a felpereshez 1997. november 18-án érkezett - megrendelésében kérte, hogy a felperes tegye közzé az rt. 1997. december 22-re k...
BH 2000.11.499 499 I. Ha a cégbíróság a részvénytársaság cégbejegyzését elutasítja, az alakuló közgyűlésre vonatkozó hirdetmény megjelentetését célzó megbízási szerződést teljesítő lapkiadó nem az rt.-től, hanem a megbízási szerződés megkötését kezdeményező (aláíró) természetes személytől követelheti a díját [1988. évi VI. tv (Gt.) 25. § (1) bek., 26. §].
II. Ha a megbízó nem jelöli meg a megbízás teljesítésének végső határidejét, a megbízott késedelembe nem eshet, ezen a címen tehát a megbízó nem állhat el a szerződéstől [Ptk. 298. § a) pont, 300. § (2) bek.].
Az I. r. alperesként megjelölt O. L. Holding Vagyonkezelő és Kereskedelmi Rt. (a továbbiakban: rt.) cégbejegyzési kérelmét az elsőfokú cégbíróság 1997. december 21-én jogerőre emelkedett végzésével elutasította. Még az rt. cégbejegyzési kérelmének elutasítása előtt az rt. igazgatósága részéről eljáró II. r. alperes mint igazgatósági tag 1997. november 14-i keltezésű - a felpereshez 1997. november 18-án érkezett - megrendelésében kérte, hogy a felperes tegye közzé az rt. 1997. december 22-re kitűzött közgyűlésének hirdetményét. A megrendelés arra vonatkozó adatot nem tartalmazott, hogy a hirdetménynek mely időpontig kell a Cégközlönyben megjelennie, és nem tartalmazta a megrendelő telefonszámát sem. A hirdetmény a Cégközlöny 1997. november 27-i számában megjelent. A felperes a megrendelési díj megfizetése érdekében 1997. december 15-i teljesítési határidővel számlát bocsátott ki, a számlatartozás megfizetése azonban elmaradt.A felperes módosított keresetében a II. r. alperest arra kérte kötelezni, hogy számlatartozás fejében 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 75 000 Ft-ot és ezen összegnek 1997. december 15-től járó évi 20%-os kamatát. Keresetét a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. tv . (Gt.) 25. §-ának (1) bekezdésére alapította.
Az elsőfokú bíróság 1999. március 10-én meghozott 11. sorszámú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indoklása szerint a felperes nem a megfelelő alperessel szemben indított pert, ugyanis a II. r. alperes nem volt alapító tagja az rt.-nek, a cégbejegyzési kérelem elutasítása folytán nem létező rt. tartozásaiért pedig az rt. tagjai tartoznak egyetemleges, közvetlen és korlátlan felelősséggel a Gt. 26. §-ában írtak alapján. Utalt arra is, hogy a Gt. 279. §-ának (3) bekezdése szerint a felperesnek a hirdetményt a közgyűlés napját legalább 30 nappal megelőzően meg kellett volna jelentetnie. A felek közötti vállalkozási jogviszonyban a felperes mint kötelezett elmulasztotta értesítési kötelezettségét. Késedelmesen teljesített, így a jogosultat a teljesítéshez fűződő érdekmúlásra tekintettel az elállás joga is megillette.
A felperes fellebbezése alapján a másodfokú bíróság megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, és a II. r. alperest a keresetben írtak szerint kötelezte 75 000 Ft és kamata, valamint 12 000 Ft első-, másodfokú perköltség megfizetésére. Rámutatott a másodfokú ítélet arra, hogy a II. r. alperes az rt. nevében kötött szerződést a felperessel, ezért a kötelezettségek teljesítésével kap csolatos felelőssége a Gt. 25. §-a alapján fennáll. A Gt. 26. §-a csak a társasági szerződést megkötő felek egymás közötti viszonyát rendezi a bejegyzési kérelem elutasításának esetére, de nem irányadó a társaság harmadik személyekkel szemben fennálló felelőssége szempontjából. Kifejtette azt is, hogy a felperes nem eredménykötelmet vállalt, kötelezettsége csak abban állt, hogy a megrendelő megbízása alapján hirdetményt tegyen közzé, éspedig a Gt. 279. §-ának (3) bekezdésében írtak figyelmen kívül hagyásával. Ezen megbízást a felperes megfelelően teljesítette, ezért a megbízási díj megilleti.
A II. r. alperes felülvizsgálati kérelmében a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet hatályában való fenntartását, valamint a felperes perköltségekben való marasztalását kérte, "elsődlegesen a nem megfelelő alperes perlése miatt, másodlagosan pedig a Ptk. 300. §-ának (2) bekezdésében foglalt körülmény miatt".
Álláspontja szerint a Gt. 25. §-ának rendelkezései csak abban az esetben alkalmazhatóak, ha utóbb a társaság cégbejegyzése megtörténik, és a társaság az alapítására visszaható hatállyal létrejön. Jelen esetben az rt. nem jött létre, így fel sem merülhet a Gt. 25. §-ának alkalmazása, hisz' nem létező jogalanynak nem lehet a korábban megkötött szerződések jóváhagyására feljogosított közgyűlése és vezető tisztségviselője sem, Tévesen értelmezte tehát a másodfokú bíróság a Gt. 25. és 26. §-ában írtakat, a cégbejegyzési kérelem elutasítása esetén a nem létezőnek minősülő cég alapítóinak kell rendezniük a cégbejegyzés megtagadása előtt létrejött jogviszonyokat, éspedig "a társaság nevében létrehozott jogviszonyokat" is.
Hivatkozott a II. r. alperes arra is, hogy a felperes eredménykötelmet teljesített, éspedig hibásan. A felperes egy hivatalos lap kiadója, és mint ilyennek tudomással kellett bírnia arról, hogy a hirdetmény közzététele csak egy meghatározott időpontig áll a megrendelő érdekében. A felperes tudott a megrendelt hirdetmény "szabálytalanságáról és ennek következtében a felhasználásra való alkalmatlanságáról". Nyilvánvalóan nem az volt a megrendelő érdeke, hogy 75 000 Ft költséggel megjelenjen egy olyan hirdetmény, amelyet nem lehet felhasználni, így a felperes eljárása akkor sem minősülne a megrendelő érdekében állónak, ha a jogviszonyuk megbízási szerződésen alapult volna.
A másodfokú ítélet nem jogszabálysértő.
A II. r. alperes az rt. cégbejegyzése előtt járt el az rt. nevében, jogviszony tehát közte és a felperes között jött létre, az ezen jogviszonyból eredő jogok és kötelezettségek nem a cégbejegyzés alatt álló részvénytársaságot, hanem a II. r. alperest illették, illetve terhelték. Az rt. közgyűlése az rt. cégbejegyzése, azaz létrejötte után utólagosan jóváhagyhatta volna az rt. nevében eljáró II. r. alperesnek a felperessel megkötött szerződését, és átvállalhatta volna a szerződésből eredő számlatartozás megfizetését. Az rt. cégbejegyzési kérelmének elutasítása folytán azonban a nem létező rt. már nem állhat helyt a II. r. alperes tartozásaiért. Ebből következően a közzétételi díj felperes részére való megfizetéséért továbbra is az eredeti kötelezett, azaz a II. r. alperes tartozik felelősséggel. A felülvizsgálati kérelemben írtakkal ellentétben a másodfokú bíróság helyesen értelmezte a Gt. 25. §-ának rendelkezéseit, a jogszabályoknak megfelelően mutatott rá arra, hogy jelen esetben a Gt. 26. §-a nem irányadó, és a felperes az igényérvényesítésre a II. r. alperessel szemben jogosult.
Egyetért a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a másodfokú bíróság azon álláspontjával is, hogy a felek között megbízási jogviszony jött létre, amelynek alapján a felperes a hirdetmény közzétételére volt köteles. A megrendelő II. r. alperesnek kellett volna gondoskodnia arról, hogy biztosított legyen az 1997. december 22-re meghirdetett közgyűlés szabályszerű összehívása, ennek érdekében már a megrendelésnek tartalmaznia kellett volna azt, hogy a megbízást legkésőbb 1997. november 21-ig kell teljesíteni. Jelen esetben a II. r. alperes ilyen utasítást a felperesnek nem adott, ennek hiányában viszont azt kell megállapítani, hogy a felperes késedelembe esése a Ptk. 298. §-ának a) pontjában írtak szerint nem állt be. A másodfokú ítélet nem tekinthető jogszabálysértőnek amiatt sem, mert figyelmen kívül hagyta a Ptk. 300. §-ának (2) bekezdésében írtakat. Ezen jogszabályhely arra vonatkozóan tartalmaz előírást, hogy a jogosult a kötelezett késedelme esetén mely esetben állhat el - ateljesítéshez fűződő érdek megszűnésének bizonyítása nélkül - a szerződéstől. Jelen esetben viszont a jogosult nem esett késedelembe, a II. r. alperes pedig nem intézett elállási nyilatkozatot a jogosulthoz, így a Ptk. 300. §-ának (2) bekezdésében írtak alkalmazása fel sem merülhet.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a másodfokú ítéletet hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Gfv.II.32.404/1999. sz.)