adozona.hu
BH 2000.11.495
BH 2000.11.495
A biztosító által indított megtérítési perben tárgyi illetékfeljegyzési jog [1990. évi XCIII. tv (Itv.) 62. § (1) bek. b) pont, Ptk. 558. § (1) és (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A perbeli Peugeot típusú személygépkocsit 1997. október 29-én közlekedési baleset érte akként, hogy egy tehergépkocsi egy lejtős útszakaszon nekigurult. A felperes casco biztosítási szerződés alapján kártérítést fizetett a károsultnak, ezt követően keresetet terjesztett elő az alperessel mint a tehergépkocsi felelősségbiztosítójával szemben.
Az elsőfokú bíróság végzésében megállapította, hogy ebben az eljárásban a felperest nem illeti meg az 1990. évi XCIII. tv (Itv.) 62. §-a (1) bekezdéséne...
BH 2000.11.495 A biztosító által indított megtérítési perben tárgyi illetékfeljegyzési jog [1990. évi XCIII. tv (Itv.) 62. § (1) bek. b) pont, Ptk. 558. § (1) és (2) bek.].
A perbeli Peugeot típusú személygépkocsit 1997. október 29-én közlekedési baleset érte akként, hogy egy tehergépkocsi egy lejtős útszakaszon nekigurult. A felperes casco biztosítási szerződés alapján kártérítést fizetett a károsultnak, ezt követően keresetet terjesztett elő az alperessel mint a tehergépkocsi felelősségbiztosítójával szemben.Az elsőfokú bíróság végzésében megállapította, hogy ebben az eljárásban a felperest nem illeti meg az 1990. évi XCIII. tv (Itv.) 62. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott tárgyi illetékfeljegyzési jog.
A végzés ellen a felperes nyújtott be fellebbezést annak megváltoztatása és a tárgyi illetékfeljegyzési jog fennállásának megállapítása iránt.
Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyására irányult.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezést a Pp. 257. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el, amelynek során megállapította, hogy az alapos.
A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kölcsönös polgári jogsegélyforgalomról és az okiratokról Bécsben, az 1965. április 9-én aláírt szerződés kihirdetéséről szóló 1967. évi 24. törvényerejű rendelet 1. cikkének (1) bekezdése értelmében az egyik szerződő állam polgárai a másik szerződő állam területén szabadon fordulhatnak a bíróságokhoz és ezek előtt ugyanolyan feltételek mellett léphetnek fel, mint a belföldiek.
A Ptk. 558. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve ha ez a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.
Az Itv. 62. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott, illetve a vagyonában bekövetkezett olyan kár megtérítése iránti igény esetén, amikor a személy élete, testi épsége vagy egészsége is veszélyeztetve volt.
A jelen peres eljárást megelőzően a felperes casco biztosítási szerződés alapján kártérítést fizetett ki olyan káresemény alapján, amelyért állítása szerint olyan személy felelős, akinek felelősségbiztosítója az alperes. Ezért ezt követően a Ptk. 558. §-ának (1) bekezdésében biztosított jogával élve keresettel fordult az alperes ellen. A fellebbezéséhez csatolt és magyar nyelvű fordítással is ellátott okiratokkal igazolta, hogy a baleset során a károsult a kárt szenvedett gépkocsiban ült, és ugyancsak megsérült. Ebből okszerűen következik, hogy a felperes igénye alapjául szolgáló káresemény során személy élete, testi épsége, egészsége is veszélyeztetve volt. Ez pedig kellő alapul szolgál az Itv. 62. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kedvezmény alkalmazásához. Ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság kiemeli, hogy a tárgyi illetékfeljegyzési jog nem az igényt érvényesítő személyéhez, hanem a per tárgyához kapcsolódik. Ezért az nem a Ptk. 558. §-ának (2) bekezdésén keresztül a károsult jogán, hanem az általa érvényesített igény jogi természete folytán illeti meg a felperest.
A fent kifejtettek eredményeként a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-ának utaló szabálya folytán alkalmazandó 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta. (Legf. Bír. Pf.VIII.25.820/1999. sz.)