adozona.hu
BH 2000.10.455
BH 2000.10.455
Termőföld tulajdonjogának jogi személy részéről való megszerzésére vonatkozó jogszabályi tilalom nem érinti a termőföld használati joga átruházásának - s ehhez képest a használati jog apportálásának - lehetőségét [1988. évi VI. tv (Gt.) 22. § (2) bek., 161. § (3) bek., 1994. évi LV. tv 6. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
1994. november 17-én a jogi képviselő kérelmet nyújtott be a társaság cégbejegyzése iránt. A csatolt társasági szerződés szerint a céget F. N. 500 000 Ft-os és M-A. N. 400 000 Ft-os pénzbetét, P. de B. I.-né pedig 2 100 000 Ft-os nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásával alapította. A társasági szerződés elválaszthatatlan mellékletét képező - valamennyi tag által aláírt -, 1994. augusztus 11-i keltezésű, javított apportlista szerint, P. de B. I.-né tag húsz kenderesi mezőgazdasági ...
A cégbíróság az 1997. január 27-én kelt 10. sorszámú végzésével kötelezte a jogi képviselőt, hogy a kézbesítéstől számított harminc napon belül elutasítás terhe mellett, olyan - a tagok által aláírt - apportlistát csatoljon, amely a rendelkezésre bocsátani kívánt ingatlanok részletes adatait, értékét is tartalmazza. Kötelezte továbbá a cégbíróság a jogi képviselőt az ingatlanok három hónapnál nem régebbi tulajdoni lapjainak benyújtására, valamint a kamarai tagság és a társadalombiztosítási törzsszám meglétének igazolására. A jogi képviselő a Budapesti Agrárkamara és a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazolásait becsatolta. Mellékelte az ingatlanok tulajdoni lapjait is, amelyekből megállapítható volt, hogy valamennyi ingatlan a szántó művelési ágba tartozik.
Ezt követően a cégbíróság az 1997. július 27-én kelt 13. sorszámú végzésével kötelezte a jogi képviselőt, hogy a kézbesítéstől számított harminc napon belül olyan apportlistát csatoljon, amely nem ütközik az 1994. évi LV. tv 6. §-ában írt tiltó rendelkezésekbe. A felhívásra a jogi képviselő becsatolta az apportlista alapítók által aláírt és ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott olyan példányát, amely azt tartalmazza, hogy P. de B. I.-né az 1994. augusztus 11-én kelt társasági szerződés alapján szolgáltatott ingatlanoknak öt évre terjedő korlátlan használati jogát bocsátotta a társaság rendelkezésére. Kijelentette az apportáló azt is, hogy a gazdasági társaság harmadik személy részére - hozzájárulása, illetve engedélye nélkül - átruházhatja ezt a használati jogot.
A cégbíróság az 1998. február 25-én kelt 18. sorszámú végzésével a jogi képviselő által benyújtott okiratok ellenére a cég bejegyzése iránti kérelmet elutasította. Indokolásában kifejtette, hogy a társasági szerződés az 1988. évi VI. tv (Gt.) 22. §-ának (2), illetve 161. §-ának (3) bekezdésébe ütközik, mert a tag által szolgáltatott nem pénzbeni hozzájárulás a jogszabályi előírásoknak nem felel meg.
A jogi képviselő a végzés ellen benyújtott fellebbezésében kérte az elsőfokú bíróság határozatának megváltoztatását és a cég bejegyzésének elrendelését. Arra hivatkozott, hogy a módosított apportjegyzék nem ütközik a Gt. 161. §-ának (3) bekezdésébe, illetve 22. §-ának (2) bekezdésébe. Olyan vagyoni értékű jog (az apportáló tag tulajdonát képező mezőgazdasági ingatlan használati joga) került apportálásra, amely forgalomképes, végrehajtható, a tag nyilatkozatára tekintettel utóbb harmadik személy hozzájárulása nélkül a gazdasági társaság által átruházható.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozott.
Nem vitás, hogy az 1994. évi LV. tv 6. §-a azt tartalmazza, hogy belföldi jogi személy termőföld tulajdonjogát nem szerezheti meg. E kizáró rendelkezés azonban a használati jog átruházására nem vonatkozik. A módosított apportlistából kitűnik, hogy a használati jogot mint vagyoni értékű jogot szolgáltató tag hozzájárult ahhoz, hogy az általa szolgáltatott apportot utóbb a társaság a hozzájárulása nélkül átruházhassa. Tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy az apportlistán felsorolt ingatlanok öt évre szóló használati jogának rendelkezésre bocsátása a Gt. 161. §-ának (3) bekezdésébe, illetve 22. §-ának (2) bekezdésében ütközik, és erre tekintettel az alapító társasági szerződés érvénytelen. Az elsőfokú eljárás során a társasági szerződés érvénytelenségét [az 1994. évi LV. törvény 6. §-ának (1) bekezdésében írt szabályokkal ellentétes rendelkezéseit] a tagok kiküszöbölték, ezért a cég bejegyzése akadályba nem ütközik.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság határozatát a Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és felhívta a cégbíróságot a cég bejegyzésének elrendelésével kapcsolatos intézkedések megtételére.
A Legfelsőbb Bíróság az adatváltozás bejegyzése iránt előterjesztett kérelmekkel érdemben nem foglalkozott, mivel azok elsőfokú eljárás során érdemi elbírálást még nem nyertek. (Legf. Bír. Cgf.VII.31.315/1998. sz.)