adozona.hu
BH 2000.10.472
BH 2000.10.472
Az a kft.-tag minősül a társaság tevékenységében személyes közreműködőnek, aki a feladatok ellátásában ténylegesen is közreműködik [1975. évi XXII. tv. 10. § (2) bek. d) pont, 118/A. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes 1994. január 15-től 1995. július 31. napjáig tartó időszakra vonatkozóan ellenőrzést tartott a felperesnél, melynek eredményeképpen fizetési meghagyást bocsátott ki a felperes ellen 713 476 Ft összegben, melyből 286 968 Ft társadalombiztosítási járulékrész, 65 227 Ft az egyéni járulékrész, és 273 235 Ft a késedelmi pótlék, 88 053 Ft a rendbírság. A fizetési meghagyás indokolása szerint a felperes jogelődje a B. és Társai Kft., amely három természetes személy taggal alakult (B. Vikt...
BH 2000.10.472 Az a kft.-tag minősül a társaság tevékenységében személyes közreműködőnek, aki a feladatok ellátásában ténylegesen is közreműködik [1975. évi XXII. tv. 10. § (2) bek. d) pont, 118/A. §].
Az alperes 1994. január 15-től 1995. július 31. napjáig tartó időszakra vonatkozóan ellenőrzést tartott a felperesnél, melynek eredményeképpen fizetési meghagyást bocsátott ki a felperes ellen 713 476 Ft összegben, melyből 286 968 Ft társadalombiztosítási járulékrész, 65 227 Ft az egyéni járulékrész, és 273 235 Ft a késedelmi pótlék, 88 053 Ft a rendbírság. A fizetési meghagyás indokolása szerint a felperes jogelődje a B. és Társai Kft., amely három természetes személy taggal alakult (B. Viktor, S. Albin, Sz. János), az ügyvezetői feladatokat ellátó 3 tag után elmulasztotta az előírt minimum járulékbevallást 1994. január 15-től 1995. december 15-ig terjedő időszakra vonatkozóan.A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését indítványozta azzal, hogy jogelődje tevékenységet soha nem végzett, az ügyvezetők nem dolgoztak, jövedelmet semmilyen jogcímen nem vettek fel. Hivatkozott arra, hogy B. Viktor munkaszerződéssel dolgozott a Sz. és Társa Bt.-nél, míg a másik kft.-tag 40 órás munkaidőben főállású magánvállalkozó volt, ezért egyikük sem tekinthető főfoglalkozású tagnak, csak kiegészítő tevékenységet folytatónak.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a felperesi jogelőd alapító okirata szerint mindhárman a társaság ügyvezetői voltak, az ügyvezetői tisztséget betöltő tagot minden esetben személyesen közreműködői munkát végző személynek kell tekinteni, akire a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: Tb. tv) 10. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján a biztosítás kiterjed. A kft. tagjai a Tb. tv 118/A. §-a alapján nem minősülnek kiegészítő tevékenységet folytatóknak.
A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet keltezését kijavította, és az így kijavított ítéletet helybenhagyta. Az ítélet indokolásában megállapította, hogy a tagok közreműködési kötelezettsége az alapító okirat rendelkezésein alapult, arra tehát annak következtében kötelesek is voltak. Ezért nem tulajdonított jelentőséget annak - az egyébként nem is bizonyított - felperesi előadásnak, hogy a munkavégzési kötelezettségnek egyedül B. Viktor tett eleget. B. Viktorral kapcsolatban megállapította, hogy a közte és a Sz. és Társa Bt. között létrejött munkaszerződés érvénytelen. B. Viktor ennek a bt.-nek a beltagja volt, ezért önmagát nem foglalkoztathatta, a munkaviszony létesítését maga a tagsági viszony zárja ki. Ezért egyikőjük sem minősül a Tb. tv 118/A. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban felsoroltak szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet megváltoztatását és a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát. Továbbra is arra hivatkozott, hogy B. Viktor munkaszerződése érvényes, a kft.-nél csak kiegészítő tevékenységet folytatott, míg a másik két személy a kft. működésében személyesen nem közreműködött, ők a magánvállalkozásukban fizették a társadalombiztosítási járulékot.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Tb. tv 10. §-a (2) bekezdésének d) pontja értelmében a biztosítási jogviszony kiterjed a korlátolt felelősségű társaság tagjára, ha a társaság tevékenységében nem munkaviszony, nem megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, munkát végez. A Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy az a tag minősül a társaság tevékenységében személyesen közreműködőnek, aki a társasági szerződésben meghatározott tevékenység körébe tartozó feladatok ellátásában ténylegesen közreműködik. Erre figyelemmel téves jogi álláspontra helyezkedett az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyó jogerős ítélet, amikor kifejtette, hogy a kft. alapító okirata alapján a három ügyvezető személyes közreműködésre volt köteles, és az ügyvezetői tisztséget betöltő tagot minden esetben személyesen közreműködő, munkát végző személynek kell tekinteni.
A biztosítás fennállását a konkrét jogviszony tényleges tartalma alapján kell elbírálni. A kft.-tag biztosítási jogviszonyát és ezzel együtt a járulékfizetési kötelezettséget csak a tényleges személyes közreműködése, munkavégzése alapozza meg.
Az eljáró bíróságok eltérő jogi álláspontjuk alapján a kft. tagjainak a társaság tevékenységében való személyes közreműködését, munkavégzését teljeskörűen nem tárták fel, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és a bizonyítási eljárás teljes körű megismétlése érdekében az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Az új eljárás során az elsőfokú bíróságnak a kft.-tagok személyes közreműködése, munkavégzése körében a tényállást fel kell derítenie, és ezt követően lehet megállapítani, hogy a személyes közreműködésük megalapozza-e a felperes járulékfizetési kötelezettségét, illetőleg a Tb. tv 118/A. §-a alapján kiegészítő tevékenységet folytatóknak tekinthetők-e.
(Legf. Bír. Kfv.IV.27.148/1998. sz.)